Vita Paksról: ki néz hülyének kit?

2017. április 27. 14:20

Írta: Bakó Beáta
Egymást legalább annyira oltották az Ökopolisz paksi bővítésről szóló rendezvényén megjelent ellenzéki politikusok, mint a kormányt, a második felvonásban pedig személyeskedésbe torkollott az LMP-s Szél Bernadett és Csepreghy Nándor államtitkár vitája. A kormánypárti politikus szerint „akik a Fideszre szavaztak, a paksi bővítésre is szavaztak”.

A paksi bővítésről szervezett konferenciát az LMP pártalapítványa, az Ökopolisz. A szerdai rendezvény kerekasztal-beszélgetésén az LMP-s Ungár Péter mellett a szocialista Tóth Bertalan és a jobbikos Kepli Lajos vett részt, ezután pedig Szél Bernadett, az LMP társelnöke és Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkár vitatkozott Paks II-ről. Bár Csepreghy rögtön az elején meg is jegyezte: tisztában van vele, hogy ellenséges közegben van, azért az MSZP és a Jobbik is megkapta a magáét az LMP-sektől atomenergia-ügyben.

Paks II a szuverenitásról és a korrupcióról szól

Abban nagyjából egyetértett a kerekasztal-beszélgetésen részt vevő három ellenzéki politikus, hogy a korrupciós kockázata nagyon magas a paksi beruházásnak, és, hogy az orosz hitel részleteinek a titkosítása miatt még azt sem lehet tudni, milyen feltételekkel lehetne a szerződést felmondani. Az atomenergia ellen általában viszont nem állt ki se a Jobbik, se az MSZP, bár utóbbi legalább támogatná az LMP népszavazási kezdeményezését Paks II-ről.

A szocialista Tóth Bertalan szerint a paksi bővítés nem elsősorban energiapolitikai, hanem inkább gazdaságpolitikai, szuverenitási és korrupciós kérdés. Szerinte a Bizottság csak azért okézta le a beruházást, mert

úgy voltak vele Brüsszelben: mindegy, hogy a magyar adófizetők mire költik a pénzüket.

(A Bizottság paksi bővítéssel kapcsolatos döntését egyébként épp a múlt héten vesézték ki közgazdászok és a paksi bővítésért felelős kormánybiztos részvételével egy másik rendezvényen: erről szóló cikkünk itt olvasható.)

Szuverenitási kérdést ott lát a dologban a szocialista politikus, hogy hosszú időre elköteleződünk egy orosz állami banknak, „Putyin pedig nem arról híres, hogy ha ad valamit, akkor semmit ne kérne cserébe”.

A jobbikos Kepli Lajos érdekes módon nem a szuverenitást, hanem a korrupciót emelte ki fő problémaként. Felidézte, hogy az időközben a paksi bővítésért felelős miniszterré kinevezett Süli János paksi polgármester azt mondta a bizottsági meghallgatásán a korrupciót firtató kérdésre, hogy a korrupciót nem lehet megakadályozni, az ilyen nagy beruházásoknál mindig jelen van. 

„Nem túl bizalomgerjesztő egy miniszter részéről ez a hozzáállás”

– jegyezte meg Kepli, aki azt ígérte: ha a Jobbik kormányra kerül, akkor átvilágítják az egész beruházás iratait, és feloldják a titkosítást ott, ahol indokolatlannak ítélik. Csak ennek ismeretében tudnak majd dönteni arról, hogy mi legyen a beruházással, de tulajdonképpen rá is érnek, mert várhatóan 2018-ig egy kapavágás sem lesz – mondta.

Pártja energiapolitikai nézetei kapcsán Kepli megtalálta azt a kérdést, amiben a Jobbik áll középen a zöldenergiát abszolutizáló LMP és a megújulókat teljesen ellehetetlenítő Fidesz között. Mint mondta, a Jobbik szerint az atomenergia és a zöldenergia nem zárja ki egymást, és hosszú távon számolni kell a megújulókkal, amikor majd pótolni kell a kieső kapacitásokat.

A korrupciós kockázatok kapcsán teljes volt az egyetértés. Az LMP-s Ungár Péter úgy fogalmazott: lassan ez már „nem egy rendes magyar korrupciós ügy, hanem nemzetközi”. 

Az EU-s engedélyeztetési eljárás ugyanis úgy zajlott, hogy kötöttek egy oroszbarát német lobbistával egy szerződést, hogy átmenjen a Bizottságon az ügy – fejtette ki Ungár. Szerinte az ilyen bővítések a világon mindenhol tele vannak korrupcióval,

„az oroszokkal pedig korrupció nélkül még egy viskót se lehet építtetni”.

Az LMP elnökségi tagja azt is felidézte: a Fidesz „egy általa megrendelt Rotschild-tanumány alapján hazudja azt”, hogy Paks II lenne a garanciája az olcsó áramnak és a rezsicsökkentésnek – ennyit a globális összeesküvésről, tette hozzá ironikusan.

Ungár megdicsérte a szocialistákat és kiosztotta a Jobbikot

Keményebben pártpolitizálni egyébként csak az LMP elnökségi tagja, Ungár Péter kezdett. Azzal kezdte, hogy a közönség derültségére elárulta: a CEU-n végzett környezetvédelmi szakot, majd megdicsérte a szocialistákat, amiért – egyébként a Mandiner kérdésér – bejelentették: támogatják az LMP paksi bővítéssel kapcsolatos népszavazási kezdeményezését, és ha valamelyik kérdést átengedi az NVB, segíteni fognak aláírást gyűjteni.

Ungár ezután nekiment a Jobbiknak: bajnais stílussal vádolta Vona Gábort, amiért a szocialistákhoz hasonló egyértelmű állásfoglalás helyett csak egy Szél Bernadettnek írt, konkrétumok nélküli nyílt levélre futotta a részéről. „Pedig egy nemzeti szuverenitásért aggódó pártnak ez kellene, hogy legyen az első kérdés” – jegyezte meg Ungár.

Az LMP elnökségi tagja arra is kíváncsi volt: vajon a Jobbik, ha kormányra kerül,

népszavazást is fog tartani Paksról, vagy csak egy jobbikos nemzeti konzultáció lesz az atomenergiáról?

Ungár szerint nem kellene 2018-ig várni, és egyáltalán nem biztos, hogy nem lesz addig egy kapavágás sem, hiszen a Fidesz számára Paks II presztízskérdés. Azt viszont a titkosítás miatt nem tudjuk, hogy milyen feltételekkel lehet felmondani a szerződést: „nem értem, hogy egy ilyen szerződés megkötése hogyan fér össze a nemzeti érdek képviseletével” – tette hozzá az LMP politikusa. Azt is hangsúlyozta: Paks I le fog járni, és ha azt a kieső kapacitást zöldenergiával akarjuk pótolni, akkor már rég el kellett volna kezdeni ezt előkészíteni.

Már most késésben vagyunk, és 2018 után is abban leszünk. Minden egyes nap, amikor a kormány nem telepít napelemfarmokat Magyarországra, elpocsékolt idő” – összegzett Ungár. 

Csepreghy autólízingeléshez hasonlította az atomerőműépítést

A rendezvény második felében Szél Bernadett, az LMP társelnöke és Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára vitatkozott. A vitát moderáló Hargitai Miklós külön megköszönte az államtitkárnak, hogy vállalta a vitát, bár ironikusan hozzátette: „már volt erről egy beszélgetésem Csepreghy Nándorral, aztán másnap megszűnt a Népszabadság”.

Az államtitkár erre a megjegyzésre kényszeredett vigyorgással válaszolt, Szél Bernadett atomellenes felvezetőjére pedig Csepreghy úgy reagált: tisztában van vele, hogy ellenséges közegben van, és nincsenek illúziói, hogy bárkit meggyőz, de legalább hangozzanak el a kormányzati érvek.

Az első kormányzati érv az volt, hogy

2014-ben a Fideszre kétmillió-hatszázezren szavaztak, az LMP-re pedig kétszázezer-valahányan.

És mivel a paksi bővítés a választások kiemelt témája volt, ezért akik a Fideszre szavaztak, azok a paksi bővítésre is szavaztak – vonta le a konklúziót Csepreghy. Szél Bernadett erre úgy reagált, hogy Csepreghy már az elején elsütötte azt az érvet, amit főnöke, Lázár János csak a végén szokott, mikor már kifogyott a szakmai érvekből.

A második kormányzati érv az LMP-nek szánt kioktatás volt: az államtitkár elmagyarázta, hogy szerinte egy zöld pártnak milyen szempontokat kellene figyelembe vennie Paks II-vel kapcsolatban. Például az energiabiztonságot, a kiszámíthatóságot, az energiafüggőségi viszony diverzifikálását, és azt, hogy az atomenergia esetében szerinte gyakorlatilag nulla a károsanyag-kibocsátás. 

A kormányzati érvek harmadik csoportja egyfajta hasonlatcsokor volt. Például a fukusimai katasztrófa utáni elővigyázatosság igényével kapcsolatban Csepreghy úgy reagált, hogy a közlekedés fejlődése se során vetettek el egész technológiákat, csak azért, mert volt egy baleset. Szél azon felvetésére, hogy az orosz hitelből az oroszokkal megépített új blokkokkal függőségbe taszítja a kormány Magyarországot, az államtitkár még kreatívabb metaforával rukkolt elő:

„Az se külső függőség, ha külföldi autót veszek, és egy külföldi banktól kérek rá hitelt. Attól még utána az autót ott tankolom, ahol akarom, és oda megyek vele, ahová akarok.”

Ki néz hülyének kit?

Szél Bernadett vehemens viszontválaszában a Fidesznek és a szocialistáknak is címezve kijelentette, hogy „ezt az országot harminc éven át az atomlobbi irányította”, a Fidesz újabban a szélerőművek telepítését is ellehetetleníti; ráadásul hatalmas kockázatot vállal azzal, hogy terrorveszélyes időkben az áramkapacitás hatvan százalékát az ország közepére telepíti, ahelyett, hogy decentralizáltan elhelyezett megújuló energiaforrásokra építene. Ráadásul az energiahatékonyság előmozdításában sem jeleskedik a kormány, hiszen az erre fordíható EU-s támogatást az állami intézményeknek csoportosították át ahelyett, hogy a lakosság pályázhatott volna rá – sorolta az LMP társelnöke.

Azzal kapcsolatban, hogy az atomenergia tiszta lenne, leszögezte: az atom a legkoszosabb energia, hiszen nem tudjuk, mit csinálunk az atomszeméttel. Ez, ahogy azt Szél is elmondta, kivételesen nem a Fidesz hibája egyébként, hanem globális probléma. (A Mandiner is átfogó riportban foglalkozott a témával)

Szél külön sérelmezi, hogy a Paks II-ből származó atomszemetet a szülővárosa közelében, a Pécs melletti Bodán akarják „elsuvasztani”. Csepreghy azon ellenvetésére, hogy mindössze 85 köbméter atomhulladékról van szó, Szél indulatosan azt mondta: 

„Ne azt mondja, hogy 85 köbméter, államtitkár úr! Mondja azt, hogy százötvenezer év!”

Ennyi idő alatt bomlik ugyanis le a radioaktív szemét. „Az lehet, hogy önöket nem érdekli, mi lesz a dédunokáinkkal, de nem csak azért vagyunk felelősek, amit most csinálunk, hanem azért is, amit itt hagyunk magunk után” – érvelt az LMP társelnöke, aki azt is tudni akarta: megkérdezik-e majd népszavazáson Pécs és a szomszédos falvak lakóit arról: akarják-e, hogy évezredekig sugárzó hulladékot ássanak el a környéken.

Csepreghy erre a kérdésre csak sokadik nekifutásra volt hajlandó válaszolni, akkor is csak kitérően annyit mondott: a kormány nevében nem ígérhet semmit egy ilyen népszavazással kapcsolatban. Ezek után még egyszer felemlegette a Fideszre és az LMP-re leadott szavazatszámok közti különbséget, és megjegyezte, hogy Szél Bernadett hülyének nézi őt és mindenkit, aki pártolja az atomenergiát.

Ezt Szél kikérte magának, és felszólította Csepreghyt, hogy vonja vissza kijelentését. Miután az államtitkár ezt nem tette meg, az LMP társelnöke kijelentette: bunkósággal nem lehet helyettesíteni a szakmai érveket.

(Fotók: Ökopolisz FB)

Összesen 164 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ahol az atomtudós nő ott van, az nem komoly.
Bernike nem emel semmit a témán, lehet lapozni.

Mit az oroszok!
Ha szépen kéritek a Pénztároslőrincet, holnapra 2 szép és nagy atomerőművet vesz nektek!
Mert megteheti.

Az LMP görcsöl Pakssal kapcsolatban , mert nincs más érdemi politikai témája , s ezért e lerágott politikai csonton kérődzik . Ésszerűen ezért aligha meggyőzhetők , mert az érdekük ezt nem engedi .

de ahol komcsi párttikár fia vezeti az országot, ott lihegve szolgálsz

Pedig listán anno az LMP is voksoltam... Ezután a zöld ámokfutás után soha többet. Értem én, hogy 5% körül ingadoznak, kell a médiafigyelem, de ezt a permanens médiakurválkodást Paks ügyében már nem vagyok képes tolerálni.

Az MSZP Mesterházy kampánynyitó beszédében tette Paksot a választás egyik fő témájának.
"Paks példáján érzékeltette, hogy az Orbán-rendszer "demokratikusan vállalhatatlan, gazdaságilag felelőtlen, társadalmilag pedig káros". Egy 3000 milliárdos projektről egy ember döntött, és miközben az IMF-hitelt elutasítottuk, Oroszországtól akkora hitelt veszünk fel, hogy azt még az unokáink is fizetni fogják." - mondta.

Így a választásnál a választók ezt is figyelembe vették.
Egyébként 2009-ben mindegyik párt támogatta a beruházást.
Úgyhogy az urak elmehetnek a homokozóban és játszhatnak azzal amijük van.

2018-as választások után az LMP csak látogató lesz a parlamentben. A támogatottságuk megreked a 4 % körül. Még az sem kizárt, hogy alatta lesz.

LMP, MSZP, Jobbik a széna, napsugarak és széllapátolók egyesülete. Annyit is érnek.

Én például, Széll Bernadettet.

Na még egyszer. Én például Szél Bernadettet.

Köszönöm, hogy a tutiblogot reklámozod. Rajcsányi valahogy azt nem akarja szemlézni.

Számomra egyértelmű, hogy valakik nagyon le akarnak beszélni minket az atomenergiáról, és szerintem az amerikaiak azok figyelembe véve az Index mai cikkét. Nehogy már olcsó energiával növeljük a versenyképességünket! Szemét hazaáruló banda!

Senki se higgye, hogy az LMP és Szél Bernike nem véletlenül ilyen ostoba, érdekében áll annak lenni!

Aztán ne hidd, hogy ez a véletlen műve. Az amerikaiak nem szeretnék, ha Európa olcsó energiával növelné a versenyképességét!
Még mielőtt lehülyéznél: Szeretném felhívni a figyelmedet, hogy míg az idióta EU a bojkott miatt piacvesztést szenvedett Oroszországban, addig az amerikaiak növelték az exportjukat ugyanoda!

Valami hasonló játszódik le az atomenergia esetében is. Közgazdaságilag a legolcsóbb energia az atomból származó. Kizárt dolog, hogy ne tudnának olyan összeget kérni a szolgáltatásukkal, ami gazdaságossá tenné az atomerőmű esetén is.

Az Index pedig egy penetráns hazaáruló. Annak az érdekében ír, aki megfizeti őket. Ha az USA, akkor az övéből.

Kedves Beácska. A Bitó szalonról is írhatna egy szösszenetet. ;-)

Csepreghy helyében én vittem volna Bernikének egy szívlapátot, hadd lapátoljon az LMP homokozójában.

Kösz az aggódást. Csak megjegyzem "Westinghouse just received approval of its AP 1000 reactor design for UK. The NuGeneration LtD Moorside Project plans 3 AP1000 units at West Cumbria in NWEngland". A menedzsment vétett óriási baklövéseket, szó sincs összeomlásról, ezt hívják pánikkeltő túlzásnak.

Azért nem kellene butaságot leírni, a legnagyobb Li-ionos rendszer teljesítménye 30 MW és 120 MWh energiát tárol, 20000 fogyasztót lát el 4 órára. Calif. 2017/2/24.

Válaszok:
TonyKann | 2017. április 28. 18:46

A komoly méretű PV vagy szélpark tárolóra vagy hálózatra termel. A fejlődést érzékelteti (2017/02/24) az Escondidoban telepített hálózatra kötött Li-battery rendszer (San Diego SDG&E). Teljesítmény 30 MW, 120 MWh energiát tárol, s 20000 fogyasztónak biztosít 4 órára energia ellátást. Egy ilyen rendszer megtervezése (hűtés, biztonság, zárlat védelem, stb) komoly mérnöki teljesítmény és jelenleg a legnagyobb Li-ionos rendszer: 24 konténer, 20000 modul, modulonként 20 telep, összesen 400000 batteries. 2014-ben egy 30MW kapacitású, 60MWh rendszer beruházási költségét 1800-2500 US$/kW értékre becsülték.Élettartam 10 év.

Bájos és tulajdonképpen szórakoztató, mikor a témához nem értő politikusok kezdenek vitázni egy alaposan megcsócsált csontról, ez Paks II. ügye, és nem a saját elképzeléseiket kezdik bemutatni. Ez így teljesen értelmetlen, süketek párbeszéde ki lát jobban. Az LMP energiapolitikája ugyanolyan kócos, mint maga a párt.

Azt vegyétek figyelembe, hogy ez egy 8 évvel ezelőtt kiadott könyv (UTT Cambridge 2009), az adatok egy része már elévült, de kétségtelenül ad egy rálátást a problémákra.

"szupravezetős kontéreket" alkalmaznak az Opelnél. Bevallom imádom a rejtvényeket és ezen el kellett gondolkodnom, mi lehet ez? És megvan: ez az un. SMES Superconducting Magnetic Energy Storage. A rendszernek csak kísérleti példányai vannak, elsőnek németek valóban építettek egy rendszert 2 sec, maximum 100 A, 25 Kelvinen

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés