A Kálvin téri templomból kifele jövet megkérdeztük az énekelt verseket 53 éve játszó Kaláka együttes alapító-vezetőjét, miért az összetartozás, az anyanyelv és a magyar költészet szerepelt hangsúlyosan ebben az ünnepi imádságában. „Nagyon megtisztelő – kezdte Gryllus Dániel –, hogy Balog Zoltán püspök úr fölkért erre az imádságra, ahol én abból indultam ki, hogy a köztársasági elnök a nemzet egységét hivatott kifejezni, és Novák Katalin többször szólt már az összefogás fontosságáról… Ugyanakkor az egységről, az összetartozásról az anyanyelv jut eszembe, amit Kányádi Sándor, erdélyi költőnagyságunk hazánknak is nevezett.
Ahogy a nemzet, úgy az anyanyelv is szerepelhetett Isten gondviselő tervében,
nyilvánvaló, hogy ez köti össze a Kaliforniában, Budapesten vagy éppen Csíkkozmáson élő magyarokat egymással.”
A kultúra vonatkozásában hozzátette: ott sok hasadás, repedés van. Gryllus reméli, a köztársasági elnök tehet a kulturális ellentétek felszámolásáért, a szekértáborok kibékítéséért, a belső feszültségek enyhítéséért, és sok sikert kíván ehhez is. „Valójában kultúrából is egy van, nem tudjuk kettéhasítani az anyanyelvet vagy Ady Endrét” – mondta.
Érdeklődésünkre kiderült: ami Novák Katalin korábbi pályájából leginkább tiszteletre méltó Gryllus Dánielnek, az a családokért tett intézkedései és beszédei.