Az emberi agy tudat alatt, intuitív módon végez összetett számításokat – éppen úgy, ahogyan egy futballista számológép nélkül meghatározza a feléje tartó labda röppályáját. Látszólag észszerűtlen döntéseink is megmagyarázhatók a matematika törvényeivel – állítják a viselkedési közgazdaságtan szakértői.
Szeretjük magunkat racionális lényként látni, ám egyéni és közösségi szinten is nap mint nap hozunk olyan döntéseket, amelyekről már születésük pillanatában tudjuk, hogy észszerűtlenek. Miért? E heti szerzőpárosunk szerint a válasz – mint a legtöbb kérdésre – a matematikában keresendő. Moshe Hoffman a Harvard Egyetem közgazdásza, aki a tudat alatt hozott emberi döntések motivációit kutatja a Max Planck Evolúciós Biológiai Intézetben. Erez Yoeli a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatója, szakterülete az együttműködés és az altruizmus szerepe a társadalmakban. Új könyvük, a Hidden Games (rejtett játékok) központi állítása, hogy az emberi viselkedés rejtélyeinek kulcsa a játékelméletben keresendő.
Hoffman és Yoeli szerint a gazdasági, politikai, szexuális és erkölcsi jelenségek csaknem mindegyike megmagyarázható néhány egyszerű egyenlet segítségével. Egyszerűen azért, mert a viselkedésünk a bonyolult döntési helyzetek néhány alapelv mentén történő, tudat alatti leegyszerűsítésére épül. Pontosan ezeknek az alapelveknek a rendszerében segítenek eligazodni a játékelméletből ismert forgatókönyvek.
A világ strukturált, és a struktúrája geometrikus. Az alakzatok felismerésével jobban érthetjük a biológiát, a mesterséges intelligenciát, még a politikát is, persze csak akkor, ha a szabályszerűségek mellett képesek vagyunk észrevenni a formák torzulását is – vallja a számelmélet amerikai professzora.
Egyetlen materialista, jelenközpontú, Istennel szemben szkeptikus műalkotás felfedezése inspirálhatta a modern európai világkép megszületését – állítja egy amerikai irodalmár. A kérdés most az, milyen művek segíthetnek annak meghaladásában.
Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is jelent a kulturális kereszténység, és mennyien vannak a kultúrkeresztények. Az eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két szerzőjével.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
De kellett!
Azon gondolkodom, hogy ennek mintájára milyen aláírásgyűjtések lehetnek még, amelyek el is érik a céljukat.
