Négylábúak védelmében: hogyan szigorítanák az állatok védelmét?

2021. február 25.
Újabb lépést tett a kormány élő környezetünkért, most az állatvédelmet készül megreformálni. Hogyan szigorítaná a szakma a büntető törvénykönyvet? Hány kóbor kutya van Magyarországon? Miért káros az illegális szaporítók tevékenysége? Utánajártunk.

Szalai Laura írása a Mandiner hetilapban

 

Az állatvédelem inkább periferikus területnek számított a kormányzati szakpolitikák között egészen mostanáig. Néhány hónapja Ovádi Péter veszprémi fideszes országgyűlési képviselő személyében külön miniszteri biztos felel a Nemzeti állatvédelmi program megújításáért és végrehajtásáért, februárban pedig a kabinet nemzeti konzultációt indított a témában. Ovádi a minap a Mandinernek arról beszélt, hogy az állat- és a természetvédelem kéz a kézben jár, és az állatok jogait ugyanúgy kell védenünk, mint az emberekét. Lapunk szakemberek segítségével járt utána annak, hogy mik a legsürgetőbb feladatok az állatvédelem terén.

Vetter Szilvia. Fotó: Mandiner-archív

Enyhe ítéletek
„Rendkívül fontos lépés a konzultáció, hiszen méltó rangjára emeli az állatvédelmet, ezt az egész társadalmat érintő közügyet” – mondja a Mandinernek Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem munkatársa, az intézményben újonnan alakult Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központ vezetője. Úgy véli, a kérdőívben felvetett valamennyi téma releváns, ám ennél több a megoldandó probléma. Emlékeztet, a rendszerváltozás után gyorsított jogalkotási folyamat kezdődött Magyarországon, amelynek két sarokköve az állatvédelmi törvény 1998-as megszületése és az állatkínzás bűncselekménnyé nyilvánítása volt. „A szabályok egyre részletesebbek, a szankciók szigorodnak, tehát a tendencia jó, de hosszú út áll még előttünk. Kutatásom során tizenöt európai ország állatkínzás-ellenes büntetőjogi szabályozását vetettem össze, és hazánk egyelőre a sereghajtók között van” – mutat rá.

„A kóbor kutyákra vonatkozó magyar szabályozás kifejezetten elmaradott a nyugati államokéhoz képest”

A legfontosabb feladatok között említi a gyepmesteri telepek szabályozásának felülvizsgálatát, a menhelyek állami támogatását és a társadalom állatvédelmi szemléletének formálását, amit már kicsi korban el kell kezdeni. Úgy látja, szükség van a büntető törvénykönyv kiegészítésére, például hogy a zoofília (állatokkal való fajtalankodás) is legyen bűncselekmény, illetve hogy az üzletszerű állatkínzás minősített esetként szerepeljen, emellett gyorsítani és egyszerűsíteni kellene az állatvédelmi eljárásokat. „Talán a jogszabályi változtatásoknál is fontosabb a betartás és a betartatás, az, hogy az egész országban egységesebb joggyakorlat valósuljon meg” – teszi hozzá. Szerinte a cirkuszokban is be kellene tiltani a vadon élő állatok szerepeltetését.

Fotó: Mandiner-archív

Mészáros Gabriella, a Magyar Állatvédők Országos Szervezetének (MÁOSZ) elnöke is üdvözli és időszerűnek tartja, hogy a kormány foglalkozik az állatvédelemmel, hiszen a társadalomban rég megszületett rá az igény. Mint mondja, nemzetközi összehasonlításban az állatkínzás büntetési tétele nálunk magas – alapesetben kettő, minősített esetben három év szabadságvesztés –, ám a büntető törvénykönyv egyik passzusa alapján a bírónak mérlegelési jogköre van, ezért születhetnek túl enyhe ítéletek. A MÁOSZ ezért azt javasolja, hogy utóbbit szüntessék meg, „így talán nem úszhatják meg az elkövetők a méltó büntetésüket”.

„Momentán nincs valamirevaló ebnyilvántartásunk”

A szakember úgy látja, születtek értékelhető részeredmények az állatvédelem terén az előző években, ilyen volt például a kötelező mikrocsip, a lánctörvény – már tilos ebet tartósan kikötve tartani –, továbbá megjelentek az állatvédelmi szempontokat szem előtt tartó pályázati kiírások. „Viszont amire igazán szükség volna, sajnos még várat magára, ilyen az ebrendészeti ellátórendszer korszerűsítése és az országos kisállat-ivartalanítási program megvalósítása” – hívja fel a figyelmet.

Évről évre növekszik a gazdátlan állatállomány
Állatvédelmi törvényünk szinte valamennyi pontja harmonizál az európai uniós irányelvekkel, ezért Mészáros Gabriella szerint nem szorul módosításra. A kóbor kutyákra vonatkozó szabályozás azonban kifejezetten elmaradott a nyugati, az angolszász vagy a skandináv államokéhoz képest, ami részben az eltérő közigazgatási rendnek, részben a megelőzés, tehát az ivartalanítás hiányának tulajdonítható. „A kutya- és macskapopulációt ivartalanítással kellene szinten tartani, ez mindennek az alapja” – szögezi le.

Hasznos volna, ha a hatóságok jogosítványhoz kötnék a kisállattartást”

Az állatvédők elnöke szerint hasznos volna, ha a hatóságok jogosítványhoz kötnék a kisállattartást, de amíg a túlszaporulat mértéke a mostani óriási szinten van, addig gyakorlati értelemben nem lehet megvalósítani. „Momentán nincs valamirevaló ebnyilvántartásunk. Magyarországon körülbelül négyszázezer kutya él rossz tartási körülmények között, és nagyjából nyolcvanezer kóbor állat jut kétezer ebrendészeti férőhelyre. Sajnos gyakori, hogy az is tart kutyát, aki egyébként alkalmatlan rá, vagy nem is szeretne, csak odaszokik hozzá egy-két gazdátlan eb. És akkor a kóbor macskákról még nem is beszéltünk, amelyek jóval többen vannak, ám rejtőzködő, önálló életmódjuk miatt ők kevésbé feltűnők” – magyarázza. Ráadásul miközben a gazdátlan állatállomány évről évre növekszik, betegségek, közúti balesetek, állatkínzások tizedelik őket.

Orbán Viktor Alfival, a vizslával. A miniszterelnök a konzultáció kitöltésére buzdít. <br> Fotó: Miniszterelnökségi Sajtóiroda, 

A szakember az országos programban mobil eszközök, úgynevezett mobil klinikák használatát javasolja, így rövid idő alatt nagy létszámban lehetne ivartalanítani. „Tehát az állatorvost vigyük a sok állathoz, és ne fordítva” – jelenti ki. De van egy pont, amelyen túl nem képesek olyan tempóban befogni az állatokat, amilyen gyorsan szaporodnak, ez matematikailag is képtelenség. Mészáros egyik tanulmányában demográfiai modellezéssel szemlélteti a jelenséget: ha egy településen 500 kóbor kutya él, és mondjuk húsz férőhely van a helyileg illetékes ebrendészeti telepen, akkor aktív befogás mellett az év végére körülbelül 450 kutyával növekszik a gazdátlan ebek állománya. Mindez több mint negyvenmillió forintba kerül, és több száz állat értelmetlen szenvedésével és/vagy halálával jár. „Ezt a krízispontot a kóbor kutyáknál rég elértük, sőt három-négyszáz településen jelentősen meghaladtuk. Azonnali kormányzati beavatkozást sürgetünk, ehhez a nagy munkához a civil erőforrás már nem elegendő” – nyomatékosítja.

Vetter Szilvia ugyancsak országos, államilag támogatott vagy finanszírozott ivartalanítási akciót szorgalmaz. A képlet, mint mondja, egyszerű: minél kevesebb az ivaros, annál kevesebb a kóbor állat, mivel nem képződik utánpótlás. „Amíg az ivartalanítás nem ölt a jelenleginél sokkal nagyobb mértéket, nem várható, hogy érdemben csökken a menhelyek túlterheltsége. Ez az állatorvosi műtét rutinbeavatkozás, amely életeket ment, nem kell félni tőle. Nincs más etikailag is vállalható út” – fogalmaz az Állatorvostudományi Egyetem munkatársa, megjegyezve, hogy az intézmény megad minden segítséget.

A Magyar Nemzeti Cirkusz elefántszáma a Cirkuszok éjszakája rendezvényen Balatonlellén 2020. július 10-én. Az állatvédők szerint be kellene tiltani a vadon élő állatok szerepeltetését. Fotó: MTI / Mohai Balázs

Sokan bedőlnek az illegális szaporítóknak
Mindkét szakember fontosnak tartja, hogy végre megkezdődjön az illegális szaporítótelepek felszámolása. Mészáros Gabriellától megtudjuk, évente több tízezer kölyök kutyával kereskednek, sőt már állatvédőnek álcázott illegális kereskedők is működnek, akiknek elsősorban Nyugat-Európában, de sajnos itthon is sokan bedőlnek. Tevékenységük súlyos veszélyeket rejt: gyakori, hogy az eb valamilyen betegségben elpusztul, vagy gazdája egy vagyont költ arra, hogy életben maradjon. Ráadásul az olcsó szaporítós kutyák elveszik a helyet azok elől, akik az ellátórendszerben most is gazdára várnak.

„Évente több tízezer kölyök kutyával kereskednek illegálisan”

„A telepekkel jelentős problémák vannak, kezdve az onnan kikerülő állatok egészségi, mentális állapotától a kötelező oltások hiányán át a gyakori genetikai rendellenességekig. Bővíteni kell a jogi eszközök körét, amelyekkel vissza lehet szorítani a tevékenységüket” – jelenti Vetter Szilvia. Szerinte a kormány ezt felismerte, amit igazol, hogy április elsejétől azoknak a vállalkozásoknak, amelyek kedvtelésből tartott állatok forgalmazását végzik, a helyileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél be kell jelenteniük Felir-azonosító-köteles tevékenységüket (a Felir az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer, amelyet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hozott létre és működtet – a szerk.).

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Összességében Vetter Szilvia úgy látja, az állatvédelem akkor működik jól, ha a maga területén minden szereplő a legjobbat nyújtja. „Az állatvédelem többféle tudományág keresztmetszetében működik a legjobban. Sótonyi Péter rektor azt szokta mondani, hogy az állatorvosok a nagykövetek, de fontos szerepük van a jogászoknak, a pszichológusoknak, az állattenyésztőknek, a biológusoknak, az etológusoknak, az újságíróknak is. A terepen dolgozó civilek végzik a legnehezebb munkát, ami rendkívüli elismerésre méltó, de nekik is tisztában kell lenniük a keretekkel, amelyekben mozoghatnak” – hívja fel a figyelmet. Mészáros Gabriella szerint kevés a szakképesített szereplő az állatvédelmi civil szektorban, és az állatorvosok – az állat hivatásos „védői” – közt is elenyésző a kóbor állatokkal tapasztalatokat szerzett szakember. Ezen szintén változtatni kell – véli a MÁOSZ elnöke.

***

Fotó: Járdány Bence
Szabó Rebeka üdvözli az állatvédelmi konzultációt

A főváros állatvédelemért felelős megbízottja a Mandinernek

Mit szól a kormány által indított konzultációhoz, buzdít-e a kitöltésére?

Tekintve az előző tíz év kormányzati semmittevését állatvédelmi ügyekben, már egy konzultációt is üdvözlendőnek tartok, még ha a kérdéseket meglehetősen szájbarágósan fogalmazták is meg.

Egy korábbi interjúban az állatok szószólójának nevezte magát a fővárosi döntéshozatalban. Milyen konkrét döntések születtek eddig a javaslatai alapján?
Karácsony Gergely főpolgármester nevezett ki az ősz folyamán állatvédelmi megbízottnak. A megbízatáshoz nem jár konkrét hatáskör; témákat javasolhatok, figyelemmel kísérhetem a célok megvalósítását, közvetíthetek az érintettek között, megbeszéléseket szervezhetek. Eddig a civil szervezetekkel való hatékony együttműködés megalapozása, a budapesti vásárok szőrmementessé tétele, a biológiai szúnyogirtás lehetőségeinek feltérképezése, az ivartalanítási program kidolgozása és az Illatos úti ebrendészeti telep működésének és kommunikációjának segítése, fejlesztési lehetőségeinek feltérképezése volt a fő feladatom.

Hol tart az Illatos úti telep felváltására tervezett menhely kialakítása?
Folyamatban van, egyelőre az alkalmas helyet keressük.

Van-e előrelépés az ivartalanítási program kiterjesztésében?
Az önkormányzatokat sújtó kormányzati elvonások miatt újra fel kell mérni az ezzel kapcsolatos anyagi lehetőségeket, de mindenképpen fogunk fővárosi szinten is foglalkozni az ivartalanítással.

Szigorítaná-e a btk.-t az állatkínzókra vonatkozóan?
Fontosabbnak tartanám a már meglévő büntetési tételek alkalmazását. A törvény most is megengedi a letöltendő börtönbüntetés kiszabását, ám kérdés, hogy a bírói gyakorlatban vajon miért szerepel olyan ritkán. Jelenleg az állatkínzásos esetek felderítése és büntetése sem hatékony, mint ahogy a jogszabályi háttér sem tökéletes, és ebben nemcsak a rendőrségnek, hanem a hatóságoknak is lényeges szerepük van. Ha állatkínzás történik, akkor a bántalmazott állatnak nincs sértetti jogállása, hiszen a polgári jog szerint ő csupán tárgy. A büntetőeljárás során az állat csupán lefoglalt objektum, és egy ponton visszaadják a bántalmazójának, még akkor is, ha nem zárult le az eljárás. A kérdés kezeléséhez széles körű, civil, hatósági és törvényalkotói egyeztetésre lenne szükség.

Nyitókép: Shutterstock

Összesen 227 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Amíg az abortusz szabályozás olyan, amilyen nem érdemes szót
vesztegetni az állatvédelemre. Amíg 4 koszos kismacskáért, többet
adnak büntetésként, mint 2 rozogára vert nyugdíjasért, addig miről
beszélünk?

Oké, akkor a patkányirtást, mint olyat gyorsan átértékeljük. Eddig azt
hittem, hogy azt szabad.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés