A kegyelemre építő élet: ma 70 éves Erdő Péter bíboros

70 éves lett a magyar katolikus egyház első embere: Erdő Péter bíboros június 25-én éri el a tiszteletre méltó kort, s bár születésnapja szombatra esik, az egyházi ünnepséget már szerdán megtartották Esztergomban, ahol a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjain kívül egyházmegyéje papsága, rokonok és állami vezetők is vele ünnepeltek.

Az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert Főszékesegyház stallumjában helyet foglalt mások mellett Áder János volt köztársasági elnök, Kövér László házelnök, Varga Zs. András, a Kúria elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is. A köszöntő szentbeszédet Süllei László kanonok mondta, aki szónoklatában kiemelte:

Az üldöztetések idején

Ez a „kegyelem szavára épülő élet” Budapestről indult, a legnagyobb egyházüldözések idején, 1952. június 25-én. A későbbi bíboros hatgyermekes, értelmiségi családban született, testvérei közül ő volt a legidősebb. Felmenői között székelyek is vannak, így került püspöki címerébe a Nap és a Hold. A kevés megmaradt katolikus középiskola egyikében, a Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1970-ben, majd rögtön ezt követően megkezdte felsőfokú tanulmányait az Esztergomi Hittudományi Főiskolán mint az Érseki Papnevelő Intézet növendéke. Elöljárói később visszaküldték a fővárosba, ahol a Központi Szemináriumban és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanult.

Tanár, tanszékvezető, dékán, rektor

1975. június 18-án szentelték pappá. Két év kápláni szolgálat után – teológiai doktorátussal felvértezve –már Rómában tanult, ahol az egyházjognak is doktora lett. E két tudományterületnek azóta is nemzetközi hírű ismerőjeként és művelőjeként tartják számon. 

Tudását hamar tanárként kezdte el az egyház javára fordítani: előbb nyolc éven keresztül az esztergomi szemináriumban oktatott, majd a Pontificia Universita Gregoriana meghívott professzora volt. 1988-ban került a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatói közé (az intézmény akkor még Pázmány Péter Hittudományi Akadémia néven működött), ahol először tanszékvezető tanárként, majd a Hittudományi Kar dékánjaként lett közismert.

tanítványai között találjuk például a jelenlegi veszprémi érseket, Udvardy Györgyöt is. Az utolsó öt évben már az egyetem rektora volt, amely munkakörét egy magasabb kinevezés miatt kellett otthagynia. 

A magyar egyház élén

Merthogy ezen évek alatt püspökké szentelték és egyetemi feladatai mellett 1999-től a székesfehérvári egyházmegye segédpüspökeként is szolgált. Ami miatt azonban nem folytatta a Pázmány rektoraként, az az érseki cím volt: Szent II. János Pál pápa ugyanis 2002. decemberében Esztergom-budapesti érsekké nevezte ki. 

Erre a mozzanatra fent már idézett beszédében Süllei László közel húsz év elteltével a napokban így emlékezett vissza: „A 2002. december 7-ét megelőző napon, péntek délután Paskai László bíboroshoz érkezett vendégségbe Erdő Péter, a rektor, a püspök – mint korábban többször is, amikor egy jogi véleményt, egy kongregációi vagy a mai helyes megnevezés alapján a dikasztériumok számára jelentést kellett készíteni. Jött a jogász, akinek könyveit ismertük, akivel egyetemi rektori feladatai miatt sokszor találkoztunk.

II. János Pál pápa 2002. december 7-én nevezte ki egyházmegyénk 83. főpásztorává, aki lassan húsz éve tartja ezt a pásztorbotot.” Érseki székfoglalására 2003 januárjában került sor, a szent pápa pedig még az év októberében bíborossá kreálta. 

Azóta, hogy őt püspökké szentelték, ő maga (társszentelőkkel) tizennégy főpásztort szentelt fel: legutóbb idén áprilisban Fekete Szabolcs Benedeket.

A lapunknak nyilatkozók egyöntetűen nagy munkabírású, elmélyült és alapos embernek írták le a bíborost, ami – az őt régebb óta ismerők szerint – mindig jellemző volt rá, ám minél magasabb pozícióba került, annál inkább gyakorolta ezeket az erényeket. 

Hozzá hasonlóan más forrásaink is azt hangsúlyozzák, a bíboros kiegyensúlyozott személyisége fontos elem a magyar egyház intézményes életében. S bár többen vannak, akik kissé személytelen stílusa miatt bírálják, egy őt jól ismerő pap arra int minket, hogy az apró gesztusokra is figyeljünk. Mint mondja, a bíboros valóban atyaként lép fel és sokat törődik a rábízottakkal, amit a sajtó általában nem vesz észre, de inkább nem is figyel.

Tudós főpap

Több neves előd nyomában járva Erdő Péter bíborosként sem szakadt el sem a tudománytól, sem az egyetemi szférától. Öt éven át volt a PPKE nagykancellárja, miután pedig a Magyar Tudományos Akadémia doktora, majd levelező tagja volt, személyében hosszú idő után lett újra kánonjogász-teológus az MTA rendes tagjai között. Mindeközben ő tölti be a Szent István Tudományos Akadémia elnöki tisztségét is. 

Az egyházdiplomácia sűrűjében

Erdő Péter 2005 és 2016 között az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnökeként is szolgált, az egyházdiplomáciában jártas informátoraink szerint az e feladatkörben töltött bő évtized jelentős elismertséget hozott a magyar főpapnak. 

Emlékezetes volt szerepvállalása volt az európai értékviták sűrűjében, amikor az Olaszországból Strasbougba került Lautsi-ügyben a bíróság döntése után nyilatkozott meg. Azt követően, hogy kimondásra került, hogy nem sérti a lelkiismereti szabadsághoz való jogot az a törvény, amely előírja, hogy Itália minden tantermében legyen feszület,

Jelentős állomások voltak működésében, amikor Ferenc pápa (a harmadik, akinek pontifikátusa alatt főpapként szolgált) előbb a 2014-ben megrendezett, rendkívüli családszinódus, majd a 2015-ös püspöki szinódus főrelátorának nevezte ki. Háttérbeszélgetéseink során többen is úgy vélekedtek, hogy a magyar bíboros diplomáciai érzékének és ügyes nyilatkozatainak nagyban köszönhető, hogy előbbin nem indult megengedőbb irányba az egyház vonatkozó társadalmi tanítása. 

A közelmúltban nyugati sajtótermékek arról cikkeztek, Erdő Péter esélyesnek tekinthető arra, hogy Ferenc pápa után Péter utódjaként kormányozza az egyházat. Forrásaink némelyiket csendben bólint erre, ám hozzáteszik: az, hogy kiről mit ír a sajtó, csak egy dolog s valójában ezek a találgatások véletlenül sem növelik egy-egy bíboros esélyét a konklávén. 

Mindenki szóba áll vele

A lapunknak róla beszélők az egyházi diplomácia területén végzett munkájával kapcsolatban mindezen felül leginkább integratív szerepét emelik ki: miközben mindenki tudja róla, hogy konzervatív, megtalálja a tárgyalási hangot a különböző csoportokkal és képes kompromisszumteremtőként fellépni az egyes egyházi vitákban. Ugyanakkor – teszi hozzá egy, a bíborost jól ismerő beszélgetőtársunk – jottányit sem enged a tanításból, annak megőrzésére törekszik.

Erdő Péter számára legutóbb a 2021 szeptemberében Budapesten megrendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szerzett nagy elismertséget. Bár az eredeti tervekkel szemben a világjárvány miatt az eseményre egy évvel később és kevesebb külföldi zarándok részvételével került sor, a legtöbb főpap, aki tervezte a részvételt, jelen is volt Magyarországon. Ők azt látták, hogy magas színvonalú, a magyar híveket megmozgató és mély teológiai tartalmú világeseményt szervezett a magyar egyház, amivel kapcsolatban nem is hallgatták el elismerő szavaikat. 

Hitem: kegyelem

A bíboros számára kiemelten fontos a kegyelem fogalma és annak teológiája, valamint az arról szóló tanítás. Főpásztori jelmondata is ezt visszhangozza: „Kezdetben nem volt más, csak a kegyelem”. Interjúkötet is jelent meg vele, amelynek puritán címe mindössze ennyi; Hitem: kegyelem – ám kétségtelenül pontosan foglalja össze a lényeget. 

Korábban a Mandinernek nyilatkozva Erdő Péter úgy fogalmazott: „Ha egyszer Jézus Krisztus tanítványai vagyunk, akkor a tényleges tanítását, valódi, hiteles örökségét nem tekinthetjük alku tárgyának. Az nem úgy van, hogy ha ez kevésbé népszerű, akkor mondunk valami mást.” Hűnek maradni pedig – a bíboros szerint – nem más, mint kegyelem, amelyért hálát adni. 
 

Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton