Miért van jelzője a demokráciának? – Egy rektor naplója VIII.

2018. június 1. 9:12

Lánczi András
Mandiner
A demokrácia mint rezsim mindig is a nyers erő korlátozására irányult. A demokrácia jelzője viszont mindig is a demokrácia nyerseségét akarja finomítani.

Nyilván sok embernek feltűnt az elmúlt szűk évszázadban, hogy a demokrácia elé folyton valamilyen jelzőt biggyesztettek a politikai szereplők és elemzők. Politikai okokból.

Volt itt már polgári, amerikai, procedurális, részvételi (!), népi, liberális, illiberális, látszat, keresztény, s még több száz jelzős szerkezetet ismer az irodalom. Nagyobbik részük intellektuális erőfeszítés eredménye, de vannak politikai – főként ellenséges vagy ellenérdekű – célból születettek is.

Miért kell a demokráciának jelző?

Vagy azért, mert szűkíteni akarjuk, vagy mert bővíteni akarjuk a többségi elven nyugvó politikai rendszerek jelentését és így mozgásterét. Mert a demokrácia önmagában politikaidegen, szembe megy a politikai mozgás belső lényegével, miszerint „mindig is az volt a helyzet, hogy az erősebb uralkodik a gyengébb felett”.

A demokrácia mint rezsim mindig is a nyers erő korlátozására irányult. A demokrácia jelzője viszont mindig is a demokrácia nyerseségét akarja finomítani. Vagy a politikai közösség legjobb részét állítja középpontba („polgári demokrácia”), vagy osztályalapon az elnyomottakat („népi demokrácia”), vagy a többséggel szemben a kisebbségek védelmét („liberális demokrácia”).

Egyedül talán a keresztény demokrácia lép fel univerzalista igénnyel, azaz nem technikai korrekciót akar végrehajtani a demokrácián, hanem kulturálisan is értelmezhető keretet keres az emberek együttélésének. Ennek ellentéte az „ateista demokrácia” lehetne - már ha van valaki, aki komolyan hirdeti, hogy hit nélkül lehetséges demokrácia.

Összesen 48 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A demokrácia mint rezsim mindig is a nyers erő korlátozására irányult? Hát, ez a tulajdonsága nálunk nem túl feltűnő.
(Zárójel: újabb jeles szerző magyarázza az új politikai terméket, a kereszténydemokráciát.)

" már ha van valaki, aki komolyan hirdeti, hogy hit nélkül lehetséges demokrácia."

Minden vallás (mely nyilván valamiféle istenhiten alapul) világszemlélete és egyházának szerkezete hierarchikus, tehát antidemokratikus.
Persze valamiféle hitre szükség van, pl. az ember nembeli egyenlőségébe, a tisztességbe, a humanizmusba vetett hitre.

Nem.
Nyers -szótő , e-kötőhang (a félreérthető mássalhangzókettőződés elkerülése érdekében) , -ség képző.
Nem a "nyerses" a szótő.

akarmilyen jelzot illesztettek eddig a demokracia ele, az mindig fosztokepzo volt... Nepi demokracia, proletardemokracia es a legujabb: liberalis demokracia.

Frissesség, bölcsesség, viszont: nyerseség. Miért? Mi ebben a logika?
Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila: Helyesírás című kiadványa (Osiris, 2005, 73.) öt olyan képzett szóalakot sorol fel, melyben jelöljük a “-ság/ -ség” képző “s” hangjának kiejtésbeli hosszúságát: békesség, bölcsesség, frissesség, szüzesség, vigasság. Az “s” hang az előhangzó, illetve az “á/ é” hang között (intervokalikus helyzetben) nyúlt meg. Más szavakban a mássalhangzót vagy röviden ejtjük, vagy nem jelöljük a megnyúlást.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.
http://www.e-nyelv.hu/2010-05-..

A "népi demokrácia" értelmetlen zagyvaság, mert a demokrácia szótöve már tartalmazza a nép vagyis a demos szót.

A demokrácia a nép uralmát jelenti.
Ha jelzőt alkalmazunk akkor egyrészt fosztóképzőként működik, másrészt - átvitt értelemben - ideológiai felhangja van. Aminek pedig ideológiai felhangja van az nem demokrácia, hanem diktatúra.

Ilyen formában ebben egyetértek Lánczi és az általad megfogalmazottal.

Nem értem a hozzászólásodban, hogy mit akarsz cáfolni amit írtam.

Kormányzás szempontjából pedig értelmetlennek tartom a jobb és baloldal felosztást. Ideológiai szempontból talán lenne értelme ha nem lennének átfedések, de vannak. Így ma már ennek sincs értelme.
Kormányzás szempontjából pedig két lehetséges történet van; demokrácia és diktatúra. Ezért írtam azt, ha jelzőt alkalmaznak az már önmagában fosztóképző, tehát diktatórikus.

Amiről írsz az nem témája a posztnak, és az anyagi javak elosztása témakörébe tartozik.
Az aránytalanságot pedig az okozza, hogy a tőke felül , a fizikai és a szellemi munka pedig alul van értékelve az elosztásnál.
A marxi kommunista, szocialista ideológiában pedig az "uniformizálás" az uralkodó és nem veszi figyelembe a személy képességét, hozzáállását, és a szükséglet szerinti elosztást célozza.
Így szerintem mindkettőben megtalálható az ellentmondás, ha úgy tetszik az igazságtalanság.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés