Marc Jongen: Reménnyel tekintünk Magyarországra

2017. augusztus 15. 12:25
Reménnyel tekintünk Magyarországra, mert Magyarország példája azt mutatja, hogy lehetséges a változás – mondja Marc Jongen német filozófus, az AfD (Alternatíva Németországért) párt politikusa a Mandinernek. Jongen szerint taktikailag fontos lehet, hogy egyes kérdésekben a konzervatívok együttműködjenek muzulmán szervezetekkel, s legalább egy részüket megosszák és eltávolítsák a baloldaltól. A német politikussal egy berlini konferencián beszélgettünk.

Mi folyik a bevándorlás terén Németországban?

A hatvanas évek óta van egy hatalmas török közösség az országban, akikről akkor úgy hittük, hogy pár év után majd hazamennek, de végül maradtak. Addig azonban sok idő eltelt, míg a németek rádöbbentek, hogy a törökök nem mennek haza: tehát integrálni kellene őket, kezdeni kellene valamit a helyzettel, hiszen nem tehetünk úgy, mintha nem lennének itt. Azonban az integráció nehezen megoldhatónak bizonyult: a második és a harmadik generáció vallásosabb muzulmán lett, jobban kötődik az iszlámhoz, mint az első. Ez az iszlámhoz való visszatérés pedig természetesen nem választható el a Törökországhoz, a hazához való kötődés erősödésétől, ahol ráadásul ugyanez a folyamat zajlik. A helyzet sokkal rosszabb lett 2015-ben, amikor Merkel kitárta a kapukat, ezután ugyanis egymillió muzulmán érkezett az országba a maga valamiképp archaikus gondolkodásával.

Úgy gondolja, hogy az integráció szinte lehetetlen, vagy még megoldható?

Lehetséges volna néhány, jól meghatározott körülmény segítségével. Ha Németországban mindenki meg lenne róla győződve, hogy a bevándorlóknak alkalmazkodniuk kell a német törvényekhez, szokásokhoz, és határozottan rá tudnánk venni őket, hogy asszimilálódjanak, akkor lehetséges volna. De sajnos az ellenkezője igaz, mindenki, beleértve a kormányt is, vendégekként kezeli a bevándorlókat. Az integrációs próbálkozások tehát arra szorítkoznak, hogy németül tanítják őket, illetve tanítanak nekik pár nagyon alapvető dolgot a német társadalomról, s mindez teljes mértékben elégtelen. A bevándorlók egyfajta követelőző mentalitást tesznek a magukévá.

Lehetséges az integrálás asszimiláció nélkül? Nyilván joguk van megtartani a vallásukat, szokásaikat; így viszont, ha valamennyire beilleszkednek is, párhuzamos társadalmat építenek ki. Meg lehet ezt akadályozni asszimiláció nélkül?

Attól tartok, hogy a multikulturalizmus támogatói számára a párhuzamos társadalom nem annyira negatív fogalom. Szerintem a párhuzamos társadalom kialakulását mindenáron el kell kerülni, de a multikulturalisták számára ez a dolgok normális menete. Abban a tévhitben élnek, hogy a párhuzamos társadalmak hosszú távon, békésen egymás mellett tudnak élni, ami nem valószínű, mivel

nincs közös hitvallásunk, közös elképzelésünk arról, hogy kik vagyunk. 

Európa több országában, például Belgiumban már régóta létezik pillérekre épült, oszlopos társadalom, máshol a saját életüket élő, őshonos etnikai kisebbségek élnek, például a Kárpát-medencében. Van egy őshonos török kisebbség Lengyelországban. Miért baj, ha még mások is érkeznek, és fokozódik a sokszínűség?

Igen, igen, mindez igaz. De mégis egyre inkább az derül ki, hogy a multikulturalisták állásai homokra épültek, vagy úgy is mondhatnám, hogy el vannak szakadva a valóságtól. Az újonnan érkezett bevándorlók rengeteg bűncselekményt követtek el, amelyeket a helyi lapok írnak meg. Az országos média kevésbé ír minderről, ők megpróbálják ezt a szőnyeg alá söpörni. De a társadalomban egyre erősebb a meggyőződés, hogy ez nem egészséges fejlemény, ez nem mehet így tovább sokáig. De, mint tudja, Németországnak a történelme miatt erős bűntudata van, így nehéz ezekről a témákról máshogy beszélni, mert megkapod, hogy náci vagy vagy legalábbis szélsőjobbos. De a mai időkben túl kell lépnünk ezen a félelmen, hogy nácinak és szélsőségesnek neveznek minket. 

Magyarországon senkit nem érdekel, ha lefasisztázzák, annyira inflálódott a címke.

Igen, Magyarországon ez kicsit máshogy megy. Ezért tekintünk reménnyel Magyarországra, mert

Magyarország példája azt mutatja, hogy lehetséges a változás.

Orbán tett valamit a népéért és ő volt az, aki lezárta a migráció balkáni útvonalát. Ez pedig nem csak Magyarországnak volt jó, hanem egész Európának.

A Mandiner nemrég írt a Türkenslang jelenségéről, a harmadik generációs török bevándorlók közt hódító popkultúráról. Mit gondol, veszélyes ez a jelenség, vagy nagyobb a füstje, mint a lángja?

Ez a német kultúra és öntudat gyengeségének a jele. 

Előadásában feltette a kérdést: mivel a muszlimok pár dologban hasonlóan gondolkodnak, mint a konzervatívok, nem kellene-e az európai konzervatívoknak összefogni a muzulmánokkal, legalábbis egy-egy ügyben, a baloldal törekvései ellen? Vagy felesleges, mivel ők a baloldallal működnek együtt, mint a córdobai katedrális esetében?

A córdobai katedrális eset szimbolikus példája annak, hogy mi folyik Európában mind kulturálisan, mind politikailag. Ezen a példán jó látszik, hogy a muszlim lobbisták hogyan próbálják meg keresztülvinni saját elképzeléseiket a baloldal segítségével. A bevándorló muzulmánoknak és az európai baloldalnak nagyon mások az elképzeléseik, de eszközként felhasználják egymást. A muszlimok alkalmazkodtak a baloldali, multikulturális beszédmódhoz, ami nagyon okos lépés volt a részükről. 

Együtt kellene működnie a konzervatívoknak a baloldallal, hogy véget vessenek a bevándorlásnak, vagy inkább a muzulmánokkal, hogy véget vessenek a baloldali kultúrharcnak?

Az egy nyitott kérdés, hogy együtt lehet-e működni a bevándorló muzulmánokkal egyes kérdésekben. Nem gondolom, hogy a muszlim vezetők pártolnák például a melegházasságot. Paradox helyzet, hogy a baloldallal működnek együtt, hogy a saját elképzeléseiket keresztülvigyék, miközben számos konkrét kérdésben ellenkező állásponton vannak, mint a baloldal. Szóval elméletben elképzelhető, hogy konkrét kérdésekben a konzervatívok és jobboldaliak együttműködjenek a muszlimokkal, de nagyon óvatosnak kell lenni, nehogy végül a muszlimok őket használják ki saját céljaik érdekében. Nyitott kérdés, hogy mi az igazi ellenség: az iszlám vagy a liberalizmus?

Roger Scruton azt írja valahol: nem érdemes olyan kultúrában élni, amelyikben nincs helye a bornak. 

Hát igen, az iszlámban nem lehet bort inni. A párhuzamok valahol véget érnek. Az isteni, a szent iránti fogékonyság, valamint bizonyos hagyományos értékek összekötik a muzulmánokat és a nyugati konzervatívokat, de ezzel véget is érnek a közös pontok. De taktikailag mégis fontos lehet, hogy egyes kérdésekben a konzervatívok együttműködjenek muzulmán szervezetekkel, s legalább egy részüket megosszák és eltávolítsák a baloldaltól. 

***

Marc Jongen: dél-tiroli származású német filozófus, az Alternatíva Németországért (AfD) párt baden-württembergi politikusa, a Karlsruhei Alkotóművészeti Főiskola docense.

 

 

Összesen 129 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"... elképzelhető, hogy ...a konzervatívok...együttműködjenek a muszlimokkal..." - a konzervatívok inkább 'fontolva haladók', a muszlimok meg nem jutottak el odáig, hogy változniuk kellene.

Tévedés.
A németek erre büszkék, ez mindent megelőz náluk:

"Az afroázsiaiakkal való házasságkötést szorgalmazó, agymosó plakátoknak, Karlsruhe városában is megvan az eredménye.
A hesseni városban az elmúlt napokban a feketékkel való frigyre lépésre buzdító,

szőke német nőt és afrikai néger férjet
mint ideális „német” házaspárt bemutató plakátok

tűntek föl az utcákon (Klartext – vernetztes Vaterland).

Ejnye, ejnye, figyelhetnél jobban is...

Beteges nálad ez a himbálózdi..., tudat alatt vágyódsz utána..., ne tedd.

"És aki nem igyekszik elsajátítani kenyéradó országának a nyelvét, menjen az anyanyelve területére."
Tudjuk, ismerjük.
De addig, míg ez kiderül, addig jöjjön, jöjjenek, szabadon, száz, ezer, milliószám, ugye, így gondolod.
Ne válaszolj, tudom.

Olvasd ezt, plusz a cikk linkjeit, és ki ne hagyd a kommentmezőt ugyanitt:

http://spiler.blog.hu/2017/02/..

Amikor Sorost véded, végig "ilyesmit" írsz.

Ferfitol? Az abortuszrol jelenleg kizarolag a no dont, joga van megolni a magzatot es ezelken az apa semmit se tehet, barmennyire is akarna a gyereket. Akkor es pontosan akkor hal meg, ha az "anya" nem akarja hogy eljen, az apan semmi se mulik (sajnos!)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés