Az EU-s pénzeket lopásmentességhez kell kötni

2020. augusztus 8. 17:56

Donáth Anna
Facebook
De büntetni csak a korrupt kormányt, nem pedig a magyar társadalmat kell.

„Az EU-s pénzeket lopásmentességhez kell kötni: meg kell akadályozni, hogy a magyar kormány a Fidesz-oligarchákat gazdagítsa uniós forrásból. De büntetni csak a korrupt kormányt, nem pedig a magyar társadalmat kell. Éppen ezért javasoljuk, hogy fideszes oligarchák helyett közvetlenül helyi önkormányzatok és civil szervezetek kapják az EU-s pénzeket. Egyetértesz?”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 128 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Akkor a momentum egy fillért sem kap:-) elszámoltak már a 500 millióval?

Eddig miért nem kötötték ahhoz? A 4-es metro bizonyítja, hogy nem.

Donáth Anna szajkózza a hazugságát, de ha Merkelre figyel, akkor tudja, hogy "a magyar kormány jól használja fel az EU pénzeket". De ő nem akarja tudni, mert politikai teljesítmény híján ez az unalmas és primitív vádaskodás marad neki.

Ha tudja mi van a lisszaboni szerződésben, akkor egy alja rohadék
hazug demagóg, ha pedig nem tudja, akkor mit keres ott, ahol állítólag
a magyarokat képviseli?

Minden útszakasz megépítésekor az érintett önkormányzatoknak kell
majd megegyezniük, hogy ki mennyi pénzt dob be a projectbe. A
felezés nem működik, mert nyilván nagyobb érdek fűződik ahhoz,
hogy egy zsákfaluból ki tudjanak jönni az ottlakók, mint ahhoz, hogy
oda bemenjenek azok, akik nem laknak ott. Ezeket az arányokat majd
a strassbourgi bíróság fogja eldönteni.

És ez csak az útépítés...

Ah, egyből megjelentek a jogi aspektusok, ha fizetni kell. A folyamat,
amit látni szeretnél az az, hogy a magyar adópénzek egy brüsszeli
kitérő után az NGO-okhoz kerüljenek, akiknek persze semmiféle
kötelezettségük nincs.

Nem nézed te hülyének az embereket?

,,Gyalog pedig egymaga 510 hektárt vásárolt össze, jóllehet a földtörvény elvileg tiltotta, hogy magánszemélyek 300 hektárnál nagyobb birtokot szerezzenek.,,

Az állítás pontatlan.

2013. évi CXXII. törvény
a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról

16. § (1) * A földműves, valamint a 10. § (3) és (3a) bekezdésben meghatározott módon szerző személy a föld tulajdonjogát - a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával - 300 hektár mértékig szerezheti meg (földszerzési maximum).

(2) A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a föld birtokát - a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával - legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg (birtokmaximum).

(3) * Az állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (a továbbiakban: Fétv.) meghatározottak szerint - a birtokmaximum mértéke - a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően - 1800 hektár területnagyság (kedvezményes birtokmaximum).

(4) A részarány-tulajdon megszerzése esetében az (1) bekezdésben foglalt földszerzési maximumot azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerző fél tulajdonában és haszonélvezetében álló földterület hektárban kifejezett térmértéke mennyiségének hússzorosa, valamint a már tulajdonában álló és megszerzésre kerülő részarány-tulajdon összesített aranykorona értéke mennyiségének együttes összege legfeljebb 6000 lehet.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott földszerzési és birtokmaximum mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani.

(6) A föld kényszerhasznosítójaként kijelölt személy vagy szervezet esetében a (2)-(4) bekezdésben meghatározott birtokmaximum mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az általa kényszerhasznosítással hasznosított föld területnagyságát.

(7) A 11. §-ban meghatározott jogi személyekre és a 40. § (3) bekezdésében meghatározott intézményre az (1)-(4) bekezdésben megállapított korlátozások nem terjednek ki.

(8) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 1. mellékletében szereplő 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetre a (2) és (3) bekezdésben megállapított korlátozások nem terjednek ki.

csak kibujt a szog a zsakbol... ok akarjak ellopni
regi szokasuk szerint az ellenfelet vadoljak azzal amit maguk kovetnek el

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés