Az Európai Bizottság a német reakciókkal szinte egy időben reagált. Március 25-én Ursula von der Leyen elnök közzétette azt a bizottsági állásfoglalást, amely részletes iránymutatásokat tartalmaz a tagállamok részére azzal kapcsolatban, hogy miként akadályozzák meg egészségügyi és egyéb stratégiai jelentőségű vagy kulcsfontosságú technológiai ismeretek birtokában lévő cégek EU-n kívüli befektetők általi felvásárlását.
A bizottsági iránymutatás szerint alapvető államérdek, a közrend és a közegészség védelme egyaránt indokolhatja a beavatkozást. Az állásfoglalás külön felszólítja azokat a tagállamokat, amelyekben még nem áll rendelkezésre jogszabályi eszköz a külföldi beruházások ilyen típusú ellenőrzésére, hogy pótolják ezt a hiányosságot. Jelenleg Magyarország mellett tizenhárom uniós tagállamban, köztük Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Lengyelországban, Hollandiában, Lettországban és Litvániában is van erre vonatkozó jogszabály.
Hazánkban a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény szabályozza a területet. Eszerint külföldi befektető meghatározott tevékenységeket végző, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban 25, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében pedig 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt csak akkor szerezhet, ha a tranzakciót bejelenti az illetékes miniszternek, aki vissza is igazolja ezt. Az érintett tevékenységi körök között szerepel a haditechnikai és titkosszolgálati eszközök előállítása, bizonyos pénzügyi szolgáltatások nyújtása, valamint a villamos energiáról, a földgázellátásról, a víziközmű-szolgáltatásról és az elektronikus hírközlésről szóló törvények hatálya alá tartozó szolgáltatások. A fenti ellenőrzési lehetőségek inkább passzív eszközt jelentenek az államok kezében, amellyel adminisztratív úton akadályozhatják meg egy vállalat felvásárlását.
A bizottság által 2020. március 19-én elfogadott ideiglenes állami támogatási keret múlt csütörtökön bejelentett kiterjesztéséről szóló javaslat viszont már aktív beavatkozási lehetőséget biztosít, mivel megkönnyíti a nehéz helyzetbe került vállalatok állami forrásból való feltőkésítését, akár külföldi felvásárlási kísérlet elkerülése érdekében is. Ahogy erre a bizottsági közlemény is utal, „az ilyen állami beavatkozások jelentős mértékben befolyásolhatják a versenyt az egységes piacon, ezért csak végső eszközként lehet alkalmazni őket”. Ezzel együtt jogi alapot biztosít az ilyen típusú beavatkozásokhoz az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének 2(b) pontja, amelynek értelmében a belső piaccal összeegyeztethető „a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás”.
A tagállamok szuverén módon történő beavatkozásától való dogmatikus félelem azonban a fenyegető gazdasági csapások közepette sem enyhül bizonyos körökben. Német ipari érdekvédelmi szervezetek, például a gép- és berendezésgyártók szövetsége téves lépésnek nevezte az ilyen típusú protekcionizmust, tekintettel az európai és főleg a német gazdaság nyitottságára.