Milyen legyen a jövő Budapestje?

2019. június 27. 11:55

Rajcsányi Gellért
Mandiner
Városkép(sz)építés, radikális forgalom- és zajcsökkentés, valamint zöldítés-árnyékosítás: Budapestnek most kell választ adnia a jövő kihívásaira.

Megkérdeztek arról egy kutatás keretében, hogy szerintem milyennek kellene lennie Budapestnek 2030-ra. Városlakó polgárként és a (város)építészet rajongójaként volt mit mondanom erről a témáról. 

És úgy vélem, sokaknak van mit mondania, így kíváncsi is vagyok olvasóink véleményére is, hogy szerintük mi a kívánatos jövőkép és fejlődési irány fővárosunk számára.

Az Építészfórum tavaszi körkérdésére épp erről, Budapest lehetséges legjobb jövőbeli fejlődéséről írtam egy hosszabb cikket, ami itt olvasható el. De minden, amit abban a cikkben, illetve a minapi beszélgetés keretében felsoroltam, összefoglalható vagy három pontban.

Sőt, akár egyben is: a jövő Budapestje legyen olyan, mint az V. kerületi Károlyi-kert és környezete egy szép nyári délelőttön. De azért fejtegessük ezt tovább.

*

1. Minőségi, átgondolt, okos városépítés és városszépítés

A kétezres években házak, utcák, városnegyedek újultak meg sorra Budapesten, ez a munka nagyon helyesen most is folytatódik, és ezt még átfogóbb programokkal kell folytatni a jövőben is.

Budapest belső városmagja egyedülálló egységet képez

a 100-150 éves házak sorával, jó esetben teljesen egységes utcaképével. Minden indokolatlan bontást, utcakép-megbontást meg kell akadályozni. Az utcákat és tereket házfaltól házfalig, és magukat a homlokzatokat is egész utcahosszokban kell felújítani, helyreállítani, a modern polgári lét kereteihez igazítani. Házközösségekkel, vállalkozókkal, kerületi és fővárosi szinttel összefogva kell nagyszabású programokat megvalósítani, hogy ne sporadikusan, hanem ütemesen és egységesen valósuljon meg a város újjászületése, a régi, megkopott, elhanyagolt szépségének újbóli kibontakozása. A Palotanegyed, illetve az V. kerület déli fertályának fejlesztései jó példát mutatnak erre.

De van, ahol nem a régi szépséget kell előbányászni a gányolás és elhanyagolás rétegei alól, hanem új esztétikai egységet kell teremteni, sokszor szinte a semmiből: ez a külvárosok világa, ahol a kései szocializmus, majd a vadkapitalizmus évei, évtizedei hoztak létre átgondolatlan, kiforratlan, hol zavaros, hol egyszerűen ocsmány „városképeket”, különösen a külső kerületek úgynevezett belvárosaiban. Sajnos a megépült környezettel kezdeni kell valamit, de soha nem késő belekezdeni egy sok évtizeddel előre gondolkodó és az esztétika jegyében megvalósuló városképfejlesztésbe. Újpesttől Budafokig, Óbudától Soroksárig van mit átgondolnia az illetékeseknek – és a helyi közösségeknek.

Ha pedig megszépül a város, a law and order – jog és rend – jegyében kell büntetni mindazokat, akik a kutyaszaratástól a védett épületek bontásán át az erdősávok telekvégi ki-kivágásáig rombolják azt, amit a közösség kemény munkával megőrzött, helyreállított, illetve létrehozott.

2. Radikális forgalom- és zajcsökkentés

Budapest európai metropoliszként és egy tízmilliós ország fővárosaként mindig is forgalmas fog maradni. De ami az elmúlt pár évben kialakult, az már tűrhetetlen. A gazdasági fellendülés eredményeként évről évre mind több jármű járja Budapest utcáit – már amikor járni tudnak. A dugók egyre hosszabbak, egyre tartósabbak,

a város egyes fő ütőerei és be-ki vezető útjai most már nap mint nap órákon keresztül használhatatlanok. 

Lehet itt szelektíven gyűjtögetni a háztartási szemetünket és Facebook-lájkokkal támogatni a takarékoskodásról és a környezet meg klíma védelméről szóló mémeket, de csak abba gondoljunk bele, hogy egy darab budapesti főút egy adott reggeli vagy késő délutáni pillanatában, egy adott kilométeres dugójában ülő autókban mennyi üzemanyagot pazarolnak, mennyi energiát égetnek el a klímaberendezések működtetésére az autózók. És eközben fokozott fizikai és lelki stresszben próbálják túlélni a mindennapos dugókat, amik az időrablás miatt egyértelmű kihatással vannak egyéni és családi életükre, idő- és munkabeosztásukra egyaránt. A helyzet évről évre fokozódik és évről évre tűrhetetlenebb.

A megoldás: az autós közlekedés radikális csökkentése, radikális eszközökkel, az alapvetően jó szerkezetű hálózattal rendelkező tömegközlekedés (vasút, villamosok, trolik, buszok...) minőségi bővítése, megújítása, az agglomerációk akadálytalan bekötése és – a tömegközlekedésben – a klímaberendezések hatékony használata, hogy a legkényelmesebb mindennapi fővárosi autóhasználók is átszokjanak a közösségi közlekedésre. 

A radikális forgalomcsökkentés radikális zaj- és koszcsökkentéssel fog járni,

oldódnak a dugulások, csendesülnek az utcák, simulnak az arcvonások, csillapodnak a megfeszült idegek.

Igen, ehhez mind a városlakók, mind a városvezetők és más döntéshozók szemlélet- és életmódváltására szükség lesz, de máshogy nem fog menni, mert különben Budapest bele fog fulladni önmagába.

3. Zöld, zöld, zöld!

Budapest ma tavasztól őszig egy mediterrán nagyváros, méghozzá egy remek, izgalmas, élhető és igényes mediterrán nagyváros – legalábbis sok más délebbi metropoliszhoz képest. De ez azt is jelenti, hogy a város nyáron forró, mint a kövön sütött pizza, a Nap éget, a kő éget, a falak égetnek, a napon álló padok és székek égetnek. Az emberek házak és fák árnyékában próbálnak sietni, pláne ha idősebbek vagy ha épp gyerekkel vannak.

Budapest zöldítése, fásítása, – valódi – zöldfelületekkel való dúsítása elsődleges, kiemelt fontosságú lesz a következő évtizedben.

A város klímája nem lesz se hűvösebb, se esősebb, és fővárosunk így is le van maradva az európai nagyvárosok között a zöldfelületek arányában. A köztereken, utcákon, közlekedési csomópontokban, régi bérházakban és a legújabb lakóparkokban is fára és még több fára lesz szükség. A magántulajdonával persze mindenki (szinte) bármit csinálhat, de a legérthetetlenebb jelenségek között tartom számon, amikor egy-egy új építésű ház körüli telken az építtető kivágja az összes fát, és füvesíteni, rosszabb esetben térkövesíteni akar mindent. 

Budapestnek több zöldre és több árnyékra van szüksége,

hiszen itt zajfogó, hangfogó, porfogó, huzattól és esőtől védő funkció párosul CO2-megkötéssel és oxigéntermeléssel, és a nyáron éltető árnyékkal. A fákkal árnyékolt utcák és házak hűvösebbek tudnak maradni, a klímaberendezéseket is el lehet hagyni, mindenki jobban jár így. A legsivárabb erzsébetvárosi utcáktól az új lakóparkokig ahová lehet, fákat kell telepíteni.

*

Városkép(sz)építés, radikális forgalom- és zajcsökkentés és zöldítés-árnyékosítás – Budapestnek ebben az irányban kell a következő évtizedben tovább fejlődnie.

És önök szerint? Várjuk olvasóink három pontban megfogalmazott egyéni, szubjektív Budapest-stratégiáit a kommentekben!

 

Összesen 142 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Sok-sok fát kéne ültetni, kis földudvar is kell, sajnos, mindegyiknek, ősszel nem árt a trágya és idényben napi két öntözés szükséges. Nagyon fontos lenne, de általában csak az ültetés gondolatáig jutnak el.
Míg egy fa nagyobbacskára nő, az 6-8 év. Nem olyan egyszerű és nem is olcsó a folyamatos törődés.
Máshogyan nincs értelme.

A pesti kutyatartási dzsungelbe hatóság nincs, amelyik vállalná a hatékony beavatkozást.

Egy előző életben mintha járt volna a ritka kánikulában öntözőkocsi. Autó meg kevés volt. Reggel a Szent István körúti járdákat végig slaugozták a házmesterek.

Válaszok:
Agnieszka | 2019. június 29. 11:13

"csak akkor használja az autót ha tényleg szüksége van rá, tehát ha szállít valamit, vagy gyereket viszi iskolába. "

Saját statisztikám szerint ez a gyerek suliba szállítása dobja meg a reggeli forgalmat. Is. Minket a muter már 6 évesen elengedett gyalog, vagy busszal a suliba. Pest-Buda biztonságos város ( még). Miért kell 16 éves lakli kis-felnőtteket is meló előtt még suliba is elvinni?? Nincs parkolás 1 percre sem, ott kőröznek a suli előtt az SUV-k és csak utána mennek dolgukra a szülők. Minden sulinál van busz. Mama úgy jár el helyesen ha otthonról max a buszig eldobja csemetéjét.
Új utakat fehér vagy fényvisszaverő anyagból burkolni. Házak tetejére növényzet és/vagy fény ( és hő) visszaverő borítás.

Ideológia propaganda munka. Demszkijek, karácsonyok, mindenféle trockista zsúrpubik elkergetése a Városháza 10 kilométeres körzetéből. Lápföld, Pestlőrinc, Új-Lipócia, Kőbánya lakótelepi lupmenjeinek választójogának megvonása.
Mások életét teszik tönkre frusztráltságból, miközben az övék úgyis menthetetlen.

Pest-Buda még nincs annyira elnégeresedve, 'csak' meg kell előzni, hogy párizsi, londoni, brüsszeli viszonyok alakuljanak ki.

"Régen legalább a buszpályaudvar Budapest központjában volt, de már azt is kirúgták onnan a fradisták stadionjához."

Helyesen tették. Minek araszolgasson a távolsági busz a Belvárosban még egy órát?

Építhetsz bérlakásokat kiadásra Magad is.

A komcsik ugye arra hajaznak, hogy a Tiedet, a mienket jól megadóztatják, vagy a türelmetlenek egyenesen elvennék és maguk költöznének bele a jobb lakásokba. A szarabbakba meg kapnál társbérlőt.

Ezenkívül jó lenne sokkal több uszoda, nyitható tetővel, lehetőleg minden kerületben, több medencével.

A gépkocsi forgalmat valahogyan a belső kerületekben korlátozni kéne, a tömegközlekedés felturbózásával párhuzamosan. Egész egyszerűen ezt a forgalmat, ennyi parkolóhelyet nem bír el a város.

Mindez óriási pénzt emésztene fel. Lassan lehet csak javulásra számítani.

Hát, nagyon nem ingyen van az. A telekárak nagyon felszöktek, a jövedelmek kevésbé.

Aki építsen, pláne jól, az sincs elég. Szóval, bajok vannak Köpecen, minden fejlődés ellenére.

Ez a Köpec egy családi szállóige volt, ismeretlen eredettel.

Még a cikk elolvasása előtt akartam írni, hogy az az Egyetemi templom a háttérben, elöl pedig a mindig virágpompában úszó gyönyörű, tiszta Károlyi-kert.

Sok szökőkutat, még több ivókutat úgy, mint Rómában.
Az Egyetemi templom előtti kis tér nagyon szépen fel lett újítva, de a szép szobor kútra ki van írva, hogy tilos inni a vízéből.
A nagy könyv szökőkút is ötletes és szép.

Írtad Gellért a nagyvárosokat, Róma egyáltalán nem zöld város.
Budapesten sokkal több a fa, fasor és a park.

Ha Budapest a vizek, források városa, akkor ne csak zacskós vizet osztogassanak, hanem sok ivókutat létesítsenek.

Budapest nem biciklis város, hanem autós.
A hidakon van bicikliút.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés