Vadai, Szél és Szabó sem szavazta meg a kapcsolati erőszak kriminalizálását 2013-ban

2020. május 7. 17:00
Nem szavazták meg a most az isztambuli egyezmény elutasítása miatt tiltakozó ellenzéki képviselők 2013-ban a kapcsolati erőszak kriminalizálásának bevezetését a btk-ba. Vadai Ágnes nemmel szavazott, Szél Bernadett tartózkodott, Szabó Tímea pedig nem volt jelen a szavazáskor.

A kormánypárti többség 2013-ban vezette be a kapcsolati erőszak fogalmát a büntető törvénykönyvbe. Érdekes, hogy a módosításra, mely megfelel azon isztambuli egyezmény egyes követelményeinek, melynek a kormánytöbbség általi parlamenti elutasítását most az ellenzék hangosan kifogásolja, hat ellenzéki képviselő szavazott nemmel és 66-an tartózkodtak közülük. 

A nemmel szavazó képviselők közt volt Vadai Ágnes akkor még MSZP-s, ma DK-s politikus, aki akkor függetlenként ült az Országgyűlésben, s aki a napokban ott állt Szabó Tímea Párbeszéd-frakcióvezető mögött, tiltakozván az isztambuli egyezmény elutasítása miatt.

A másik öt nemmel szavazó független képviselő volt: Kolber István (független), Scheiring Gábor (LMP, később PM), Szilágyi László (LMP), Szilágyi Péter (LMP) és Vitányi Iván (MSZP). 

A tartózkodók között, akik tehát úgyszintén nem szavazták meg a kapcsolati erőszak bevezetését a btk-ban, ott volt Szél Bernadett, Osztolykán Ágnes, Ertsey Katalin, Lendvai Ildikó, Lamperth Mónika és Szili Katalin is. 

A most hangosan tiltakozó Szabó Tímea nem volt jelen a szavazáskor.

A törvénymódosítás szövege így hangzott:

„Kapcsolati erőszak 212/A. 
§ (1) Aki gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban él ő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka , gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen 
a) az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít, 
b) a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos nélkülözésnek tesz ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjed ő szabadságvesztéssel büntetendő. 
1 8 (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott személy sérelmére rendszeresen követ el a) a 164. § (2) bekezdése szerinti testi sértést vagy a 227 . § (2) bekezdése szerinti becsületsértést , bűntett miatt három évig, 
b) a 164. § (3) és (4) bekezdése szerinti testi sértést, a 194. § (1) bekezdése szerinti személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést, egy évt ől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
 (3) Kapcsolati erőszak elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van. 
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott b űncselekmény csak magánindítványra büntethető.”

Arról, hogy az isztambuli egyezmény egyes követelményeinek milyen törvényi helyek felelnek meg a magyar jogrendszerben, itt olvashat bővebben.

Összesen 82 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ez egyre viccesebb.

Arról is beszélhetnénk, hogy a Fidesz hányszor váltott köpönyeget a rövid tündöklése alatt.
Soros ... Liberális Internacionálé... Néppárt ... Kína valaga

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés