A nagykövetek üzenetei

2021. február 22. 14:58

Boris Kálnoky
Corvinák
A németeket és a magyarokat egyaránt az a veszély fenyegeti, hogy nemcsak politikailag, hanem kulturálisan is eltávolodnak egymástól.

„Február 10-én Johannes Haindl, Németország budapesti nagykövete volt a Mathias Corvinus Collegium vendége, egy hétre rá pedig berlini magyar kollégájával, Györkös Péterrel beszélgethetettek online a diákok.

Adiákokkal folytatott beszélgetésük a »Chatham House« szabályainak megfelelően, bizalmasan zajlott. A bevezető kommentárokat azonban megéri a nyilvánosság előtt közelebbről is megvizsgálni – olyan üzeneteket hordoztak ugyanis, amelyekre érdemes odafigyelni.

Két nagyon különböző diplomata, két nagyon különböző előadás, amelyek azonban feltűnő közös vonásokat is tartalmaztak. Mindkét nagykövet arról beszélt például, hogy a mindenkori másik ország médiájában megjelenő tudósításokban nem ismernek rá saját országukra – tehát a magyar média úgy ír Németországról, hogy az nem felel meg a valóságnak, és fordítva. Azt, hogy ez probléma, mindenekelőtt Györkös hangsúlyozta: Szétzilálja a finom szálakat, amelyek a két társadalmat összekötnek. »Valamikor el fog tűnni az a generáció, amely átélte a határnyitást« – fűzte hozzá Györkös.

Valóban: A vasfüggöny megnyitása ikonikus esemény volt, amely pozitívan befolyásolta Németország Magyarországról alkotott képét és a magyarok Németország-képét is. Nemsokára azonban egy új generáció érkezik, amely a másik országról szóló negatív híradások közepette nőtt fel. Ezért a németeket és a magyarokat egyaránt az a veszély fenyegeti, hogy nemcsak politikailag, hanem kulturálisan is eltávolodnak egymástól. Ennek pedig súlyos következményei lehetnek.

Haindl nagykövet egy finoman megfogalmazott, árnyalt előadást tartott, és olyan dolgokat mondott, amit német diplomaták és politikusok nem mindig mondanak Magyarországról kapcsán.

Üdvözölte, hogy van »ma Magyarországon újra egy élő és megbecsült zsidó közösség«, és hogy Magyarország »a cigányellenesség  meghatározásának legerősebb támogatói« közé tartozott, amelyet a német elnökség alatt a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség megszavazott.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 51 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A németekkel nem lehet barátkozni.

A német hazugságsajtó sokat tesz azért, hogy a németek gyűlöljék Magyarországot.
A híres Seneca Rómából már 2000 éve ismerte ezt a jogelvet:
Audiatur et altera pars, azaz meg kell hallgatni a másik felet is.
Újságírói etikai kódex MUOSZ:
4.1. Az újságíró és szerkesztő írásban, online alkotásban, műsorban szándékosan vagy gondatlanságból valótlanságot nem állíthat, köteles a tényeket és adatokat az adott helyzetben elvárható gondossággal ellenőrizni.
A német sajtó nagy része nem ellenőrzi elvárható gondossággal azokat a Magyarországgal kapcsolatos híranyagokat, amelyeket rosszindulatú hírhamisítók tesznek elé a jászolba, hanem benyelik és felböfögik azt.
Az argumentum ad nauseam (nausea latin szó jelentése: tengeri betegség, okádhatnék, hányinger, undor olyan érvelést jelent, ami az állítás igaz voltáról úgy próbál meggyőzni, hogy gyakran elismétli ugyanazt akár hazugságot, sokaknak (szó szerint: "érvelés a rosszullétig", "csömört okozó mennyiségben ismételt érvelés").
Ahogy több propagandista is felismerte, a módszer hatékony, mert ha valamit kellő ideig (és hatással) ismételgetünk, az emberek egy idő után hajlamosak elfogadni igaznak, talán mert megszokottá válik, mint egy ismerős bútordarab, észrevétlenül része lesz az ember gondolkodásának. Szélsőséges formájában akár agymosásra is alkalmas.


Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában