A protekcionista javaslat mások mellett csökkentené a magyar építőipar külföldi függőségét és erősítené a hazai, helyi vállalkozások működését.
Október közepén kerülhet az Országgyűlés elé az új beruházási törvény, amely többek között véget vetne az egyszereplős közbeszerzéseknek, megregulázná az építőanyagok drágulásának áthárítását, illetve vizsgálat indulhat, ha elszállnak a kivitelezési költségek, írta csütörtökön a Világgazdaság.
A lap birtokába jutott egyik tervezethez több mint 700 javaslat érkezett, miután Lázár János építésügyi miniszter huszonhét szakmai szervezettel ült le egyeztetni; akik azt is elmondták a portálnak, egyfajta nemzeti konszenzus jöhet létre, hiszen a javaslatok többsége visszatükröződik abból a koncepcióból, amely lefekteti az új állami beruházási rendszer kereteit. Fontos, ez még nem a törvénytervezet maga, a kodifikáció még csak most veszi kezdetét, de a jogszabály a tervek szerint 2023. január 1-től lépne hatályba.
Mint a portál írja, a protekcionista szemléletű javaslat célja, hogy növelje az állami építési beruházások hatékonyságát, erősítse a stabilitást és a kiszámíthatóságot a megvalósításoknál. A koncepció az állami beruházások alapvető szabályait állapítja meg a beruházások előkészítésétől a tervezésen és a kivitelezésen át az üzemeltetésig, illetve a fenntartásig. Deklaráltan a teljes életciklus-menedzsmentet kívánja elérni, amelyet a teljes költséghatékonyságra és az érték-haszon elemzési módszertanra épít. A szándék az, hogy közgazdasági és környezeti szempontból is fenntartható beruházások valósuljanak meg, ideértve a megújuló energia arányának növelését, az újrahasznosított építőanyagok használatát.
A protekcionista javaslat csökkentené a magyar építőipar külföldi függőségét és erősítené a hazai, helyi vállalkozások működését. Ehhez támogatnák a nemzeti építőanyag-előállítást, ahogy a nemzeti szakképzési rendszert is jobban kívánják hasznosítani.
Fontos elem, hogy az ígéret szerint a törvény garantálná a kivitelezési költségek kontroll alatt tartását és megváltoztatná az állami beruházásokhoz való hozzáférést a transzparencia jegyében. Az állami beruházásokban közvetlenül vagy közvetetten érintettek előtt kinyitná annak a lehetőségét, hogy véleményt mondjanak és javaslatot tegyenek. A koncepcióban szó szerint szerepel, hogy
Az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) definíciója szerint állami beruházások alatt azt érti, amely projektek költségvetési és/vagy európai uniós forrás felhasználásával valósulnak meg, és elérik a közbeszerzési értékhatárt. Legyen az magasépítés, mélyépítés, vagy sajátos építményfajta, például nyomvonal jellegű beruházás. De vannak kivételek is, például
Az állami beruházások végrehajtásának alapja az Állami beruházási keretprogram, amely szakpolitikai-ágazati koncepciókra és ágazati beruházási tervekre épül. Az első keretprogram a 2035. december 31-ig tartó időszakra szól.
Az állami beruházások folyamata nagy vonalakban úgy néz ki, hogy a kormány meghatározza az állami építési beruházás céljait, megalkotja az állami építési beruházásokra vonatkozó kormányrendeleti szabályozást, elfogadja a szakpolitikai-ágazati koncepciókat (ezekért a szakminiszter felel, és legkésőbb 2023. március 31-ig születnek meg), elfogadja az ágazati beruházási terveket (ezt közösen jegyzi az állami beruházásokért felelős miniszter, valamint az adott szakminiszter, és tételesen tartalmazza az egyes állami építési beruházásokat, amelyekre a szakminiszter tesz javaslatot), illetve az ezen alapuló állami beruházási keretprogramot.
A jóváhagyott forrásokat a kormány évente biztosítja az ÉBM-en keresztül az állami beruházási projektek megvalósításához. A forrás biztosítására egy összegben, fejezeti szinten kerül sor az Állami beruházási keretprogram teljes egészére vonatkozóan, a költségvetési törvény részeként.
Lényeges momentum,
az állami beruházások érdekegyeztető fóruma. Tagjai az állami beruházásokért felelős miniszter (ő vezeti a testületet), a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft., valamint a Közbeszerzési Hatóság által delegált tagok.
A kiemeltté nyilvánítás feltételeit az új beruházási örvény hatálybalépésével egyidejűleg szűkíteni szükséges, olvasható a koncepcióban, amiben kiemelték, kizárólag a honvédelmi, katonai, valamint nemzetépítési, a biztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő, az energetika terén az ellátásbiztonságot érintő, illetve a közérdekű létesítményeket érintő beruházások nyilváníthatók nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé.
a közbeszerzések alapvetően nyílt eljárásrendben folynak majd, de sajátos körülmények esetén a tárgyalásos eljárás is engedélyezett. Abban viszont nincs alku, hogy amennyiben a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban nem nyújtanak be legalább két érvényes ajánlatot, akkor az építtető állami beruházásért felelős miniszter mint ajánlatkérő köteles eredménytelenné nyilvánítani az eljárást.
Fontos kikötés lenne, hogy a benyújtott ajánlat érvénytelen, ha a bekért árindoklásról megállapítható, hogy aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. A költségek kontroll alatt tartásáért az állami építési beruházásokért felelős miniszter felel. Az állami építési beruházások költségtervezését az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács vonatkozó szakmai iránymutatásának megfelelően kell végezni.
vagyis a költségek nyomon követése és átláthatósága érdekében költséginformációs rendszert hoznak létre, amelyet nyilvánosan közzétesznek.
Nyitókép: Facebook
Egy ellenzéki demonstráción egyenlőségjelet rajzoltak Lázár János tárcavezető és Charlie Kirk meggyilkolt amerikai politikai aktivista neve közé az aszfaltra. Batida, ahol elszabadultak az indulatok.
Szijjártó Péter szerint mindez a brüsszeli vezetési hibák ellenére történt.
Sátoraljaújhelyen dübörgött a Harcosok Klubja első edzőtábora.
„Tegnap Lázár János, ma én” –fogalmazott a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
Az is kiderült, hogy egy újabb kormány csak tetézné a bajt.
A jelek szerint Charlie Kirk halála cseppet sem rázta meg Márki-Zay Pétert.
Stratégiai veszélyt is szimatolnak a szomszédban.
Újabb szakértő mutatott rá a tiszás ötlet Achilles-sarkára, ezúttal a kormánykritikus lap hasábjain.
