Lázár Jánosék kiterítették lapjaikat: ilyen lenne az új beruházási törvény

2022. szeptember 22. 10:17
A protekcionista javaslat mások mellett csökkentené a magyar építőipar külföldi függőségét és erősítené a hazai, helyi vállalkozások működését.

Október közepén kerülhet az Országgyűlés elé az új beruházási törvény, amely többek között véget vetne az egyszereplős közbeszerzéseknek, megregulázná az építőanyagok drágulásának áthárítását, illetve vizsgálat indulhat, ha elszállnak a kivitelezési költségek, írta csütörtökön a Világgazdaság.

A lap birtokába jutott egyik tervezethez több mint 700 javaslat érkezett, miután Lázár János építésügyi miniszter huszonhét szakmai szervezettel ült le egyeztetni; akik azt is elmondták a portálnak, egyfajta nemzeti konszenzus jöhet létre, hiszen a javaslatok többsége visszatükröződik abból a koncepcióból, amely lefekteti az új állami beruházási rendszer kereteit. Fontos, ez még nem a törvénytervezet maga, a kodifikáció még csak most veszi kezdetét, de a jogszabály a tervek szerint 2023. január 1-től lépne hatályba.

Miről szól az új beruházási törvény?

Mint a portál írja, a protekcionista szemléletű javaslat célja, hogy növelje az állami építési beruházások hatékonyságát, erősítse a stabilitást és a kiszámíthatóságot a megvalósításoknál. A koncepció az állami beruházások alapvető szabályait állapítja meg a beruházások előkészítésétől a tervezésen és a kivitelezésen át az üzemeltetésig, illetve a fenntartásig. Deklaráltan a teljes életciklus-menedzsmentet kívánja elérni, amelyet a teljes költséghatékonyságra és az érték-haszon elemzési módszertanra épít. A szándék az, hogy közgazdasági és környezeti szempontból is fenntartható beruházások valósuljanak meg, ideértve a megújuló energia arányának növelését, az újrahasznosított építőanyagok használatát.

A protekcionista javaslat csökkentené a magyar építőipar külföldi függőségét és erősítené a hazai, helyi vállalkozások működését. Ehhez támogatnák a nemzeti építőanyag-előállítást, ahogy a nemzeti szakképzési rendszert is jobban kívánják hasznosítani.

Fontos elem, hogy az ígéret szerint a törvény garantálná a kivitelezési költségek kontroll alatt tartását és megváltoztatná az állami beruházásokhoz való hozzáférést a transzparencia jegyében. Az állami beruházásokban közvetlenül vagy közvetetten érintettek előtt kinyitná annak a lehetőségét, hogy véleményt mondjanak és javaslatot tegyenek. A koncepcióban szó szerint szerepel, hogy

„az állami beruházási döntéseket megelőzően, illetőleg azok végrehajtása során biztosítani kell a nyilvánosságot”.

Hogy működne a gyakorlatban?

Az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) definíciója szerint állami beruházások alatt azt érti, amely projektek költségvetési és/vagy európai uniós forrás felhasználásával valósulnak meg, és elérik a közbeszerzési értékhatárt. Legyen az magasépítés, mélyépítés, vagy sajátos építményfajta, például nyomvonal jellegű beruházás. De vannak kivételek is, például

  • azok az állami építési beruházások, amelyek előkészítésének és megvalósításának részletszabályait külön törvény határozza meg, tehát például nemzetközi egyezmények;
  • a honvédelmi, katonai, valamint nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő beruházások;
  • a külképviseleteken, illetve a diplomáciai célú építményeken megvalósuló állami építési beruházások;
  • azok az állami építési beruházások, amelyeket az építési beruházási miniszter rendeletben határozott meg.

Az állami beruházások végrehajtásának alapja az Állami beruházási keretprogram, amely szakpolitikai-ágazati koncepciókra és ágazati beruházási tervekre épül. Az első keretprogram a 2035. december 31-ig tartó időszakra szól.

Hogy nézne ki egy állami beruházás?

Az állami beruházások folyamata nagy vonalakban úgy néz ki, hogy a kormány meghatározza az állami építési beruházás céljait, megalkotja az állami építési beruházásokra vonatkozó kormányrendeleti szabályozást, elfogadja a szakpolitikai-ágazati koncepciókat (ezekért a szakminiszter felel, és legkésőbb 2023. március 31-ig születnek meg), elfogadja az ágazati beruházási terveket (ezt közösen jegyzi az állami beruházásokért felelős miniszter, valamint az adott szakminiszter, és tételesen tartalmazza az egyes állami építési beruházásokat, amelyekre a szakminiszter tesz javaslatot), illetve az ezen alapuló állami beruházási keretprogramot.

A jóváhagyott forrásokat a kormány évente biztosítja az ÉBM-en keresztül az állami beruházási projektek megvalósításához. A forrás biztosítására egy összegben, fejezeti szinten kerül sor az Állami beruházási keretprogram teljes egészére vonatkozóan, a költségvetési törvény részeként.

Lényeges momentum,

hogy felállna egy új fórum, az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács,

az állami beruházások érdekegyeztető fóruma. Tagjai az állami beruházásokért felelős miniszter (ő vezeti a testületet), a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft., valamint a Közbeszerzési Hatóság által delegált tagok.

Racionalizálják a kiemelt jelentőségű projekteket

A kiemeltté nyilvánítás feltételeit az új beruházási örvény hatálybalépésével egyidejűleg szűkíteni szükséges, olvasható a koncepcióban, amiben kiemelték, kizárólag a honvédelmi, katonai, valamint nemzetépítési, a biztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő, az energetika terén az ellátásbiztonságot érintő, illetve a közérdekű létesítményeket érintő beruházások nyilváníthatók nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé.

Egy ajánlat nem ajánlat;

a közbeszerzések alapvetően nyílt eljárásrendben folynak majd, de sajátos körülmények esetén a tárgyalásos eljárás is engedélyezett. Abban viszont nincs alku, hogy amennyiben a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban nem nyújtanak be legalább két érvényes ajánlatot, akkor az építtető állami beruházásért felelős miniszter mint ajánlatkérő köteles eredménytelenné nyilvánítani az eljárást.

Fontos kikötés lenne, hogy a benyújtott ajánlat érvénytelen, ha a bekért árindoklásról megállapítható, hogy aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. A költségek kontroll alatt tartásáért az állami építési beruházásokért felelős miniszter felel. Az állami építési beruházások költségtervezését az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács vonatkozó szakmai iránymutatásának megfelelően kell végezni.

Nem bemondása drágulnak majd az alapanyagok;

vagyis a költségek nyomon követése és átláthatósága érdekében költséginformációs rendszert hoznak létre, amelyet nyilvánosan közzétesznek.

Nyitókép: Facebook

Összesen 26 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

5 ajánlat minimum, legolcsóbbat, legdrágábbat kidobni, a maradékból meg szabadon választhasson a megrendelő, az igényei szerint. A legalacsonyabb ár megöli a kicsiket a sorvégén és a minőséget is.

Ez nem lucerna gabona szója napraforgó repce.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés