Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
Bajorország miniszterelnöke, Markus Söder a kancellári poszt legesélyesebb várományosa az Angela Merkel utáni érában. Kérdés, hogy igazodik-e a merkeli, elvi opportunizmust sem nélkülöző irányvonalhoz, vagy Sebastian Kurz mintájára konzervatív politikai profilját erősíti meg.
2020 a koronavírus-krízis éve, egyúttal az az esztendő, amelyben Németországban korábban elképzelhetetlen változások játszódtak le: mély recesszió, az állam masszív újraeladósodása, az exportorientált gazdasági modell megkérdőjelezése, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) népszerűségének növekedése. Ezzel egyidejűleg egy olyan politikus emelkedett fel a szemünk láttára, akit korábban kevéssé ismertek a német közéletben. Ő az 53 éves, 194 centiméter magas, Frankföldről származó Markus Söder, aki képes volt tőkét kovácsolni a járványból. A bajor miniszterelnök a vírussal szembeni küzdelemben cselekvő, kompetens politikusként lépett fel, ráadásul jó kommunikál. Rengeteget szerepelt televíziós adásokban, ahol üzeneteit röviden és világosan fogalmazta meg a bizonytalan német lakosságnak.
Markus Södert hosszú éveken át amolyan savanyú figuraként írták le kritikusai, most azonban már ő a legesélyesebb arra, hogy Angela Merkel utódja legyen. Bajorországban a felmérések szerint kilencvenszázalékos arányban pozitívnak ítélik a munkáját, népszerűségben országos szinten messze megelőzi a CDU tisztségviselőit, így az elnöki posztért ringbe szálló Friedrich Merzet és Armin Laschetet is. Ráadásul Németország gazdasági vezetői is őt látnák szívesen kormányfőként.
Nem nyomul előre, a hívásra vár”
Söder imázsának és hatalmi pozíciójának drasztikus változása leginkább két eseménytől datálható. Az egyik a bajorországi tartományi választás napja, 2018. október 14-e, a másik pedig Merkel herrenchiemseei tisztelgő látogatása a bajor miniszterelnöknél 2020. július 14-én, ami már-már királyi fogadtatásra sikerült.
A 2018-as tartományi választást a CSU – már Söderrel az élén – 10,5 százalékos zuhanást elszenvedve nyerte meg, a Zöldek 9 százalékkal erősödött, az Alternatíva Németországért (AfD) pedig 10,2 százalékkal bevonulhatott a Maximilianeumba. Az eredményt maga Söder is fájdalmasnak nevezte. Daniel Günther, a testvérpárt CDU politikusa a fejleményeket értékelve figyelmeztetett, hogy a személyi konzekvenciák a CSU-ban elkerülhetetlenek. Hasonlóan nyilatkozott Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Armin Laschet is, szerinte nem lehet választásokat jobbratolódással megnyerni, a CDU-nak továbbra is középen kell maradnia, és a CSU által meghirdetett „konzervatív forradalom” ezzel meghiúsult.