„Most jön a neheze” – Merre tovább, székely petíció?

2020. szeptember 20. 20:36
Jobboldali publicista vs. egykori liberális politikus. Jeszenszky Zsolt és Fodor Gábor beszélgetett az Írdalá.hu legújabb rendezvényén a nemzeti régiós aláírásgyűjtésről, de szóba került a kérdés tágabb háttere is. Az is kiderült, kinek a győzelmét tartja kívánatosnak Fodor Gábor a közelgő amerikai elnökválasztáson.

Mint ismert, a Székely Nemzeti Tanács még tavaly kezdeményezett aláírásgyűjtést azért, hogy Európa hagyományos nemzeti közösségei, beleértve a székelységet is megtarthassák identitásukat a saját szülőföldjükön, ahogy erről tavasszal Vincze Lóránt uniós képviselőt is faggattuk. Bár a kezdeményezést május 7-ig lehetett aláírni, a koronavírus-járvány miatt az Európai Unió meghosszabbította a folyamatot. Ahhoz, hogy az Unió érdemben is foglalkozzon a javaslattal – miszerint az uniós kohéziós források elosztásánál a jövőben a különböző régiók nemzeti jellegzetességeit is vegyék figyelembe Brüsszelben –, hét tagállamból legalább egymillió aláírást kell gyűjteni. 

Ugyan az egymillió aláírás megvan, de kevesebb mint hét országból. Addig is az Írdalá.hu csapata igyekszik a közbeszéd homlokterében tartani a kérdést: rendszeresen szerveznek beszélgetéseket az uniós kisebbségek helyzetéről. Ráadásul ősszel újraindult a kampány is – legújabban éppen Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója beszélt az aláírás fontosságáról –, amelynek célja immár a kétmillió aláírás összegyűjtése.

Csütörtök délután Jeszenszky Zsolt  és Fodor Gábor, a liberális párt tavaly lemondott elnöke ült egy asztalhoz, hogy megvitassák a kérdés tágabb hátterét.

A moderátor, Kósa András első kérdése az volt: vajon mivel lehetne felpörgetni ismét a kampányt, amely nyáron láthatóan háttérbe szorult a közbeszédben. Fodor Gábor szerint „profik kezében van az ügy”, de „most jön a neheze”. Jeszenszky Zsolt működőképes módszernek tartaná, ha az aláírásgyűjtésbe – melynek sikerességi feltétele a hét különböző országban összegyűlt szükséges számú aláírás – bevonnák az adott országban meghatározó, magyarok iránt barátsággal viseltető politikusokat, akik továbbíthatnák a feladatot „különböző regionális szereplőknek”.

Fodor szerint az áttöréshez

az is szükséges lenne, hogy ne csak „magyar ügyként” legyen kezelve a nemzeti régiókért folytatott aláírásgyűjtés.

Jeszenszky Zsolt azonban rámutatott ennek veszélyeire is, mondván: nem biztos az, hogy érdekeltté lehet tenni bizonyos kisebbségeket a téma iránt. Példaként a finnországi lappokat hozta fel, akik már így is széleskörű autonómiával rendelkeznek.

Kósa András következő felvetése az volt, hogy vajon a Fidesz Néppárton belüli megingott pozíciója mennyiben nehezíti a kezdeményezés iránti szimpátia felkeltését. A liberálisok egykori elnöke szerint „külpolitikai hiba” volt ilyen nehéz helyzetbe manőverezni magát a kormánypártnak, Jeszenszky azonban a „Legyen valami vita!” jelszóval másik álláspontot foglalt el – ugyanis mint kiderült, az aláírás kérdésében nem volt konfliktus a felek között, mindketten szignózták a kezdeményezést.

„Nem ott kell focizni, ahol a labda van, hanem ahova rúgni fogják” – idézte Orbánt a jobboldali publicista,

utalva arra, hogy politikailag kifizetődő lehet, ha a Fidesz az élére áll egy olyan mozgalomnak, amely a jelenlegi, még többségben lévő mainstream gondolkodás ellenpólusát képezi. Jeszenszky szerint a vízválasztó az amerikai elnökválasztás lehet, novemberben dőlhet el tehát, hogy „megtörténik-e a jobboldali-konzervatív előretörés”.

„Nehezen tudnám eldönteni, hogy kire szavaznék, ha az Egyesült Államokban élnék” – reagált a témára Fodor Gábor, aki aggasztó jeleket lát Amerikában. Fő problémaként a Demokrata Párt balszárnyának túlzott radikalizmusát nevezte meg, amely támadást indított a szabadságjogok ellen. „Ha a Demokrata Párt nem konszolidálódik a következő időszakban, akkor liberálisként azt kell mondjam, hogy jobb az, ha nem a demokraták nyerik a választást” – jelentette ki Fodor, aki hozzátette: egyáltalán nem mindegy, mi történik az Egyesült Államokban, az események komoly kihatással lehetnek Európára is.

A beszélgetés utolsó részében a közeljövő, a kezdeményezés lehetséges kimenetelei kerültek terítékre. Fodor Gábor ismét kiemelte, hogy liberálisként minden autonómiakezdeményezést, amely a szabadság kibővítését célozza, támogat. Megjegyezte: a petíció szövege „elég homályos”, ezért az Európai Bizottság olyan előterjesztést nyújt be az EP-nek, amilyet akar. Távlati akadályként megemlítette, hogy ha a kezdeményezés eljutna a végső stádiumba, a kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanács asztalára, komoly vitákra lehetne számítani a nemzetállami szuverenitást hangoztató tagállamokkal – elsősorban Romániával. Jeszenszky Zsolt további problémának nevezte, hogy nincs határidő, ezért a Bizottság „addig ülhet rajta, ameddig akar”. „Ezért fontos, hogy minél több aláírás legyen, hiszen annál nagyobb nyomást lehet gyakorolni” – húzta alá Jeszenszky.

Az esemény utolsó, talán a kampányt is összegző témájaként Kósa András felvetésére a vitapartnerek megerősítették, hogy pozitív hozadéka lehet az elmúlt félévnek az „egyetértési pontok” kialakulása, akár kormány-ellenzék viszonylatban is.

Az eseményről készült felvétel hétfőn kerül fel az Írdalá.hu Facebook-oldalára, de lapunk hasábjain is elérhető lesz.

 

 

 

Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés