Így küzdenek a keresztények elleni bűncselekményekkel szemben a hazai NGO-k

2022. december 9. 21:00
Írta: Bokor Gábor
Egy friss jelentés szerint rohamosan nő a keresztényellenesség Európában, úgyhogy megkérdeztük a Soros György amerikai milliárdoshoz köthető hazai civil szervezeteket, ők vajon miként próbálják meg felvenni a harcot az egyre romló helyzettel.

Két hete számoltunk be arról lapunkban, hogy Európában rohamosan emelkedik a keresztényekkel szemben elkövetett gyűlölet-bűncselekmények száma. A keresztényellenes cselekményeket monitorozó szervezet, a bécsi OIDAC Europe legfrissebb jelentése rámutat, hogy 

az erőszakos esetek mellett, egyre erősebb a cenzúra és a médiában megjelenő kereszténységgel kapcsolatos negatív sztereotípiák.

Az intézmény szerint néhány országban a tavalyi évben még erőteljesebben jelen lévő koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások is aránytalanul érintették az egyházakat. Az idei évben drasztikus emelkedést mutatnak a templomokban elkövetett bűncselekmények száma: lopások, verések, gyilkosságok

Halálra vertek egy lengyel ferencest

Az OIDAC megjegyzi, a jogi környezet is egyre kedvezőtlenebb a keresztények számára kontinensünkön, egyrészt a tágabb és progresszívebb jogértelmezés miatt, másrészt azért, mert a döntéshozók egyre kevésbé értik a vallásosak életét és a vallásokat magukat. 

Akció-reakció?

Több hazai civil szervezetnek is küldtünk megkeresést azzal kapcsolatban, mit gondolnak a keresztényellenességgel kapcsolatos friss jelentéssel kapcsolatban, s hogyan próbálnak meg küzdeni ők is az ellen, hogy a legüldözöttebb vallást gyakorlói is biztonságban legyenek Európában. 

Megkerestük a Helsinki Bizottságot, az Amnesty Internationalt, a TASZ-t és a Transparency-t is. Legbővebben a Helsinki Bizottság válaszolt, Zádori Zsolt, a szervezet sajtófőnöke portálunknak úgy fogalmazott, nem tekintik magukat a kérdés szakértőinek, ugyanis nem kizárólag, de elsősorban magyarországi jogsértésekkel, mégpedig a hazai hatóságok jogsértéseivel foglalkoznak.

Fotó: SPIEKERMEIER francoise / Hemis.f / hemis.fr / Hemis via AFP

„A vallási csoportokkal szembeni türelmetlenség és ellenségeskedés közismert és visszataszító jelenség Európában is. Fontos, hogy a vallási csoportokat és hozzájuk tartozó személyeket megvédjék a demokratikus jogállamok, emellett garantálják a gondolatszabadságot és vallások szabad gyakorlását a nyilvános terekben is” – fogalmazott a Helsinki Bizottság, mely szerint

a világnézeti, vallási különbözőségek konfliktusokhoz vezethetnek, de az államnak mindent el kell követnie, hogy ezek ne torkoljanak gyűlölködésbe és erőszakba.

A szervezet azon az állásponton van, hogy az egyedi eseteknek arra kell figyelmeztetni a társadalmakat, hogy a hosszú európai vallásbéke ellenére a vallási (világnézeti) ellenségeskedés veszélye nem múlt el, „noha az is látszik, hogy keresztényként élni sokkal biztonságosabb Európában, mint más földrészeken (leginkább Afrikában és Ázsiában).”

Állításuk szerint a bécsi szervezet jelentése erősen emberi jogi szemléletű, amit érdemének tekintenek, ugyanakkor az emberi jogi garanciákat kéri számon a döntéshozókon, nem pedig valamiféle keresztény privilégiumokat hiányol.

Ezt mi döntőnek tartjuk. Ami talán hiányolható belőle, az a különféle keresztény felekezetek és csoportok közti ellenségeskedés feltárása”

– véleményezte a jelentést a Helsinki Bizottság. Hiányolják ugyanakkor, hogy a tavaly meggyilkolt négy meggyilkolt keresztény ember elleni gyűlölet-bűncselekmény körülményeit nem ismerteti a kutatás.

Fotó: REMKO DE WAAL / ANP MAG / ANP via AFP

„Helytelen volna elbagatellizálni ezeket a bűncselekményeket, de nem világos, milyen módszertan alapján különítik el ezeket a vallási motiváció nélküli rongálástól vagy lopástól, különösen, ha a tettes ismeretlen marad. Mindazonáltal

örvendetes, hogy egy nemzetközi civil emberi jogi szervezet hiánypótló kutatási eredményeit egyetértően és nagy empátiával szemlézi a Mandiner.

Annál is inkább, mert az OIDAC Europe éppúgy együttműködik az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével (FRA), mint a Magyar Helsinki Bizottság. Ezek szerint a jövőben abban is bízhatunk, hogy szerkesztőségük hasonlóan kitüntető elbánásban részesíti majd a magyar jogvédő szervezetek megállapításait is, mint az OIDAC Europe-ét.” – válaszolta megkeresésünkre a Helsinki, mely állítása szerint faji, vallási és nemzeti hovatartozás figyelembe vétele nélkül nyújt ingyenes jogi segítséget menekülőknek.

Közöttük több olyan is akad, akit keresztény vallása miatt üldöztek el hazájából”

– ismertette Zádori.

Arra a kérdésre, aggasztónak tartják-e, hogy erősödik a keresztényellenesség Európában, a Helsinki Bizottság képviselője azt írta: Magyarországon ilyet nem érzékelnek, ám ha lenne ilyen, akkor természetesen aggasztónak tartanák. 

„Mindenféle társadalmi szintű gyűlöletet és gyűlöletkeltést annak tartunk. Így rendkívül kártékonynak látjuk a kormánynak a menekültek, hajléktalanok, fogvatartottak, cigányok, homo- és transzszexuálisok, illetve az őket segítő civil szervezetek elleni gyűlöletkampányait. Küzdünk ezek ellen, és segítséget nyújtunk az igazságtalanul megbélyegzett embereknek” – közölték.

Sokkal szűkszavúbb volt a Transparency International, amely több kérdésből álló megkeresésünkre csak annyit írt: 

„A Transparency International Magyarország minden gyűlöletbűncselekményt elítél, legyen annak áldozata bármilyen bőrszínű vagy vallású, tartozzon bármilyen etnikumhoz, vagy legyen bármilyen szexuális orientációjú.”

Némileg bővebb információt kaptunk a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) sajtóirodájától, amely azt közölte, azon dolgoznak, hogy „Magyarországon mindenki megismerhesse alapvető jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben. Amikor Magyarországon sérül a vallásszabadság a hatalom beavatkozása vagy mulasztása miatt, felemeljük a hangunkat”. 

Megtámadott püspök és politikus, meggyalázott templomok és keresztek - keresztényellenesség Európában

 

Így tettünk akkor is, amikor a jogalkotó megváltoztatta az egyházakról szóló törvényt és indokolatlanul leszűkítette az egyházi elismerésben részesülő felekezetek körét”

– szúrtak oda a kormánynak, és azzal folytatták, képviseletet nyújtottak több egyháznak is magyar és európai fórumok előtt. 

Kijelentették: sok olyan esetben is nyújtottak jogi segítséget gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak, „amikor az állami szervek nem védték meg a jogaikat, mert nem ismerték fel, hogy az ellenük irányuló tettek indítéka valamilyen védett tulajdonságuk (pl. származás, vallási hovatartozás, szexuális irányultság) miatti gyűlölet volt”.

Egyelőre nem tudunk olyan esetről, hogy valakit Magyarországon keresztény felekezethez tartozása miatt ért volna gyűlölet-bűncselekmény, és az állami szervektől ne kapta volna meg a jogszabályok által előírt védelmet”

–  zárták a levelüket. 

Az Amnesty International magát honlapján úgy promótálja, mint jogvédő civil szervezet, amely azért dolgozik, hogy az emberi jogok mindenkit megillessenek és egy olyan világért és benne egy olyan Magyarországért dolgoznak, ahol mindenki bátran kiáll a saját és mások jogaiért, nem reagált a levelünkre. 

Nyitókép: CAVALIER Michel / hemis.fr / hemis.fr / Hemis via AFP

Összesen 26 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Na, ezek az NGO-k ugyanazt csinálják, mint annak idején a Heti hetes - amikor jobboldali kormány van, arra hivatkoznak, hogy az ő dolguk a hatalom ellenőrzése.
Pont ugyanennyire lehet őket komolyan venni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés