Oroszország ukrajnai inváziója magával hozta az élelmiszerárak dinamikus emelkedését, és a háború elhúzódása további veszélyekkel járhat. A globális élelmezés forog kockán, mivel a harcban álló felek a világ legnagyobb gabonaexportőrei.
Mihálovics Zoltán írása a Mandiner hetilapban.
A február 24-én megindított orosz invázió egyik hatása az élelmiszerek és az energia árának globális emelkedése – világszerte aláásva a gazdasági stabilitást. Az élelmezés súlyos problémává lépett elő, főleg az eddig is ellátási nehézségekkel küzdő közel-keleti és afrikai országok esetében. A legnagyobb gondot a gabona és a műtrágya drágulása, illetve hiánya jelenti.
A háború miatt Ukrajna nem tudja több millió tonna gabonáját exportálni, részben ez okozza, hogy elszálltak a gabonaárak. Más országból pótolni a kieső több millió tonnányi árut szinte lehetetlen. A megtámadott ország a világ negyedik legnagyobb gabonaexportőre, a világpiac 9 százalékát látja el gabonával, 42 százalékos részesedése van a napraforgóolaj- és 16 százalékos a kukoricapiacon. Az árukivitel problémáját éppen az okozza, hogy a délkeleti területeken dúlnak a leghevesebb harcok, emiatt a gazdák – ha épp nem háborúznak – nehézkesen tudják felszántani és bevetni a termőföldeket.
Ha a békeidőbeli termelést vizsgáljuk, elmondható, hogy Ukrajna mintegy 400 millió főnek elegendő gabonát termel. Ráadásul a 2021-es év a kedvező időjárásnak köszönhetően hatalmas búza-, kukorica- és napraforgótermést hozott. Az oroszokat azzal vádolják, hogy a tengeri kikötők blokádjával megszüntették az árukivitel lehetőségét. Tény, hogy Oroszország blokád alatt tartja a fekete-tengeri kikötőket, ennek következtében Ukrajna 20-25 millió tonna búzát nem tud a nemzetközi piacokra szállítani, a gabona ára pedig szárnyal. A háború kitörése előtti időszakhoz képest a búza ára 59, a napraforgóolajé 30, a kukoricáé 23 százalékos növekményt mutat.
A Nature-ben megjelent friss elemzés szerint már egyetlen Celsius-foknyi hőmérséklet-emelkedés is jelentős élelmiszer-veszteséget okoz globálisan: ez esetben naponta 120 kilokalóriával kevesebb jutna fejenként. A világ fő mezőgazdasági térségei kerülnek célkeresztbe, a hatások pedig gazdasági, társadalmi és geopolitikai szinten is megrendíthetik az élelmiszer-ellátás biztonságát.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
A gyógyszerek árcsökkenése nyáron már érezteti kedvező inflációs hatását.
Egyelőre vége az ukrán agráróriások profitját gyarapító szolidaritásnak, de Brüsszel megígérte Kijevnek, nem járnak rosszabbul.
A hazai bolti forgalom érdemi részét a magyar szereplők bonyolították 2024-ben.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
Az első félidő végén özönvízszerű eső nehezítette a játékosok dolgát.
„Sok sikert, Kerkez Milos! Büszkék vagyunk!” – írta a miniszterelnök.
