Tíz év gyümölcse

2021. április 22.

Balog Zoltán

Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat. Éppen tíz évvel ezelőtt talált egymásra négy történelmi egyház abban az elszánásban, hogy minden nagy egyetemi városban olyan bentlakásos, felsőoktatásban segítő intézményt alapítanak, ahol egyetemre felvett, döntő többségében roma fiatalok kapnak szállást, étkezést, tanulmányi segítséget, ösztön­díjat, jó szót, közösséget.

Ez a világ, a magyarországi, közép- és kelet-­európai cigányok világa tele van kudarcokkal. Ebben az összefüggésben azokra a speciális kudarcokra gondolok, amelyek a közösségen kívülről érkező segítő törekvések sikertelenségét jelentik. A kormányzati, „civil” vagy éppen európai uniós kezdeményezéseknek se szeri, se száma, s ezek kudarcának sem. Elkezd álmodni néhány jó szándékú, segítőkész ember, megkeresik egymást, az anyagi forrásokat arra, hogy elindítsanak egy elesetteket, peremre szorultakat, esélyteleneket felkaroló programot, s igyekeznek lelkesen, becsületesen megvalósítani, felkeresve a célcsoportot, megpróbálva bevonni őket az általuk elképzelt „projektbe”. Talán még alkalmas szervezeti keretet is találnak hozzá. Pályáznak, terveznek, mentorálnak, érzékenyítenek, támogatnak, motiválnak, kísérnek… Majd eljön a pillanat, amikor vége. Elfogy a pénz, vagy a lelkesedés, vagy a célcsoport. Ha nincs folytatás, ha nincs folytonosság, akkor ezek a nekibuzdulások akár többet árthatnak, mint használnak. Amikor már éppen sikerült felkelteni a reményt a reménytelenekben arra, hogy érdemes megpróbálni, erőfeszítéseket tenni, mert van kiút, akkor egyszer csak újra visszazuhannak az előző, sokszor kilátástalan létbe.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés