Kommentár-vita Trianonról

2020. július 2. 15:49
A XXI. Század Intézet kertjében került sor a Kommentár konzervatív folyóirat nemzeti összetartozással foglalkozó lapszámának bemutatójára.

A rendezvényt Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatója, a Kommentár folyóirat főszerkesztője vezette; beszélgetőtársai L. Simon László országgyűlési képviselő, a Kommentár alapító tagja, Miskolczy Ambrus ny. óraadó egyetemi tanár, az MTA doktora és Gali Máté történész, a VERITAS Történetkutató Intézet munkatársa voltak.

Miskolczy Ambrus kijelentette, hogy Trianont „nem a történelem fogja feloldani”, és hogy a békeszerződés nem más, mint „egy seb”, mégpedig a románok lelkén is. A megbékélés kérdésével kapcsolatban szkeptikus volt, mint kijelentette: „a dolgok nem jó irányba mennek”. A történész szerint azonban „nem csak arról lehet beszélni, hogy mit tettek velünk”, továbbá fontos az előrenézés és annak megértése, hogy „a történelmet nem lehet visszaforgatni”.

L. Simon László feltette a kérdést: vajon kellő méltósággal emlékeztünk-e Trianon centenáriumára? A politikus idézte Máthé Áron történésznek a lapszámban megjelent tíz tézisét Trianonról, hozzátéve, hogy egyelőre úgy tűnik, az idő nem gyógyítja a sebeket. L. Simon szerint „rendkívül kényes” a „politikai szituáció”, amelyben a miniszterelnök, Orbán Viktor „zseniálisan igazgatja kis hajónkat”. Itt a V4-ek együttműködésére gondolt, amelynek alapja szerinte a közös érdekek. L. Simon szerint a koronavírus elterelte a figyelmet a megemlékezésekről, pedig bizonyosan létezik egy réteg, amelynek a megemlékezés még kevés. A politikus kifejtette, hogy Trianon „súlyos pozícióvesztést” okozott a kultúra terén, és máig szükség lenne több, Trianonnal foglalkozó, arra komoly színvonalon reflektáló műre, főleg filmre és színdarabra.

Gali Máté történész szerint Orbán Viktor salgótarjáni beszéde „rendkívül pozitív és előremutató volt”, amely ilyen értelemben illeszkedett azon nemzeti gondolkodók alkotásaiba, akik pozitív cselekvési tervet fogalmaztak meg a békediktátum meghaladása kapcsán. A trianoni békeszerződés kapcsán idézte a történetet, miszerint Salgótarjánnál a helyi vasúti sínek Csehszlovákiához kerültek, míg az indóház magyar lett. Orbán beszédéből a történész kiemelte a közép-európai népek új korszakát, a nyugatról és keletről fenyegető veszély elleni önvédelem gondolatát, és azt az elképzelést, hogy „csak az államnak van határa, a nemzetnek nincs”.

Összesen 15 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Helyes, de a tényeket nem szabad elfedni.
“A most javasolt háború célja a zsidó befolyás megalapozása világszerte.” (George Moseley ezt 1939-ben mondta, de 1913-ban, a FED titkos létrehozásával kezdődött, még inkább érvényes.)
Trianon ennek a befolyás-növelésnek egyik, számunkra, a magyarságnak soha el nem feledhető tragikus része.
""The war now proposed is for the purposes of establishing Jewish hegemony throughout the world." He said that Jews controlled the media and might soon control the federal government.[10]

"A most javasolt háború célja a zsidó hegemónia megteremtése az egész világon." Azt mondta, hogy a zsidók ellenőrzik a médiát, és hamarosan ellenőrizhetik a szövetségi kormányt. [10]"
Trianonra a káosz, a nihil, megteremtése, a normalitás felszámolása érdekében volt szükségük.

Nocsak, az MN által futtatott III/III-as nem kapott meghívást?Zavar van az erőben.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés