Amit az ukrán külügy művel, az a képmutatás és a diplomáciai hisztéria netovábbja.
Az ukrán külügyminisztérium beidézi Íjgyártó Istvánt, Magyarország ukrajnai nagykövetét, hogy panaszt tegyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ukrajnával kapcsolatos „elfogadhatatlan” megjegyzései miatt – olvashatjuk a hírekben. Az ukránoknak az nem tetszik, hogy Orbán az új Afganisztánnak és senkiföldjének nevezte Ukrajnát egy csütörtöki, külföldiekkel folytatott beszélgetésen (melyet mi is összefoglaltunk).
A diplomáciai adok-kapok körülbelül 2014 óta fokozódott hazánk és Ukrajna között, kijevi nagykövetünket utoljára 2020 októberében idézték be az ukrán külügybe egy ejnyebejnyére amiatt, hogy Szijjártó Péter a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) jelöltjei és Babják Zoltán beregszászi polgármester melletti szavazásra buzdította a kárpátaljai magyarokat.
Igaz, az ukrán külügyminiszter nem sokkal korábban, 2020 nyarán aggodalmát fejezte ki a kijevi magyar nagykövet sajtónyilatkozata miatt, ugyanis Íjgyártó István arról beszélt, Magyarország nem hagy fel a NATO és Ukrajnai közötti kapcsolattartás blokkolásával, mert három kérdés még nem rendeződött számára kielégítően a magyar kisebbséggel kapcsolatban.
Ez a lépés meglehetősen nevetséges volt, tekintve, hogy
és a blokkolások feloldásához elég lenne, ha visszaadnák a magyarok 2014 előtti jogait, ami viszonylag egyszerű lépésnek tűnik. Rögtön barátibb lenne a viszony.
Mit is nyilatkozott 2017-ben a Mandinernek Ulana Suprun, Ukrajna akkori egészségügyi minisztere, aki letagadta kettős állampolgárságát, és az amerikaiak embere volt? Azt, hogy szerinte az ukrajnai kisebbségek ukránok. Bicskanyitogató nyilatkozat volt, főleg egy Amerikában felnőtt ukrán részéről.
Az egész ukrán bekéretősdi tehát több okból is nevetséges. Egyrészt azért, mert a magyar kissebséggel való bánásmód miatt akár hetente bekérethetnénk a budapesti ukrán nagykövetet. Az, ami Munkácson folyik, az a magyarellenes ukrán nacionalista akciósorozat például mindenképp megérne egy beidézést.
Másrészt azért, mert az előző ukrán nagykövet, Ljubov Nepop a háború kitörése óta folyamatosan inszinuálta hazánkat. Viselkedése persze valahol érthető volt, nyilván nehéz volt higgadtnak maradnia ebben a helyzetben, s valószínűleg az offenzív tempó kijevi direktíva lehetett – esetleg mindkettő. De a magyar kormány tűrte a felháborító kijelentéseit, elküldte Németh Zsolt külügyi bizottsági elnököt „megsimogatni” Ljubov Nepop buksiját is, jó hogy nem egy pszichoterápiát fizetett neki. Pedig normál esetben már rég kiutasították volna az országból azt a diplomatát, ha így ténykedik. Nepopot végül 2022 nyarán hazahívták, gondolom azért, mert változott a kijevi külügy retorikai taktikája – és mert nem volt végül kormányváltás hazánkban. Sőt.
Harmadik okként pedig megemlíthetném azt, hogy számos politikus és közéleti személyiség ki van tiltva Ukrajnából, ráadásul az ukránok nem szeretik őket erről értesíteni, szóval akkor tudják meg, amikor a határra érnek. Szóval
Erre a hiperérzékeny ukrán diplomácia fennakad a magyar miniszterelnök amúgy igaz szavain, és bekéreti a kijevi magyar nagykövetet. Miközben Orbán Viktor lényegében azt mondta, hogy az oroszok miatt lesz Ukrajna senkiföldje és új Afganisztán, tehát ez a kijelentés nem nevezhető oroszbarátnak. Ráadásul
A realitások pedig realitások, akár szembe néznek ezzel az ukrán politikusok, akár nem.
Szóval amit az ukrán külügy művel, az a képmutatás és a diplomáciai hisztéria netovábbja. Érthető, persze, a háború árnyékában minden túlérzékenység érthető. De egyben nevetséges és szánalmas is.
Nyitóképünk illusztráció: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A Tisza Párt propagandakatonája szakmailag és emberileg is nullának bizonyult. Minden bizonnyal Ukrajna volt, aki terrortámadást akart elkövetni a Vajdaságban a gázvezeték ellen.
Oroszország figyelmeztetett, hogy felülvizsgálja álláspontját Kijev uniós tagságával kapcsolatban, mivel az uniót veszélyesebb katonai szövetségnek tartja már, mint a NATO-t.
Robbanószert találtak a Szerbiát és Magyarországot összekötő kritikus gázinfrastruktúránál.
Az egyenlő felek közötti tárgyalást nem értik. Számukra a jólét és a siker forrása az, ha valakire rákényszeríthetik az akaratukat, ha győznek.
Heorhij Tihij szerint nem azt a kérdést kell feltenni, hogy mikor indul újra az olcsó orosz energia a vezetéken, hanem hogy „hogyan szabaduljunk meg az orosz olajtól Európában, amely fenyegeti a kontinens biztonságát”. Az ukránok is derékba törnék a magyar rezsicsökkentést, és a védett üzemanyagárakat.
Nagyon reménykednek az ukránok, az Európai Bizottság pedig gyártja a forgatókönyveket.
Húsvétvasárnap délután megnyitja kapuit a Gellért-hegy ékköve. A 2020 óta zajló nagyszabású rekonstrukció után a Citadella modern közösségi térként született újjá. Kövesse nálunk az ünnepséget és a miniszterelnöki beszédet!
