Tanítás katedra nélkül

2020. május 28.
Megszűnhet a frontális oktatás bizonyos képzéseknél, és a számonkérési módszerek is változhatnak a felsőoktatásban – tudtuk meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárától. Bódis József szerint a teljes felsőoktatási struktúra megújulhat a közeljövőben.

Szalai Laura interjúja a Mandiner hetilapban.

Hogyan vizsgázott a felsőoktatás a karantén alatt?
A koronavírus-járvány új kihívások elé állította a világot, ezekkel Magyarországnak is meg kellett birkóznia. A védekezés első szakaszában ezt sikerrel tettük. Sok területen új technológiai megoldások bevetésére volt szükség, a mindennapi szokásokat és rutinokat szinte egyik napról a másikra át kellett alakítani.

Bódis József
1953-ban született Csurgón. Szülész-nőgyógyász szakorvos, diplomáját a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte. 2010-től 2018-ig a Pécsi Tudományegyetem rektora, 2011-től 2018-ig a Magyar Rektori Konferencia elnöke. 2018–2019-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatási államtitkára, 2019-től az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára. Nős, két gyermek édesapja.

Ez nagy próbatétel elé állította az ágazatokat, köztük a felsőoktatást. Március közepén az egyetemeknek be kellett zárniuk a kapuikat a hallgatók előtt, de a munka nem érhetett véget, az intézménylátogatási tilalom nem jelenthette a tanév sikertelen befejezését. Az egyetemek derekasan helytálltak, a többségük képes volt gyorsan és hatékonyan alkalmazkodni a rendkívüli helyzethez, ami nem kis teljesítmény. Az ügyintézéstől kezdve az órák megtartásáig mindennek működnie kellett ahhoz, hogy a vírushelyzet miatt ne halasszuk a már megkezdett félévet. Ehhez biztosítani kellett a digitális oktatás és számonkérés feltételeit. Most különösen hasznos volt a 2016-ban publikált, Magyarország digitális oktatási stratégiája című program, amelynek felmérése szerint a hallgatók jelentős része már négy éve készségszinten használta a korszerű eszközöket, és az elérésük adott volt számukra.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) felmérést készített a digitális átállásról, eszerint az egyes intézmények eltérő színvonalon oldották meg az átállást. Az egyetemek felszereltsége általánosságban megfelelő, az alapvető eszközök rendelkezésre állnak, de az informatikai alap-infrastruktúra valóban heterogén színvonalú. Eltéréseket tapasztalunk az eszközök gyakorlati használatában, és az egyes kurzusok teljesítése mögött változó mértékű digitális támogatás áll. Az oktatók kompetenciái között szintén vannak különbségek. Ezzel együtt az intézmények mindegyike sikeresen oldotta meg a feladatot, a jövőben pedig ki kell dolgozni az egységes minőségi elvárásokat, amelyek mentén digitális eszközökkel adható át a tudás.

„Bizonyos ismereteknél a hallgató és az oktató személyes kontaktusára nincs feltétlenül szükség”

Milyen változásokat hozhat a mostani időszak hosszú távon?
A tanulási szokások már az intézménylátogatási tilalom előtt is alakultak, hiszen folyamatosan fejlődik a technológia. A járványhelyzet új fokozatra kapcsolta a felsőoktatást: miután lezárjuk a digitális tanévet, az eredményeket a teljes magyar intézményi és szabályrendszer alapján elemezni kell. Szükség van a digitális tananyagok, módszertanok, képzési struktúrák átfogó vizsgálatára, fel kell térképezni az oktatók digitális ismereteit. Újra kell gondolni, hogy mely foglalkozásokhoz szükséges az oktató személyes jelenléte, milyen módszereket lehet alkalmazni a számonkérésnél. Jelenleg az átadott és megszerzett ismeretek kizárólag a frontális helyzetekhez és az egyéni tanulás elismeréséhez vannak kötve. A kreditet ma a tanóra, valamint az egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra teljesítése jelenti.

Fotó: Innovációs és Technológiai Minisztérium

Elképzelhető, hogy a jövőben nem lesz szükség a frontális oktatásra?
Ha elismerjük, hogy a tudást digitális úton is át lehet adni, ki kell mondanunk: bizonyos keretek közt, meghatározott ismereteknél a hallgató és az oktató személyes kontaktusára nincs feltétlenül szükség. A tudás megszerzésére enélkül is van lehetőség, sőt akár még nagyobb hatékonysággal működhet.

„A múlt év végére gyakorlatilag megszűnt a diplomás-munkanélküliség Magyarországon”

Ez hogyan valósítható meg?
Az oktató személyes közreműködésére leginkább a tananyag kialakításában és digitális megformálásában lesz szükség. Ám fontos lesz az is, hogy személyes vagy netes konzultáció­kat tartson a hallgatókkal. Átalakulhat az oktatói teljesítmény értékelése. Az, hogy a digitális ismeretanyagot helytől és időtől függetlenül lehet megszerezni, csak a klasszikus előadás szerepét relativizálja, az órák egyéb formái sokkal aktívabbá válhatnak. Nagyobb hangsúly kerülhet a digitális úton megszerzett tudás gyakorlati alkalmazására és arra, hogy a hallgatók a munkaerőpiaci igényeket kielégítő képességeket szerezzenek. Újra kell gondolni a tantárgyfelvétel és a vizsgajelentkezés eljárásrendjét, rugalmasabbá kell alakítani a szorgalmi és vizsgaidőszakra bontható, alapvetően kötött képzési időszakot. A számonkérési módszerek is változhatnak, de akár maradhat a személyes jelenlétet igénylő klasszikus írásbeli vagy szóbeli forma is. Megváltozhat az átsorolási eljárás, a kreditelismerés, bővülhet az állami ösztöndíjért, önköltségért igénybe vehető szolgáltatások köre. A teljes felsőoktatási képzési struktúra megújulhat. Ahhoz, hogy az intézmények végigvigyék ezt a folyamatot, kormányzati segítségre lesz szükség, az egyetemi vezetést és az oktatókat érdekeltté kell tenni az átalakulásban.

Fotó: Shutterstock

Idén jóval kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, 2001 óta nem volt olyan alacsony a felvételizők száma, mint most. Hogyan értékeli a jelenséget?
A helyzet hátterében több ok állhat, ezek közül az emelt szintű érettségik ügyét emelném ki. Az idei volt az első év, amikor a jelentkezőknek kötelező volt legalább egy tárgyból emelt szinten vizsgázniuk. Minden bizonnyal ez tántorított el több diákot a jelentkezéstől. Ám mindenképpen indokolt volt, hogy megváltoztassuk a követelményrendszert, hiszen ezáltal fejleszthetjük a felsőoktatás minőségét. Ezzel együtt valószínűsíthető, hogy akik idén nem felvételiztek, nem mondanak le végleg a továbbtanulásról, és a legközelebbi alkalommal felkészültebben tesznek próbát.

„A modellváltó felsőoktatási intézmények képzési kínálata jobban illeszkedik majd a régiós igényekhez”

A visszaeső felsőoktatási jelentkezés mekkora problémát jelenthet az ország versenyképességének?
Bízunk benne, hogy a bemeneti szűrés erősítése csökkenti a lemorzsolódást: aki a magasabb lécet megugorva bekerült, az sikeresen el tudja végezni az egyetemet, megszerzi a diplomát, és jobb esélyekkel, magasabb fizetésért talál magának munkahelyet. Érdemes felidézni, hogy a múlt év végére a diplomás-munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt Magyarországon, az egyetemi végzettség tehát biztos belépőt jelenthet egy sikeres pályafutáshoz. A magyar fiatalok érdekében továbbfejlesztjük, nemzetközi szinten is versenyképessé tesszük a hazai felsőoktatást.

A parlament megszavazta, hogy újabb hat egyetem kerüljön alapítványi fenntartásba augusztus 1-jétől. A Corvinus-­modell még alig egyéves, miért döntöttek további intézményeknél a modellváltás mellett?
Az intézmények működési modellje az elmúlt évtizedekben érdemben nem változott, miközben az új tendenciák új kihívások elé állítják az egyetemeket. Vonzóbbá és korszerűbbé kell tennünk a felsőoktatást, ezt szolgálja a modellváltás is. A cél a versenyképesség növelése, a rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet megteremtése. Világszínvonalú felsőoktatási rendszert szeretnénk létrehozni, ehhez szükség van a rugalmasabb, kiszámíthatóbb, tervezhetőbb keretfeltételek kialakítására. A modellváltó egyetemek képzési kínálata jobban illeszkedik majd a régiós igényekhez. Növekedni fog a kapacitások kihasználtsága, javul a bevételteremtő képesség, és a kutatási eredmények elismertsége is nőni fog. Az állam a felsőoktatási intézményekkel 2022-től hosszú távú keretszerződésekkel alakítja ki a finanszírozási alapelveket, ami garanciát jelent a stabil és tervezhető működésre. Ami a hallgatók szempontjából talán a legfontosabb, hogy a továbbiakban is biztosítva lesz az állami ösztöndíjas képzési forma, azt nem befolyásolja a modellváltás. Az egyetemeknek központi szerepet szánunk a honi innováció és kutatás-fejlesztés teljesítményének növelésében. A felsőoktatás a vírusválság idején bebizonyította, hogy vállalati együttműködésekben képes a világszínvonalú hazai kutatások élére állni, képes összehangoltan és lendületesen levezényelni őket.

Röviden megjegyzem

Bevált a távoktatás a hallgatóknál
A HÖOK 22 egyetem bevonásával, csaknem 18 ezer hallgató megkérdezésével végzett felmérése rámutatott: minden negyedik hallgatónak csak korlátozott adatforgalom áll rendelkezésére. 
A megkérdezettek 40 százaléka elégedett a távoktatással, 65 százalékuk kevésbé szívesen vesz részt az órákon. Mintegy 42 százalék szerint a kontakt­órákat ki lehet váltani távoktatással a jövőben. Kiderült az is, hogy a veszélyhelyzet miatt azon hallgatóknak, akik részmunkaidőben dolgoztak, egyharmada vesztette el a munkahelyét.

Modellváltás
Az Országgyűlés döntése nyomán a Soproni Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem alapítói és fenntartói jogai vagyon­kezelő alapítványokhoz kerülnek augusz­tus 1-jén. Az oktatók közalkalmazotti státusból munka­viszonyba kerülnek át, így az innovációs tárca szerint lehetőség nyílik a többletteljesítmény elismerésére.

Címlapkép: Shutterstock