Lehet a 2008-as válság tapasztalataira építeni a járvány okozta helyzet túléléséhez?
Az említett pénzügyi válság több pontot kikristályosított. Az egyik az emberi kapcsolatok fontossága volt, tehát hogy jó viszonyt ápoljunk a megbízókkal, a kollégákkal, az együttműködő partnerekkel. A második tanulság az értékek védelme. Mivel az ember a legfőbb érték, meg kell védenünk a munkavállalóinkat. A harmadik, hogy szükségesek a stabil alapok, a megfelelő tartalék és a felelős, konzervatív pénzügyi gondolkodás, az előrelátás. Könnyebb egyébként a jelenlegi időszakot úgy viselni, hogy 2008-ban már megfizettük a tanulópénzt.
Minden milliméterért magam küzdöttem meg”
Tulajdonképpen ön már azt is a jó kapcsolatainak köszönhette, hogy vállalkozást alapított, a saját lábára állt.
Abban a szerencsében volt részem, hogy a szorgalmat, az áldozatos munkát, a személyemet elfogadták a megbízók, és amikor céget alapítottam, hamar jelentős vállalatok bizalmát nyertem el. Így könnyen el tudtam indulni a vállalkozói létben huszonöt évvel ezelőtt. A megrendelői kör stabilnak számított. Ez 2008-ban is szépen kamatozott – ha az ember odafigyel a megbízóira, az megtérül. Ha valaki építkezésbe kezdett 2008 után, azt kereste meg, aki nála régebben jól dolgozott, így aztán a válságban is kiszolgálta őt. Az emberi kapcsolatok nagyon értékesek.
Ahogy a politikai kapcsolatok is. 2014 előtt a szociálliberális oldalhoz kötődő Wing volt a partnere a cégében, 2014 után viszont az Orbán Viktor barátjaként emlegetett Garancsi István. Ez tudatos kapcsolatépítés egy olyan piacon, ahol az állami megrendelések nagy szerepet játszanak, és jóban kell lenni a politikai szereplőkkel?
Nem, a mi munkánk az építőiparról szól, ami műszaki terület. A cégben való tulajdonlás másik terület. Az első partnerem munkakapcsolatból adódott, egy barátommal alapítottuk a vállalkozást. Az ő kilépésével aztán egy időre egyedül maradtam. Majd váltás következett, szakmai befektetőt kerestem, olyat, aki beszáll a cégbe, segít fejlődni, fejleszteni. Nem is foglalkoztam a politikával, és nem is érdekelt, most sem érdekel egy szinten túl. A Wing szakmai befektető volt, tizenkét évig dolgoztam vele együtt. Később az ő tulajdonrészét vásárolta meg Garancsi István. Ez nem az én választásom volt. Ez az építőiparról, a szakmáról, a képességekről és az üzletről szól. Ha jól építünk, azt bármilyen időszakban értékelik. Ráadásul a cégünk megrendelései hetvenöt százalékos arányban a versenyszférából érkeznek. Nem is engedném, hogy a versenyszféra aránya csökkenjen.
Összességében még konzervatívabbá tett a vírushelyzet az üzleti életben is”