Orbán Balázs: A különleges gazdasági övezetekkel több település részesülhet az adóbevételből

2020. május 20. 11:07
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ez csak egy lehetőség, amit nem lesz kötelező alkalmazni egy beruházásnál sem.

A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló kormányzati előterjesztés általános vitájával kezdődött az Országgyűlés szerdai ülése. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára kiemelte: a javaslat arányosabb forrásmegosztást tesz lehetővé egy megyén belül, így több település is részesülhet egy nagyberuházásból származó adóbevételből. A különleges gazdasági övezetté nyilvánításra szigorú feltételek mentén kerülhet sor, nem lesz automatikus, és az állam semmilyen összeget nem von el az önkormányzatoktól – jelentette ki.

Emlékeztetett: az elmúlt években Magyarország jelentős gazdasági eredményeket ért el, növekedett a tőkevonzó képessége és a nemzetgazdaság teljesítőképessége. Hogy ezeket tovább növelhessék és az elért eredményeket megőrizzék, a javaslat lehetőséget biztosít, hogy különleges gazdasági övezeteket hozzanak létre, amelyekre eltérő szabályok vonatkoznak – mutatott rá. Úgy vélte, a nagyberuházások hatása túlmutat egy település határain, ezt akarják kezelni a javaslattal, mert ez olyan probléma, amelyet a rendszerváltozás óta sok önkormányzat jelzett. A változtatással a megyei önkormányzat célzottan tudja felhasználni a befolyó adóbevételeket, arányosabb forrásmegosztás lesz lehetséges a megyén belül, több település részesülhet az adóbevételből – magyarázta. Hozzátette: ez egy lehetőség, nem kötelező egy beruházás esetében alkalmazni.

Fidesz: Fontos a gazdasági eredmények megvédése 

Hadházy Sándor, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: a kormány kiemelt célja a 2010 óta elért gazdasági eredmények megvédése mellett a munkahelyek megőrzése és újak teremtése, és a javaslattal lehetőség nyílik a különleges gazdasági övezetek létrehozására, ami hozzájárul e célok eléréséhez. A változtatás segíti a nemzetgazdasági szempontból jelentős beruházások gyors megvalósítását speciális szabályozási környezet kialakításával – vélte. Hozzátette: a különleges gazdasági övezetben a beruházások a megye jelentős részére hatással vannak, ezért a települési önkormányzatok egyes feladatait a megyei önkormányzat látja át.

Jobbik: Nem így kell megtalálni a megyei önkormányzatok helyét

Dudás Róbert (Jobbik) elmondta: fontos megtalálni a megyei közgyűlések helyét, de ez nem mehet a települési önkormányzatok önrendelkezésének a kárára. Problémákat okozhat, hogy egy településen belül eltérő szabályozás érvényesülhet – közölte. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint arról szól a javaslat, hogy „önök lopni készülnek”, forintokat csatornáznak át oda, ahol a kormány emberei dönthetnek róluk. Az ellenzéki városvezetéseket hoznák nehéz helyzetbe, de a választók nem ezt akarták, nem azt akarták, hogy elvonják tőlük a források elosztásának lehetőségét – fogalmazott.

KDNP: Beruházások kellenek a munkahelyteremtéshez

Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, hogy a járvány után az életet és a gazdaságot újra kell indítani, és a gazdasági nehézségeket beruházásokkal, fejlesztésekkel, munkahelyteremtéssel fogják megoldani, ahogy 2010 után is tették. Az adóemelés és a segélyek politikája elfogadhatatlan, ehelyett a munkából élő magyarokat, családokat támogatják, márpedig munkahelyek beruházásokból lesznek, ezért válság idején nem leállítani kell a beruházásokat, hanem felgyorsítani a megvalósulásukat – vélekedett. Hozzátette: elsősorban a magyar emberek érdekeit nézik, nem csak az önkormányzatokét.

MSZP: Lex einstand a javaslat

Harangozó Tamás (MSZP) úgy értékelt, ez a törvényjavaslat egy politikai és gazdasági furkósbot a Fidesz és a kormány kezében, egyszerű útonállás, „hívhatjuk lex einstandnak” is. Hozzátette: a bosszút nem a kormánypártok politikai ellenfelei fizetik meg, hanem a településen élő emberek, tőlük vesznek el pénzt, ennek következtében pedig munkahelyek, civil, szociális vagy sporttámogatások szűnhetnek meg. Rámutatott, a javaslat első paragrafusának negyedik bekezdéséből világosan kiderül, a törvény a fővárosra és a megyei jogú városokra is vonatkozik. Szóvá tette, hogy két kormánypárti országgyűlési képviselő is a megyei területfejlesztési pénzek elcsalása miatt áll büntetőeljárás alatt, most pedig ezt a rendszert akarják általánossá tenni.

Harangozó Tamás szerint az előterjesztés alaptörvény-ellenes is, mert ezek a bevételek a települési és nem a területi önkormányzatokat illetik meg. „Ha van vér a pucájukban”, küldjék el a javaslatot előzetes normakontrollra – mondta. Lehetne olyan javaslatot letenni az asztalra, amely helyre teszi az igazságtalanságokat, de nem ilyen törvénnyel – közölte, sürgetve az indítvány visszavonását.

(MTI)

Összesen 57 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A helyi adózási törvényt az Antall kormány alkotta.
1990. december 30-án kihirdetett 1990. évi C. törvény, a Htv. 1991. január 1-jétől hatalmazta fel a települési önkormányzatokat a helyi adóztatási jog gyakorlásával.

A törvényben a gépjárműadó ás az iparűzési adó helyi adóként kezelése már akkor is vitatott volt, mivel a nagyberuházások állami költségvetési juttatásban, támogatásban részesültek. Legnagyobb ilyen beruházások a fővárosban, megyeszékhelyeken voltak és a befolyt adókat az önkormányzatok tették "zsebre", holott a támogatást a beruházó mindannyiunk befolyt adójából kapta. Ez is hozzájárult a főváros nagyobb mértékű fejlődéséhez.
Vagyis a bevételek a fővárosba, megyei jogú városokba irányultak és a nem megyei jogú városok, falvak ebből em részesültek. Holott ezeknek a beruházásoknak egy része az ország egész területet érintette.
Ez is hozzájárult a falvak elnéptelenedéséhez és a városok létszámának a gyors növekedéséhez.

A költségvetési támogatások jól láthatók a HVG grafikonjából.
https://g7.hu/kozelet/20181024..

Azzal értek egyet, hogy az iparűzési és gépjármű adót ki kell venni a helyi adók köréből és a központi adók közé sorolni. Az így beszedett összegből pedig az önkormányzatok létszámarányosan részesedjenek. Az így leosztott összegeket, pedig helyi fejlesztésekre használhassák fel, megtiltva a működésre történő felhasználást.

Kedves Sólyom!

Miért röpülsz rá trágyalegyekre?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés