Húsz százalék eredmény, nyolcvan százalék remény

2019. november 28.
Marsai Viktor
Vajon le tudja-e vezényelni a Nobel-békedíjjal kitüntetett fiatal miniszterelnök, Abij Ahmed az afrikai kontinens talán legfontosabb politikai, társadalmi és gazdasági átalakulását Etiópiában? Riportunk az ősi múltú, bonyolult jelenű kelet-afrikai országból.

„Ez a Nobel-békedíj ugyanolyan, mint Obamáé volt. Húsz százalék szól az elért eredményeknek, és nyolcvan százalék a reményeknek” – lamentált egy etióp professzor, miközben az ország egyik nemzeti eledelét, a teff nevű gabonából készült indzserát majszolta. Közben a kávénkat kortyolgattuk, és ismét elcsodálkoztam azon, hogy a napsütés ellenére milyen hűvös is tud lenni a csaknem kétezer méteren fekvő fővárosban, Addisz-Abebában. Sommás válasz volt ez a 2018 áprilisában kinevezett új miniszterelnök, Abij Ahmed kitüntetését firtató kérdésre. És miközben a napilapokban az Etiópiában tevékenykedő kínai vállalatoktól kezdve a helyi cégeken át az Ethiopian Airlinesig mindenki gratulált a kormányfőnek a díjhoz, az addisz-abebai, Dire Dava-i és dzsidzsigai utca embere óvatos szkepticizmussal fogadta a külföld elismerését.

E sorok írójának legutóbbi, májusi útja óta az élelmiszerárak 30–100 százalékkal emelkedtek, jelezve, hogy egyelőre sem a devizahiányra, sem a lassuló gazdaságra nincs gyógyír. Egy középkategóriás fővárosi szupermarketben az egyliteres importgyümölcslé ára 45 birről 98-ra (csaknem ezer forintra) szökött fel, de a helyi kávé esetében is 20-30 százalékos drágulásnak lehetünk tanúi – öt hónap alatt. A drágulás ismét társadalmi feszültségekhez, tüntetésekhez vezetett, pedig az utóbbi időszak épp a fellendülésről és az enyhülésről szólt a korábbi válság után.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés