Kerekasztal

Megállapodtak a zsidó szervezetek a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésére javasolt témákról

2014. augusztus 27. 7:02
Tizenhat zsidó szervezet vezetői állapodtak meg arról, hogy milyen témákat javasoljanak a kormány által összehívott Zsidó Közösségi Kerekasztal legközelebbi ülésére. A felek megállapodtak abban, hogy a későbbiekben rendszeressé fogják tenni eszmecseréjüket annak érdekében, hogy egyeztetett állásponttal tudjanak a kormány képviselőivel tárgyalni.

Megállapodtak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH), valamint tizennégy zsidó szervezet vezetői abban, hogy milyen témákat javasolnak a kormány által összehívott Zsidó Közösségi Kerekasztal legközelebbi ülésére – tájékoztatta a Mazsihisz kedd este az MTI-t. A közlemény szerint a szervezetek a javasolt témákat levélben fogják jelezni a kormánynak. A résztvevők rögzítették, a jövőben rendszeressé fogják tenni eszmecseréjüket annak érdekében, hogy egyeztetett állásponttal tudjanak a kormány képviselőivel tárgyalni - olvasható a nyilatkozatban.

A Kormányzati Információs Központ augusztus 14-én közölte az MTI-vel, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Zsidó Közösségi Kerekasztal összehívását kezdeményezi szeptemberre. Az akkori közleményben azt írták: a miniszter levelében megerősítette, hogy a kormány „stratégiai jelentőségűnek” tartja az együttműködést a magyarországi zsidó közösségekkel, ugyanakkor az elmúlt időszakban ezt „számos kérdés megnehezítette”.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke ezt követően örömét fejezte ki, hogy a kerekasztal szeptemberi összehívásával „a kormány miniszteri szinten kívánja folytatni kapcsolatát a zsidó közösségel”. Ugyanakkor arra kérte Lázár János minisztert, hogy küldje el nekik a „Zsidó Közösségi Kerekasztalra meghívott szervezetek és személyek névsorát, valamint a tervezett napirendet”. Deák Andrea, a Mazsihisz szóvivője kedd este az MTI-vel azt közölte, a napirendet még nem kapták meg.

A Zsidó Közösségi Kerekasztal legutóbbi, februári ülésén a zsidó szervezetek javaslatára három kérdést vettek napirendre: a német megszállás áldozatai emlékművének ügyét, a józsefvárosi pályaudvaron kialakítandó, a holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító Sorsok Háza bírálatát és Szakály Sándornak, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának Kamenyec-Podolszkkal kapcsolatos megjegyzését. (Szakály Sándor egy januári nyilatkozatában azt mondta: az 1941-es kamenyec-podolszki deportálások véleménye szerint inkább „idegenrendészeti eljárásnak” tekinthetők.)

A Zsidó Közösségi Kerekasztalt a kormány 2011-ben kormányhatározattal hozta létre annak érdekében, hogy platformot biztosítson a hazai zsidó szervezetek és a kabinet párbeszédére. Létrejötte óta több egyeztetés is volt a felek között.

(Fotó: Népszava)

Összesen 46 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

1. A Holokauszt-emlékév kapcsán is erőszakosan ki akarták sajátítani a kormány-elképzelés megvalósítását .
2. Szakály Sándor mondanivalójának erőszakos-egyoldalú értelmezési monopóliumára is igényt tartottak .
3. A kormány kezdeményezte tárgyalási napirend kapcsán is feltételeket szabnak .
4. Tehát nem sok pozitív előjel van : megint kisérlet történik részükről a túlterjeszkedésre ...

1.A politika mindig az egyeztetések terepe : önmagában az izraelita szervezetekkel való kapcsolat-keresés tehát elengedhetetlen , s nem "cionizmus" .
2. A probléma abban van , hogy - hasonlattal szólva - a vendég elkezdi a meghívó fél lakásberendezését átrendezni ...

Válaszok:
Felebarát | 2014. augusztus 27. 10:54

és az hagyja :D

Válaszok:
péterx | 2014. augusztus 27. 11:02

1.Szakály Sándor jelenbeli-szakmai-történészi kijelentést tett , amit " a múlt fogságában élők" elkezdte a múltértelmezésük fenntartása érdekében aggresszív-megfellebbezhetetlen-önabszolutizáló módon támadni .
2. Szerintem Szakály meggyőzően el is magyarázta a kijelentését , melyről így világos , hogy csak a "múlt fogságában élők" gondolják , hogy "antiszemita" .

bocs ez a szó mindig kifog rajtam :D

valami hasonló, mostanság inkább azt érzem Viktoron, hoyg megpróbál úgy beszélni, hogy aki akarja az kihallja, hoyg nem ő a főnök

1.Szerintem összetettebb a helyzet : nincs csak passzív fél . Mindkettő egyszerre aktív és paszív is .
2. Az már a külső/harmadik megfigyelő észlelési módjától függ , hogy kit lát inkább aktív/passzív résztvevőnek .

Válaszok:
Felebarát | 2014. augusztus 27. 11:03

Ezt inkább szenvedésnek hívnám, mint valami aktív dolognak...

öngólt sikerült rúgni a nem avatom fel dologgal...

Válaszok:
péterx | 2014. augusztus 27. 11:20

Ahogy utaltam rá , ez egy lehetséges külső látásmód .

Válaszok:
Felebarát | 2014. augusztus 27. 11:57

mesélj még az alternatívákról...mert ha taktika, akkor elég érdekes...

1.Az akkori / történelmi / intézkedés történt , ahogy történt .
2.Szakály értelmezte , ahogy értelmezte , s a zsidók is értelmezik , ahogy értelmezik .
3. Egy tudományos-történészi vitában azonban egyik félnek sincs joga csak azért elítélni a másikat , mert az másként értelmez , netán radikálisan másként értelmez .

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés