Ahhoz képest, hogy haláláig milyen jelentős tényezője volt a magyar politikai életnek, nem hemzsegnek azok a kötetek a könyvpiacon, amelyek Csurka Istvánról szólnak. És azért nem hemzsegnek, mert nincsenek megírva. Talán csak Domonkos László Csurka című biográfiája a kivétel, ami egyértelműen az író-politikussal szimpatizáló, vele azonos politikai nézeteket valló munka. A Domonkos-kötet 2012-ben, Csurka halálának évében jelent meg.
A kötet erénye, hogy képet ad Csurka István létdilemmáiról”
A Zárug Péter Farkas szerkesztésében most megjelent tanulmánykötet szerzőinek volt idejük messzebbről rátekinteni az életpályára és az életműre, valamint többet kutatni. Tekintve, hogy Zárug egykor Csurka tanácsadója volt, e kötet szerzői is szimpátiával írnak a néhai író-politikusról, ám Domonkosnál visszafogottabban. Aki viszont biográfiára számít, annak tovább kell várnia. Ugyan a kötet tanulmányai nem szét-, hanem összetartanak, mégiscsak tanulmánykötetről beszélünk, nem az életút egészét feldolgozó monográfiáról – pedig az érdeklődő közönség talán mégis utóbbira vágyna.
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
A hagyományos, tudáslapú oktatás olyan képességeket ad át, melyeket a kompetencia-alapú oktatással nem lehet pótolni - vallja Setényi János.
Számos ok miatt érdemes felkeresni a Délvidéket. Kezdjük mindjárt Szabadkával.
A honfoglalás már nem egy „Besenyő vereség okozta katasztrófatörténet”, hanem egy hosszú, tudatos betelepülési folyamat, amelynek kezdete a 9. század közepére és végére tehető – árulta el Szabados György.
Régi kedvencek és ritkán hallott szerzemények is felcsendültek a Főnix Arénában.
A legnépszerűbb sportkommentátor az MTK-Ferencváros vasárnapi NB1-es mérkőzésen tért vissza a képernyőre.
