Amikor Visegrád Európa közepe volt

2022. augusztus 20. 13:52
Ma is látványosan tornyosulnak a visegrádi fellegvár falai a Dunakanyar fölé – és így volt ez közel hétszáz éve is, amikor három európai hatalom, a Magyar, a Cseh és a Lengyel Királyság uralkodói gyűltek össze a falai között, hogy a kor nagy kérdéseiről egyeztessenek.

Rajcsányi Gellért írása a Mandiner hetilapban

 

A manapság is sűrű erdőkkel borított dunakanyari hegyek láttán nem is olyan nehéz elképzelni, milyen lehetett a környék 1335-ben, amikor – nyilván kellően fényes udvartartásukkal – megérkeztek Közép-Európa királyai Visegrádra.

Három uralkodó három irányból, három nemzeti érdeket képviselve.

A házigazda Károly Róbert király volt az Anjouk dinasztiájából, abból a francia eredetű házból, amely fennállása talán legnagyobb sikerét érte el azzal, hogy hosszas hadakozás után Károly Róbert megszerezte magának Európa egyik legnagyobb hatalmának, a Magyar Királyságnak a trónját.

Ismeretes, Károly Róbert az Árpád-ház kihalása után, bizonytalan és vészterhes időkben vált királlyá, hogy aztán szervezőmunkájával, a királyi hatalom megerősítésével és az államiság továbbépítésével megalapozza hazánk késő középkori újabb fénykorát, amit fia, Nagy Lajos, majd később Zsigmond és Mátyás is fenn tudott tartani. De ez akkor még a távoli jövő ígérete volt – Visegrádra súlyos nemzetközi konfliktus­csomagot jöttek megoldani a királyok.

Az 1335-ben Károly Róberthez hasonlóan veterán uralkodónak számító Luxemburgi János cseh király

régóta meg akarta szerezni a lengyel trónt is,

amelyen akkor egy újonc, III. Kázmér ült két éve. Kázmér megörökölte atyjától a csehekkel és a német lovagrenddel folytatott, kétfrontos konfliktust, amire legalább részben megoldást akart találni, és ezért nyitott a cseh királlyal való találkozó felé.

A magyar király szívesen vállalta a közvetítő és házigazda szerepét, már csak azért is, mert addigra a csehekkel már elég szoros szövetségre lépett. Hazánk és Csehország között gyakorlatilag valutaunió létezett akkoriban, és a két ország közös érdeke volt a nyugati germán szomszédokkal, különösen a Béccsel szembeni fellépés is.

Visegrád politikai sikertörténet lett: a cseh király lemondott lengyelországi trónigényéről, a lengyel király elismerte a német lovagrend pomerániai birtokait,

a három király pedig kölcsönös katonai segítségnyújtásról egyezett meg

a német-római császár és az osztrák herceg ellen.

Új, Bécset elkerülő kereskedelmi útvonalban is megállapodtak. Az elrendezett viszonyok nyomán új virágkorát kezdte élni a három közép-európai királyság, s közben együttes erővel tudtak fellépni nyugati szomszédaikkal szemben.

A szoros szövetség megágyazott Magyarország és Lengyelország későbbi, Nagy Lajos idején létrejövő perszonáluniójának is.

A fáradalmas tárgyalások mellett jutott idő azért az élvezetekre is Visegrádon. Thuróczi János így mesél krónikájában a történtekről:

„Az Úr 1335. évében, Szent Márton ünnepe körül János cseh király és fia, Károly, meg a lengyelek királya Magyar­országra, Visegrád várába jött Károly királyhoz, hogy ott örök békeegyezséget kössenek. Ez meg is történt. A cseh király ebédjére a magyar király bőkezűségéből mindennap kétezer-ötszáz kenyeret adtak, és a királyi étekből is bőségesen; a lovaknak pedig egy-egy napra huszonöt mérő abrakot. A lengyel király ebédjére pedig ezerötszáz kenyeret és élelmiszert bőségesen; borból száznyolcvan hordót mértek ki.

Magyarország királya különböző drága ékszerekkel is megajándékozta a csehek királyát,

úgymint ötven ezüstkorsóval, két tegezzel, két övvel, egy csodálatos sakktáblával, két felbecsülhetetlen értékű nyereggel, egy szíjas tőrrel, amely kétszáz ezüstmárkát ért, meg egy csodálatos munkával kidolgozott gyöngykagylóval. Mivel Lengyelország királya adófizetője volt a csehek királyának, s mivel Károly, Magyarország királya feleségül vette a lengyel király nővérét: Magyarország királya, Károly, ötszáz márka legfinomabb aranyat adott neki, hogy megváltsa őt a cseh királynak fizetendő adózástól. Elhatározták itt azt is, hogy ha e királyok közül bármelyiket vagy országukat valami ellenség támadná meg, a többiek kötelesek segítségére sietni. És ezt egymás között nagy eskükötéssel is megerősítették.”

Nyitóképen: Idősebb Markó Károly: Visegrád (1826). Fotó: Wikipédia

Összesen 45 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Nekünk az Unióban reszeltek. Amíg Orbán van hatalmon, addig páriák leszünk"

A másik lehetőség még rosszabb - az EU hű vazallusai, minden hazai érdek fölé helyezve a külföldit. Persze megkapnánk a buksisimit, jó lenne a sajtónk, ömlene a pénz az országba, csak az a baj, hogy még több ömlene ki az országból...

Ahogy Magyarország az elhelyezkedése miatt mindig is Kelet és Nyugat között helyezkedett el, úgy a csehek nyugat- és közép-Európa között - szlávok, de a Német-Római birodalom részei voltak, így ők úgy érzik, hogy ugyanannyira tartoznak a Ausztriához-Németországhoz, mint a V4 többi országához.
(személyes véleményem az osztrák-magyar monarchia történései alapján meg az, hogy a csehek ugyanolyan sunyi fajta, mint az osztrákok :)

A V4-ben hatalmas lehetőségek - lennének, elég ha csak arra gondolok, hogy Magyarország, de még Lengyelország is kevés ahhoz, hogy egy olyan diszkontláncot neveljen ki, amelyik képes versenyezni a német vagy a francia, angol diszkontokkal versenyezni, viszont V4 szinten ez már realitás lenne. Egyik dolog az, hogy a forgalom kb. 15%-a a haszon, ez a régióban maradna, de a másik meg az, hogy egy francia vagy német diszkont számára a francia vagy német beszállítók a "hazai" cégek, akikkel együttműködnek és hosszú távon terveznek, a többiek (a közép-európai termelők) inkább konkurencia, akik akár csődbe is mehetnek.
Az ilyen és ehhez hasonló együttműködési lehetőségek voltak azok, amelyek veszélyeztették volna a régi tagállamok dominanciáját, ezért tettek meg mindent a V4 szétszedésére.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés