A Gyurcsány-párt álláspontja Horthyról a kemény kommunizmusból jön

2022. augusztus 30. 11:21
A történettudomány évtizedek óta nem osztja a DK-s politikusok véleményét Horthy Miklósról.

Nem viseli jól Kálmán Olga, a DK frakcióvezetője, hogy a Mi Hazánk Horthy-szobrot állít a Parlamentben, pontosabban Dúró Dóra szobájába került egy Horthy-szobor, azaz szoboravatásként adták el, hogy valaki dísztárgyat tett az íróasztalára.

Kálmán Olga közleménye szerint „a Demokratikus Koalíció álláspontja, hogy aki úgy gondolkodik, mint egy náci, aki úgy érvel, mint egy náci, és aki nácibarát államfő előtt tiszteleg, és neki állít emléket, az maga is náci. Ezen nincs mit szépíteni vagy magyarázni.” Sőt: „Ha a parlament elnöke eltűri ezt a náci provokációt, akkor sok egyéb bűne mellett maga is a náci mocsok sárfoltját viseli mostantól. Náciknak nincs helyük a Parlamentben. Semmilyen tisztségben.”

Nos, lehet Horthyt kedvelni vagy nem kedvelni, akár egyenesen utálni, vagy különféleképpen értékelni államfői működését – kiemelkedő vagy közepes –, de

a történettudománynak meglehetősen egységes az álláspontja a tekintetben, hogy Horthy nem volt sem náci, sem fasiszta. 

A „Horthy-fasizmusról” szóló kommunista elképzelés 1945-től terjedt el, köszönhetően többek között Nemes Dezsőnek és Andics Erzsébetnek, „a történésztársadalom sztálinista diktátorának”. A hatvanas években Molnár Erik főszerkesztésével megjelent kétkötetes Magyarország-történet is úgy tartotta, hogy a Horthy-rendszert áthatotta a fasizmus, Horthy volt a „liberális fasiszta”, Gömbös a „totális fasiszta” (a fejezet szerzői: Ránki György és Berend T. Iván). Mutatok két jellemző könyvcímet: Nemes Dezső-Karsai Elek (szerk.): A fasiszta rendszer kiépítése és a népnyomor Magyarországon 1921-1924 (1956); Balázs Béla: A klerikális reakció a Horthy-fasizmus támasza (1953). 

Lackó Miklós azonban másokkal együtt már a hatvanas évektől vitatta a Horthy-rendszer fasizmusát, például Hanák Péterrel közösen már úgy gondolták, hogy az „alapszerkezetében nem volt fasiszta típusú”, aztán „autoritatív-fasisztoidnak” nevezték (azaz, mint Romsics Ignác megjegyzi Lackóék álláspontját magyarázva Clio bűvöletében című kötetében, őszerintük a Horthy-rendszer „nem volt fasiszta, de voltak fasiszta jellegzetességei”). Nemes Dezső ragaszkodott eredeti álláspontjához, és vitatta Lackóékét, szerinte a Horthy-rendszer fasiszta és pont (A fasizmus kérdéséhez, 1976). Úgyszintén 1976-ban igyekezett a képet árnyalni Ormos Mária és Incze Miklós, akik szerint a Horthy rendszer „fasiszta típusú”, de „konzervatív jellegű” volt, ugyanakkor szerintük Horthy mentalitása igenis fasiszta volt (Európai fasizmusok, 1976). 

Az 1985-ös Magyarország a XX. században című kötet két, a korszakkal foglalkozó szerzője,

Romsics Ignác és Pritz Pál már szakít a fasisztázó kommunista megközelítéssel.

Aztán, mint Romsics megjegyzi, a nyolcvanas évektől, ahogy puhult a diktatúra, „polarizálódtak a vélemények”, például egyes munkák szerint a Horthy-kor konzervatív jellegű „korlátozott polgári parlamentarizmus” volt, illetve a korra jellemző európai autoriter rendszer.

A rendszerváltás óta viszont csak a kommunista magyarázatoktól elszakadni nem bírók tartottak ki ezen álláspontjuk mellett, ma pedig tulajdonképpen csak szélsőbaloldaliak fasisztázzák a Horthy-rendszert és Horthy Miklóst; és persze nehéz megmondani, hogy a keményvonalasokon túl ki gondolta őszintén azt a hatvanas évektől kezdve, amit leírt.

Romsics Ignác a hazánk 20. századi történetéről szóló, nagy egyetemi tankönyvében (Osiris, 2004) úgy fogalmaz, hogy „politikai intézményeit és azok működését tekintve

a Horthy-korszak kormányzati formája korlátozott, azaz autoritatív elemeket is tartalmazó polgári parlamentarizmus volt”.

Romsics Juan Linz spanyol és Giovanni Sartori olasz politológus tipológiájában is elhelyezi a Horthy-rendszert, eszerint az „hegemonisztikus pártrendszerű autoritarianizmus”. Romsics tanítványa, Turbucz Dávid 2011-es, a jobboldalisággal nem vádolható Napvilág kiadónál megjelent Horthy-életrajza sem fasisztázza vagy nácizza a kormányzót, bár kissé technokrata megközelítése eleve kizárja az átfogó értékelést (bár összefoglalja, hogy melyik korban ki miként jellemezte Horthyt és korszakát). 

Summa summarum: a DK és Kálmán Olga egykori „független-objektív” műsorvezető Horthy nácizó álláspontja körülbelül a kemény kommunizmusénak felel meg, és eléggé felidézi az ötvenes éveket (nem beszélve a nácizmus és fasizmus közt fennálló különbségekről).

A történettudomány évtizedek óta nem osztja álláspontját, a történészek ideológiai meggyőződéseitől függetlenül.
Persze mindezzel valószínűleg Kálmán Olga és a DK is tisztában van, így a fenti kis kitekintésnek sok értelme nincs, hiszen Kálmán Olgáék valódi célja a kommunista nosztalgiába merülő DK-s törzsközönség hergelése. 

 

Nyitófotó: Mandiner archív

Összesen 110 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

És Gyurcsánynak, Dobrevnek, Gréczynek, Varjúnak, Vadainak, Gábornak satöbbinek hívják őket. És színtiszta kommunisták.
Legalább vállalnák, de arra sem képesek. Ök a függő szubjektívek.
A Sorostól & Co függők.

Talán a korszakolás áll közelebb az igazsághoz. Köves Slomó a Bethlen korszakot a zsidóság aranykoraként értékelte, viszont az magától értetődik, hogy a Horthy korszak vége, különösen a zsidóságot ért megaláztatások, gyilkosságok, deportálások - ami alól nincs felmentés a német megszállásra hivatkozva -joggal váltanak ki ellenérzéseket, kritikákat. A Mi hazánk akciója feleslegesen megosztó, s azt sem veszik figyelembe, hogy a társadalom többsége számára Horthy nem jelent semmit, nem egy politikai hívószó.

A kiugrás sikertelensége az amerikaiaknak köszönhető, akik tudatosan magyar megszállást akartak (hogy a nyugati fronton csökkentsék a bevethető német erőt), ezért szivárogtatták ki a kiugrási tárgyalásokat. Azaz minden, ami Magyarország megszállását követte, elsődlegesen az amerikaiak tevékenységének a következménye. A deportálásokat is lehet Rooseveltnek megköszönni.

A ki a fasiszta felütés kapcsán a Neokohn felidézi Hajdú Tímea 2021-es írását, amelyben Michael Lind amerikai akadémikus, a menedzserek forradalma, Kik Amerika technokrata urai című elemzését veszi bonckés alá. Lind szerint a neoliberális elit beült a politikai, gazdasági és kulturális hatalom pozícióiba, miközben a munkások és a középosztály leszakadt. Szóval aki hiteles, tárgyilagos megközelítést szeretne, annak ajánlom a Neokohn olvasását.

Az egész kérdéskör jelzi, hogy a magyar történelemnek maradtak kibeszéletlen, elfogulatlanul, minden oldalról megvilágított történései. Az ideológiai béklyók nem vezetnek el az igazsághoz, s ma sem jó, ha ez a vezérmotívum, bármelyik oldalról is legyen szó.

A DK NEVÉBEN KÁLMÁN OLGA LENDÜLETESEN NÁCIZIK”.

Zúg az Olga, zúg az Olga,
Hadd zúgjon csak aza dolga!

Nem kéne a kommunistákat felkötni már végre? Mi ez a pussyfooting még mindig?

A legnagyobb kára a rossz tolerálásának van:
„Magyarországon legalább másfél generációtól elvették a történelmét, mert egyetlenegy nem létező „történelmet” tálaltak föl neki, miközben a valódi történetről, amely a sorsát meghatározta, nem is hallott.
Aminek az igazsághoz, a valósághoz köze lett volna, nem lehetett leírni, kimondani. Ugyanez volt a helyzet a Horthy-korszak történetével is: a dolog annyira egyoldalúan volt tárgyalva, hogy azon eligazodni nem lehetett.”
(Ormos Mária történésszel beszélget Rádai Eszter, Mozgó Világ, 2005. november.)

Be is vallják:
„Magyarországon legalább másfél generációtól elvették a történelmét, mert egyetlenegy nem létező „történelmet” tálaltak föl neki, miközben a valódi történetről, amely a sorsát meghatározta, nem is hallott.
Aminek az igazsághoz, a valósághoz köze lett volna, nem lehetett leírni, kimondani. Ugyanez volt a helyzet a Horthy-korszak történetével is: a dolog annyira egyoldalúan volt tárgyalva, hogy azon eligazodni nem lehetett.”
(Ormos Mária történésszel beszélget Rádai Eszter, Mozgó Világ, 2005. november.)

Azért fontos az idézet.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés