Egy szerelem szilvás receptjei

Kövérné Kalmár Mónika „Sütis Móni” írása a Mandiner hetilapban. 

Kis lakása piciny konyhájában ült az asztalnál Czipeki Johanna, és könnyei egy kosár szilvára potyogtak. Penyigei fajta volt, a legfinomabb – de hiába, minden szilvás recept Rolandra emlékeztette.

1. Aludttejes prósza szilvalekvárral
Két évvel korábban, egykori egyetemi csoporttársa 25. szülinapi bulijára készítette meglepetésként. Zalai nagy­mamájától származott a recept, régen a megsavanyodott, majd megaludt tejből készítették, ma már kefirt kell venni hozzá, azzal lesz az eredmény valami hasonló. Egy liter kefirbe belekever négy tojást, négy evőkanál cukrot, harminc­negyven deka lisztet, egy kávéskanál sót, tepsibe önti, és a tetejére váltva rak szilvalekvár- és tejfölpacnikat, aztán 180 fokos sütőben megsüti. Mindig így készíti, mindig finom. Anna szülinapi bulijában is kapkodtak utána, különösen egy barna srác, akkor mutatták be őket egymásnak. Rolandnak hívták a fiút, 27 éves volt, gazdasági informatikusként dolgozott az egyik bankban. A receptet kérte Johannától, mondván, anyukája szívesen sütöget, odaadná neki. A lány sietve papírra vetette a receptet, és a telefonszámát is odaírta, ha esetleg valami kérdés merülne fel… Roland másnap felhívta, de csak annyi volt a kérdés, hogy volna-e kedve kávézni vele valahol. Volt, persze. Onnantól kezdve majdnem mindennap.