A bőkezű mecénás aranyérme

2022. február 23. 16:54
Egy különleges éremmel gyarapodott vásárlás útján a Magyar Nemzeti Múzeum. Wahrmann Mór nagykereskedő és politikus arany díjérmét szerezte meg az intézmény, amely egy sorozat része – ám ez az egyetlen példány, amely az idők során előkerült.

Sal Endre írása a Mandiner hetilapban

Wahrmann Mór (1832–1892) a dualizmus korának egyik legjelentősebb nagykereskedője és politikusa volt. A Szabadelvű Párt pénzügyi szakértőjeként működő képviselőt 1875-ben pénzügyminiszternek is jelölték. A politikai élet kiemelkedő karaktereként szinte mindenre volt egy szellemes megjegyzése, „szemüvegét és élceit sohasem hagyta otthon” – fogalmazott róla Tisza Kálmán.

Wahrmann jótékony ember, bőkezű mecénás volt, a végrendeletében ötvenezer forintot hagyott közérdekű célokra, és annak egy részét alapítvány formájában a Magyar Tudományos Akadémia kezelte. Az összeg kamataiból 1897-től háromévente adományozták a róla elnevezett díjat, amelyet a magyar kereskedelem és ipar területén kimagasló eredményeket elérő tudósok, mérnökök, feltalálók nyerhettek el.

Az arany pénzérmét 1897 és 1933 között tizenhárom ember érdemelte ki, köztük például Kandó Kálmán és Weiss Manfréd is, ám csak négyen kérték az érmét, a többiek pénzre váltatták a díjat. A négy érméből háromról egyelőre semmit nem tudni, elkallódtak az idők során, vagy egy családi hagyatékban pihennek, éppen ezért nagy szó, hogy az egyetlen fellelhető érme most a Nemzeti Múzeum éremtárába került.

A hátlapi ábrázolás Wahrmann Mór Pest-Buda-Óbuda városegyesítő javaslatát jelképezi”

Nyitókép: Magyar Nemzeti Múzeum

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés