Esőcsinálók, felhőfakasztók és űrárnyékolók – Befolyásolható-e az időjárás, a klímaváltozás?

Az egyik alapvető tudományos-fantasztikus toposz a terra­formálás: egy lakhatatlan bolygó élhetővé változtatása technikai eszközökkel. A zseniális, sikeres, elgondolkodtató, nemrég egy újabb filmben is feldolgozott regénynek, Frank Herbert A Dűne című művének is központi eleme a sivatagbolygó klímájának megváltoztatása. A bolygó bennszülöttei, a fremenek szinte cseppenként gyűjtik össze a vizet, amivel „egy csapásra” élhetővé teszik lakóhelyüket. Ma már kevesen kételkednek abban, hogy a földi éghajlat változását az emberiség okozza, de sokan – nem csak fantaszták – állítják, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben akár technológiai eszközöket is bevethetünk.

A geoengineering, azaz a geológiai mérnökösködés olyan technikai megoldásokat alkalmaz, amelyek a klímaváltozás hatásait mérséklik. A Harvard Egyetem geomérnöki programja szerint ezeket két nagyobb kategóriára lehet osztani. Egyfelől a szén-dioxid eltávolítására koncentráló technológiákra, valamint a napsugárzás felszíni visszaverődésének, az úgynevezett albedónak a módosítására fókuszáló megoldásokra (solar radiation management). Ezek nem teszik feleslegessé az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, de kiegészíthetik az emissziómérséklési és alkalmazkodási erőfeszítéseket. A geomérnökösködés gazdasági hasznosságát a jövőben akár az utazások tervezhetőségében vagy egy-egy turistadesztináció felértékelődésében is tetten érhetjük.

Beavatkozni csak óvatosan

A szén-dioxid kivonása a légkörből a klímaváltozás problémáját a gyökerénél ragadná meg: a lényege, hogy megszakítjuk a kibocsátás-koncentráció-növekedés-felmelegedés láncolatot. A megnövekedett üvegházhatás csökkenthető az azt okozó gázok kivonásával, ám globális léptékben kellene alkalmazni a kívánt hatás eléréséhez. Az eddigi legjobb elképzelések közül érdemes megemlíteni a világméretű fásítást, a zöldhulladék kőszenesítését, a biomassza alkalmazását, az óceánok lúgosítását vagy azt az eljárást, amellyel a levegőből óriási méretű gépekkel és eszközökkel vonnák ki, majd a föld alatt tárolnák a szén-dioxidot. Ezek a megoldások elméletben jól hangzanak, de legtöbbjüket nem próbálták ki nagy méretekben, és igen drágák lennének. Továbbá az elővigyázatosság alapelvét szem előtt tartva nem biztos, hogy nem okoznak az elhárítani kívántnál is nagyobb környezeti károkat.