Oroszország ukrajnai inváziója magával hozta az élelmiszerárak dinamikus emelkedését, és a háború elhúzódása további veszélyekkel járhat. A globális élelmezés forog kockán, mivel a harcban álló felek a világ legnagyobb gabonaexportőrei.
Mihálovics Zoltán írása a Mandiner hetilapban.
A február 24-én megindított orosz invázió egyik hatása az élelmiszerek és az energia árának globális emelkedése – világszerte aláásva a gazdasági stabilitást. Az élelmezés súlyos problémává lépett elő, főleg az eddig is ellátási nehézségekkel küzdő közel-keleti és afrikai országok esetében. A legnagyobb gondot a gabona és a műtrágya drágulása, illetve hiánya jelenti.
A háború miatt Ukrajna nem tudja több millió tonna gabonáját exportálni, részben ez okozza, hogy elszálltak a gabonaárak. Más országból pótolni a kieső több millió tonnányi árut szinte lehetetlen. A megtámadott ország a világ negyedik legnagyobb gabonaexportőre, a világpiac 9 százalékát látja el gabonával, 42 százalékos részesedése van a napraforgóolaj- és 16 százalékos a kukoricapiacon. Az árukivitel problémáját éppen az okozza, hogy a délkeleti területeken dúlnak a leghevesebb harcok, emiatt a gazdák – ha épp nem háborúznak – nehézkesen tudják felszántani és bevetni a termőföldeket.
Ha a békeidőbeli termelést vizsgáljuk, elmondható, hogy Ukrajna mintegy 400 millió főnek elegendő gabonát termel. Ráadásul a 2021-es év a kedvező időjárásnak köszönhetően hatalmas búza-, kukorica- és napraforgótermést hozott. Az oroszokat azzal vádolják, hogy a tengeri kikötők blokádjával megszüntették az árukivitel lehetőségét. Tény, hogy Oroszország blokád alatt tartja a fekete-tengeri kikötőket, ennek következtében Ukrajna 20-25 millió tonna búzát nem tud a nemzetközi piacokra szállítani, a gabona ára pedig szárnyal. A háború kitörése előtti időszakhoz képest a búza ára 59, a napraforgóolajé 30, a kukoricáé 23 százalékos növekményt mutat.
A költségvetést biztosan megborítaná és valószínűleg még csak kézzelfogható árcsökkentést sem sikerülne elérni, ha elkezdene az ellenzéki párt játszani az ÁFA mértékekkel. A Tisza még a belsőbb körökből is kapott az ÁFA csökkentése miatt kritikát.
Ismert, az orosz diszkontlánc 2023-ban jelentette be hivatalosan, hogy belép a hazai piacra, ám az első üzlet megnyitása rendre elmaradt.
Tejtermékek, zöldség, gyümölcs és húsfélék kerültek fel a listára.
Lecsupaszítva az adatokat, egész más képet kapunk.
Célkeresztben az úgymond egészségtelen élelmiszerek és egyes alkoholos italok is.
„Fake news az, hogy a magyar bérek nem nőttek annyit, mint az élelmiszerárak” – fogalmazott Sebestyén Géza.
Karácsony Gergely a kritikára egy Esterházy-idézettel válaszolt.
Káel Csaba elmondta: az amerikaiaknak a magyar kultúra felfedezését jelentette a film.
