A nemzetközi átlagnál nagyobb mértékben utasítják el a magyarok mind a bevándorlók, mind a menekültek befogadását a Pew 18 országot átfogó kutatása szerint.
A menekültek befogadásában több mint kétharmados egyetértés van világszerte, a bevándorlók beengedése ügyében azonban fele-fele arányban megoszlanak a vélemények egy globális közvélemény-kutatás adatai szerint. Az amerikai Pew Research Center a napokban publikálta felmérését, amelyet egy évvel ezelőtt öt kontinens 18 országában, köztük Magyarországon készített. Az adatok szerint a magyarok jóval az átlag fölött utasítják el mindkét érkező csoportot.
A közvélemény-kutatás összesített eredménye konkrétan:
míg csak 50%-uk tudja ugyanezt elmondani az egyszerű bevándorlók befogadásáról. A két státusz megítélése közötti különbség tehát 21%-os, ami világosan mutatja, hogy az emberek éles különbséget tesznek a szükséghelyzet, emberi és természeti katasztrófák elől menekülők, illetve a megélhetési, a jobb élet reményében útra kelők között.
A felmérésben használt fogalmak nem követték a státuszok összetett jogi természetét: az egyszerűsítés, a kérdőívek érthetősége érdekében a menekülteket „a hazájukból az őket ért erőszak vagy háború miatt elmenekülő” emberekként, a bevándorlókat pedig bármilyen okból, de nem kényszerhelyzet miatt hazájukat elhagyó, „más országban letelepedni szándékozó” személyekként írták körül.
Az ENSZ adatai szerint 2017-ben világszerte 258 millió élt hazájától távol, közülük 20 millió számított bizonyítottan menekültnek. A 2018-as felmérésben részt vevők ezen adatok, illetve saját hazájuk általuk ismert bevándorlási-migrációs helyzete alapján válaszoltak a Pew kérdéseire.
A feldolgozott adatok szerint a legvégletesebb társadalom e kérdéskör megítélésében a görög. Mintegy 69%-uk támogatja a bajban lévő menekültek befogadását, de
A skála másik véglete Japán, ahol a menekültek megítélése hasonló (66%), viszont a gazdasági bevándorlók iránti nyitottság nagyságrendekkel nagyobb, mint a görögöké: 81%-os. A hellének előítélete nyilvánvalóan abból származhat, hogy első befogadó államként az EU területére érkező közel-keleti migránsok zöme az ő földjükön ért partot hosszú éveken keresztül, és a regisztrációból, az elhelyezésből adódó terhek is rájuk hárultak. A japán vendégvárás megfejtése pedig szintén a racionalitás lehet: a japán a világ egyik legnagyobb mértékben öregedő társadalma, és a japánok nem érzik kultúrájukat veszélyben, annak ellenére sem, hogy jelenleg majdnem 3 millió külföldi él a távol-keleti szigetország területén.
A Pew egy külön felmérésben megvizsgálta az amerikai közvélemény változását is. A 2018-as kutatás adatai azt mutatták, hogy az amerikaiak kétharmada mindkét betelepülő csoport beengedését támogatta (66%, illetve 68%-os arányban), a közhangulat azonban egy év alatt megváltozott: a friss statisztika azt mutatja, hogy – a Trump-kormányzat szigorodó bevándorlási és a menekültpolitikájával összhangban – ma
Ezek a szikár adatok, de a felmérés kísérletet tett az okok felderítésére is.Azt is vizsgálták tehát, hogy milyen összefüggés van az adott személy migrációs témában kialakított véleménye, illetve a társadalom sokszínűségéről (diverzitásáról), pontosabban a multikulturalizmus hasznosságáról kialakult képe között.
Az eredmény az lett, amire eleve számítanánk: a multikulti hívei nagyobb arányban támogatják mind a menekültek, mind a bevándorlók befogadását, a multikulti ellenzői pedig sokkal szkeptikusabbak e témában.
Az olló leginkább a nyugati, multikulturális hagyományokkal bíró társadalmakban nyílik szét:
a menekültek és bevándorlók letelepedésének megítélésében (61%, illetve 45% körüli az eltérés).
Ugyanakkor vannak országok, ahol szinte alig van különbség a migráció megítélésében a két eltérő világlátást vallók között. Mexikóban például a multikulti megítélésétől függetlenül általánosan nagy a menekültek és általánosan közepes a bevándorlók beengedésének támogatása, míg Magyarországon szintén független a multikulti megítélésétől az általános vélekedés, de esetünkben éppen ellenkezőleg: a mezőny átlagától radikálisan elutasítóbb a migrációhoz való hozzáállás.
Vannak ellenkező példák is: Németországban és Spanyolországban a társadalom sokszínűségét elutasítók táborában is nagy a menekültek befogadását egyébként támogatók aránya (69%). A menekültek befogadásának felelősségét tehát sokan kötelezettségnek fogják fel, a bevándorlók megjelenését azonban általában mindenhol ennél szigorúbban ítélik meg a helyiek.
akik elveszik a munkahelyeket és a szociális ellátást a „bennszülött” lakosság elől, a multikulti hívei pedig kevésbé érzik drámainak a helyzetet.
A felmérésbe felvett 18 országból 14-ben egyébként a többség támogatja saját társadalmának kulturálisan sokszínűvé válását, 4 országban azonban a többség nem így vélekedik. Magyarország ez utóbbi csoportba tartozik.
Befejezésül pedig néhány összegző megállapítás a felmérés Magyarországon szerzett adatairól:
A megkérdezett magyarok 32%-a érzi kötelezettségnek a menekültek befogadását (a világátlag 71%), míg 24%-uk támogatja a bevándorlók beengedését (az átlag 50%). A menekültek megítélése tekintetében a magyarok véleménye a 18 ország közül a legelutasítóbb. A bevándorlók megítélése ügyében a magyarok véleménye a 18 országból a harmadik legnegatívabb (a görögök és az olaszok után, Izraellel holtversenyben hátulról a harmadik).
A multikulturalizmust egyébként támogatók körében is Magyarországon a legerősebb mind a menekültek, mind a bevándorlók befogadásának elutasítottsága a vizsgált 18 állam közül. A magyarok az összesített adatok szerint a 18 vizsgált állam polgárai közül leginkább hiszik azt, hogy a bevándorlók elveszik a munkahelyeket és a szociális ellátást a helyi lakosság elől.
Rheinland-Pfalz egyik községe egy új szabállyal gyakorlatilag megtiltotta az AfD-tagok indulását az önkormányzati választáson, miközben az Alice Weidel vezette párt stabilan a legnépszerűbb Németországban.
„A választók memóriájába beégett a 2010 előtti időszak, így a többség nem dől be még egyszer ugyanannak a hazugságnak” – hangsúlyozta Deák Dániel.
Ez biztosan nem kerül ki a dicsőségfalra.
Vége a Tisza Párt szárnyalásának. A legfrissebb számok szerint Magyar Péterék 40 százaléknál falba ütköztek, sőt, vidéken már zuhan a népszerűségük. Eközben a kormánypártok stabilan őrzik a vezetést – a kutatásból az is kiderül, ki profitálhatott a Tisza mélyrepüléséből.
Azok az országok aggódnak a legjobban, amelyeket legfeljebb egy sci-fiben tudnának lerohanni az oroszok.
A legjobbkor érkezett az erősítés.
Nem tettek jót a botrányok Magyar Péter népszerűségének, de Brüsszelnek sem jött be a számítása – ezek voltak a legfontosabb hírek pénteken.
