Az emberi agy tudat alatt, intuitív módon végez összetett számításokat – éppen úgy, ahogyan egy futballista számológép nélkül meghatározza a feléje tartó labda röppályáját. Látszólag észszerűtlen döntéseink is megmagyarázhatók a matematika törvényeivel – állítják a viselkedési közgazdaságtan szakértői.
Szeretjük magunkat racionális lényként látni, ám egyéni és közösségi szinten is nap mint nap hozunk olyan döntéseket, amelyekről már születésük pillanatában tudjuk, hogy észszerűtlenek. Miért? E heti szerzőpárosunk szerint a válasz – mint a legtöbb kérdésre – a matematikában keresendő. Moshe Hoffman a Harvard Egyetem közgazdásza, aki a tudat alatt hozott emberi döntések motivációit kutatja a Max Planck Evolúciós Biológiai Intézetben. Erez Yoeli a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatója, szakterülete az együttműködés és az altruizmus szerepe a társadalmakban. Új könyvük, a Hidden Games (rejtett játékok) központi állítása, hogy az emberi viselkedés rejtélyeinek kulcsa a játékelméletben keresendő.
Hoffman és Yoeli szerint a gazdasági, politikai, szexuális és erkölcsi jelenségek csaknem mindegyike megmagyarázható néhány egyszerű egyenlet segítségével. Egyszerűen azért, mert a viselkedésünk a bonyolult döntési helyzetek néhány alapelv mentén történő, tudat alatti leegyszerűsítésére épül. Pontosan ezeknek az alapelveknek a rendszerében segítenek eligazodni a játékelméletből ismert forgatókönyvek.
Mi van, ha az élet, az intelligencia és a technológia fogalmai valójában ugyanazt jelentik? Ha a természetes és a mesterséges intelligenciák működése mind ugyanazokon a matematikai törvényeken nyugszik – ha a világ központi képessége a számítás?
Kutatások bizonyítják, másképp dolgozza fel az agy a nyomtatott és a digitális szövegeket. Az utóbbi időben ismét felértékelődött az olvasás és főleg a könyvolvasás szerepe.
A szinkron hiánya okozza mentális problémáinkat, a túlevést vagy éppen baráti kapcsolataink megritkulását is – állítja új könyvében az evolúciós pszichológia magyar professzora.