Az Aranycsapathoz hasonlítja magát az Akadémia, mert jobban teljesít Bulgáriánál és Romániánál

2019. március 27. 22:07
A hazai akadémiai világ versenyképességét nemzetközi összevetésben nagyban javítani kellene. Ha mennyiségben nem feltétlenül van probléma, a világ leginkább idézett tanulmányai közé már kevés hazai tanulmány kerül be, miközben az akadémiai intézethálózat szabadalmainak száma az elmúlt évtizedben összesen három, ami töredéke annak, amivel egy-egy világhírű magyar kutatónk rendelkezik. A magyarok által elnyert támogatások az uniós támogatási programokban (ERC Grant pályázatok) száma 2018-ban nulla volt. Izrael csak 2018-ban 46 pályázatot nyert el, ez alapján másfél év alatt hozza Magyarország egy évtizedes teljesítményét.
Grüner György Makronómon megjelent vendégcikkének szemléje.


Az EU kimutatása szerint Magyarország kutatási rendszer kvalitásait mérő mutatója – a legtöbbet hivatkozott publikációknak az összes publikációhoz viszonyított száma – mélyen az átlag alatti, az alsó húsz százalékban kullog, Görögoszág, Málta, Csehország, Portugália és Észtország mögött, megelőzve viszont Bulgáriát, Romániát és Horvátországot – írta Grüner György cikkében. Azaz Horvátországot itt is verjük, de ettől még nem mi vagyunk az Aranycsapat. Mindez azt jelenti, hogy hiába publikálunk sokat, ha ezeket a szakma nem értékeli, a nemzetközi szakmai szűrőkön nem mindig jutnak át.

A másik sikert mérő mutató az, hogy mennyi uniós pályázatot nyertek el magyar kutatók az uniós Európai Kutatási Tanács (European Research Council) által meghirdetett támogatási programokban. Ez az MTA által sokszor emlegetett indikátor, ami szintén hasonló lemaradást mutat. A 2018-ban elnyert ERC pályázatok száma egyes nyugat-európai fejlett országokban több tucat is lehet, de Portugáliában is nyolc, Görögországban pedig három. Magyarországon viszont nulla.

Érdekesség, hogy e problémát az MTA vezetése úgy igyekezett véka alá rejteni, hogy a 2018-as kudarcról egyáltalán nem tett említést, inkább csak a 2007 és 2017 közötti időszakot vizsgálta meg, ott is az összes évre vonatkozóan összesítették a számokat. Ez már valóban azt jelzi, hogy a magyar intézményrendszer némileg jobban teljesít, mint más keleti tagállamok esetében. Persze csak abban az esetben, ha viszonyítási alapként csak azokat az országokat választjuk ki, amelyek tragikusan szerepeltek az elmúlt évtizedben.

Tény, hogy ha Bulgáriához hasonlítjuk magunkat, akkor jobban teljesítünk, bár az egy főre jutó Nobel-díjasok tekintetében a világelsők közé tartozó Magyarországnak indokoltabb lenne például Ausztriához viszonyítani a teljesítményét. 

Ennek fényében súlyosan elhibázott hasonlatnak tűnik az Akadémiát az Aranycsapattal párhuzamba állítani, ahogyan azt az MTA oldalán olvashattuk. Az Aranycsapat nem Romániánál vagy Bulgáriánál volt jobb, hanem egyszerűen fogalmazva, mindenkinél.

Jelenleg azonban egyetlen évben (2018-ban) közel annyi támogatást nyer el Hollandia, mint Magyarország tíz év alatt. A hazánknál kisebb lakosságú Izrael pedig csak 2018-ban 46 pályázatot nyert el, ez alapján másfél év alatt hozná Magyarország egy évtizedes teljesítményét.

A hazai akadémiai rendszer megújítása mellett szól az is, hogy sokak mellett

Grüner György világhírű fizikusnak egyedül is több szabadalma van, mint a teljes akadémiai intézethálózatnak az elmúlt évtizedben együttvéve

– a Makronómnak nyilatkozó szabadalmi ügyvivő összesítése szerint az akadémiai hálózatban összesen csupán három szabadalomról van szó az elmúlt évtizedben.

Összesen 38 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A makronom cikke. Ennyi elég.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés