Hallgatói fórumot tartottak a Corvinus megújulásáról

A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának szervezésében és felkérésére Lánczi András rektor és Pavlik Lívia kancellár tartottak közös tájékoztatót a hallgatók számára annak kapcsán, hogy a Corvinus 2019. július elsejétől egy állami alapítású alapítvány fenntartásában működő közhasznú felsőoktatási intézményként működik tovább. A fórumon háromszáznál is több magyar és jelentős létszámú külföldi corvinusos hallgató vett részt. 

A Budapesti Corvinus Egyetem rektora azzal kezdte beszédét, hogy a Corvinus megújulása nem radikális, hanem jól ütemezett folyamat lesz, amelynek célja a világszínvonal elérése, a tervek időtávjaként pedig 2030-at jelölte meg a kitűzött célok elérésére. Úgy fogalmazott, hogy az egyetem növekvő teljesítményét kell beindítani ahhoz, hogy a Corvinus ugyanazt tudja nyújtani a jelentkezőknek, mint bármely nyugat-európai egyetem. A cél ugyanis az, hogy tudományterületén a BCE a világ 200 és Európa 100 legjobb egyeteme közé kerüljön. A rektor azt is leszögezte, hogy miben nem lesz változás: a BCE továbbra is közgazdasági, társadalomtudományi és üzleti területen fog működni és nem lesz profitorientált intézmény. Kiemelte: a jelenlegi hallgatói státuszokat semmilyen formában nem érinti a változás. A megújulás szükségességéhez vezető út bemutatása kapcsán úgy fogalmazott: jelen körülmények között a Corvinus elérte teljesítőképességének határát, a nemzetközi szintű érdemi előrelépés az új modellre történő áttérés nélkül elképzelhetetlen. 

Kiemelt szerepet kap a kétnyelvűség

Az akadémiai célok közül kiemelte az egy oktatóra jutó hallgatók arányának javítását, az oktatási programfejlesztések terén pedig nagyobb hangsúlyt fog kapni a doktori és mesterképzés, valamint a vezetőképző programok, mint fogalmazott „az oktatás minőségét nem a BA programok csiszolásával lehet elérni, hanem a MA és doktori képzésekre kell áttenni a fókuszt”. Ebben a folyamatban kiemelt szerepet kap a kétnyelvűség, a külföldi oktatók számának emelése, valamint az idegen nyelvű képzésekben résztvevők (magyar és külföldi hallgatók egyaránt beletartoznak) arányát a jelenlegi közel 20%-ról 45%-ra szeretnék növelni 2030-ig.

Pavlik Lívia kancellár tájékoztatójának elején arra a kérdésre adott választ, hogy – mint fogalmazott – „kiváló hallgatókkal és kiváló oktatókkal miért nem tudja a Corvinus jelenlegi működési környezetében is megvalósítani a markáns nemzetközi céljait?” Ennek oka jelentős részben a rugalmatlan jogi és gazdasági szabályozási környezetben keresendő. Az egyetemre vonatkozó államháztartási környezetben nem lehet megfelelni a nemzetközi felsőoktatási piacon lévő versenyhelyzetnek, amelyben a Corvinusnak helyt kell állnia. 

A jövőben is lehet ingyenesen tanulni a Corvinuson

Az Egyetem kancellárja a 2020-tól bevezetendő új ingyenes képzési lehetőség, a Corvinus Ösztöndíjprogram tervének bemutatásakor kiemelte, hogy mivel nem állami finanszírozásról van szó, így az állami ösztöndíjjal maximálisan igénybe vehető félévek számába nem számít bele a Corvinus ösztöndíj keretében eltöltött félévek száma, és az állami ösztöndíjas hallgatói szerződés sem vonatkozik rá. A jelentkezés módjáról elárulta, hogy jelenleg annak a megvalósításán is dolgoznak, hogy a központi felvételi eljárásban a megszokott technikai formában legyen lehetőség az önköltséges finanszírozási formán belül a Corvinus ösztöndíjas és az ösztöndíjjal nem támogatott „sima” önköltséges forma megjelölésére adott szakra való jelentkezés során. Így a hallgatók a felvételi jelentkezés során külön prefernciaként tudják kezelni a két finanszírozási formát. Hangsúlyozta, hogy 2019-ben még hagyományos, állami és költségtérítéses helyeket érhetnek el a jelentkezők, a változás 2020-tól lép életbe.

A hallgatói kérdések egy része az Egyetem autonómiájának megőrzésére vonatkozott, kérdésre válaszolva Pavlik Lívia kifejtette: a Corvinus működését, ahogy eddig is, a továbbiakban is a törvényi keretek, többek között az Alaptörvény és a Nemzeti felsőoktatási törvény fogja meghatározni, amely garantálja, hogy az Egyetemet érintő legfontosabb kérdésekben az Egyetem választott testületei kezében legyen a döntés. Válaszában arra is utalt: az alapítványi fenntartás az eddiginél is önállóbb működésre biztosít majd lehetőséget.

Rövidtávon nem emelkednek a tandíjak

Az egyik diák az iránt érdeklődött, hogy lehet-e a tandíjak emelésére számítani a megújulás részeként. A kancellár válaszában leszögezte: az egyetem stabil anyagi helyzetben van, így rövidtávon nincs pénzügyi kényszerhelyzetben, amit a költségtérítési díjak rövidtávon belüli emelésével lenne szükséges megoldani. Ugyanakkor, ha 2030-ig tekintünk, hosszú távon a hazai és nemzetközi felsőoktatási piac változásainak függvényeként, nem zárhatók ki változások a költségtérítés összegében, ami valószínűleg nem meglepő állítás 12 év távlatában előre tekintve – tette hozzá Pavlik Lívia.

A hallgatók és a hallgatói szervezetek a megújulás folyamatában való részvételét firtató kérdésre válaszul Lánczi András hangsúlyozta: a megújulással kapcsolatban az egyetem vezetése nyitott és várja a hallgatói véleményeket, javaslatokat, amelyek becsatornázásának szervezeti keretét az a belső projektszervezet jelenti, amelyben a Hallgatói Önkormányzat, mint hallgatói érdekképviseleti szerv képviselői is jelen vannak, ahogy a szakszervezet is, mint a munkavállalói oldal érdekképviselete.

Egy másik hallgató arról érdeklődött: mi garantálja, hogy az átalakulás után nem lesz a „gazdagok elitegyeteme” a Corvinus. Lánczi András a kérdésre úgy válaszolt: a Corvinusra jelenleg is kimagasló teljesítménnyel, eredmény alapon lehet bekerülni, ez a jövőben sem fog változni. A kevésbé tehetős, de tehetséges diákok elérésében és gondozásában pedig mindig is jelen volt a Corvinus speciális programokon, diákszervezetein, szakkollégiumain keresztül. Ezt a tevékenységet a jövőben is erősíteni fogják, de mint fogalmazott „az oktatáspolitika komplex szempontrendszerében a szociálpolitikai szempontok lényegesek, de nem döntő elemek”.