„Nincs az a tudományos módszer, ami engem át tudna hangolni” – mondja csángó örökségéről Iancu Laura, aki egyszerre költő, kutató, tanár és édesanya.
2020. szeptember 30. 23:12
p
0
0
0
Mentés
Gacsályi Sára interjúja a Mandiner hetilapban.
„Nem tartom magam pozitív példának semmire. Sem mint nő, sem mint a társadalom pereméről érkezett egyén nem vagyok különleges, nem gondolom, hogy jobban csinálnék bármit is, mint a többi ember. A hibáimon kívül mással nem tudok dicsekedni” – indítja beszélgetésünket Iancu Laura.
A moldvai származású asszony végzett óvodapedagógus, hittantanár, doktorátussal rendelkező néprajzkutató, a Néprajztudományi Intézet munkatársa, József Attila-díjas író és költő, két gyerek édesanyja – és mégis, a titulusokat félresöpörve, ízig-vérig szerény, hiteles, „csángó szívű” nő, akinek az édesanyja az egyik példaképe.
„Hatan vagyunk testvérek. Édesanyám nagyon keveset adhatott az életéből, az idejéből, de a lényeget megadta. Összetörte magát azért, hogy nekünk legyen egy falat kenyerünk és mindenünk, így amikor hiányzott otthonról, miattunk hiányzott. Háromóránként hazagyalogolt majdnem négy kilométert, hogy megszoptassa a gyerekét, majd visszament a téeszbe, hogy teljesítse a kvótát. Emellett pedig a többi falubeli nőhöz hasonlóan felfoghatatlanul gazdag élete volt: szőtt, font, táncolt, énekelt, meszelt, festett, díszített, kertet gondozott, gyakorolta a vallását, és eközben hat gyermeket szült és nevelt fel. Nem fojtotta meg az utánpótláshajrá. Magam is éppen ezt igyekszem szem előtt tartani” – osztja meg Laura.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Más világ van már Moldvában is, mint egykor: a pap nem átkozza ki azt, aki magyarul imádkozik, a jászvásári abroncs is lazult. Lassan meggyökeresedik a magyar iskolahálózat, amelynek első gyümölcsei beérni látszanak. Riportunk a csángók életvilágáról.
Túlköltekezésnek tartja a PDSZ a családokra fordított kormányzati támogatásokat, szerintük onnan lehetne forrásokat átcsoportosítani a nevelést-oktatást közvetlenül segítők (NOKS) béremelésére.