Néhány gondolat a liberalizmusról

2014. augusztus 4. 16:47
stoic79
Liberatórium
A probléma azzal van, hogy Magyarországon a liberalizmust annak baloldal által eltorzított verziójával azonosítják.

„A liberalizmus és a demokrácia nem szinonimák. Azt viszont erősen kétlem, hogy a jelen problémái a liberalizmusnak köszönhetőek. A probléma inkább azzal van, hogy Magyarországon a liberalizmust annak baloldal által eltorzított verziójával azonosítják. Ez azért probléma, mert nagyon könnyen kerülhet olyan helyzetben, amikor nem fogja tudni eldönteni, hogy hogyan oldja meg a liberalizmus által okozott problémákat anélkül, hogy alapvető szabadságjogokat akarna korlátozni. Ezt természetesen nem lehet, mert a probléma nem a liberalizmussal van. Ha az emberek ezt megértik, akkor már csak el kell kezdeni olvasni a klasszikus liberalizmust propagáló embereket: Hayek, Mises, Bastiat stb.  és megtanulni, hogy hogy néz ki a valódi liberalizmus és hogy az nem annyira ördögtől való, mint ahogy azt sokan elképzelik. Ha viszont pont a klasszikus liberális szemléletet dobjuk ki, és meghagyjuk a baloldali egalitárius és társadalom-mérnökösködő vonalat, akkor ne csodálkozzunk, hogy a történelem ismétli majd önmagát.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 43 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem tudjuk mással azonosítani, csak a nálunk meghonosodott torz formájával,mivel empirikus tapasztalataink (jó ki tautológia) csak erről vannak.
A mezei polgár pedig nem olvas filozófusokat meg szociológusokat,az a szellemi elit dolga lenne, ha lenne ilyenünk,amelyik nem politikailag elfogult.

Kedves szerzőnk!

Azt hiszem a magyar társadalom már jól ismeri azta liberalizmust, amit elutasít:

"Senki sem kérdezi meg a békákat mielőtt lecsapolná a mocsarat" - Kóka János liberális pártelnök.

"Csak megélhetési bűnözés" szóban, "az ÁVH-n nem vertek senkit" levélben - Kuncze Gábor liberális belügyminiszter.

Legyen kicsi az állam: tehát ne legyen elég állami ellenőrzés az adócsalásra, az élelmiszerminőségre, az élelmiszer hamisításra, csökkenjen az állami finanszírozás az egészségügyre, az oktatásügyre, a honvédelemre, a családtámogatásra, a lakástámogatásra, az állmi bankra, a tömegközlekedésre, a rendőrségre,stb.

Hm! Hayek Nobel-díjas közgazdász a liberalizmus védelmezője és a jóléti állam kritikusa.

A sors iróniája vagy a Nobel bizottság fintora, hogy Gunnar Myrdallal, a svéd jóléti állam egyik atyjával közösen kapta meg a Nobel-díjat.

Mennyiben fedi le a magyarországi, a példát statuálni akaró, önmagukat liberális demokratáknak nevezők gyakorlati ténykedését a következő idézet?

„Hayek sokkal tágabb értelemben használja a totalitárius jelzőt, mint ez egyébként politológusok körében szokásos. Tágabb, de nem lazább értelemben. Szó sincs arról, hogy szitokszóként alkalmazná. Számára a politika rákfenéje a konstruktivizmus, az az öncsaló beképzeltség, amely azt hiszi, hogy az ember egy biztosnak gondolt felismerés alapján tökéletes – vagy akár csak jó – társadalmi rendet tud barkácsolni magának. Ugyanis a társadalmi folyamatok tudatos ellenőrzésének és irányításának igénye soha nem elégíthető ki. Az ilyen irányú kísérletek csak a szabadság elvesztéséhez és – végső soron – a civilizáció megsemmisítéséhez vezethetnek. Az a politika, amely ilyen kíserletekre vállalkozik, amelyet egy meghatározott kollektív cél elérésére való törekvés ural, legalábbis úton van a totalitarizmus felé. Hayek nem azt vizsgálja, hogy a cél mennyire vonzó vagy visszataszító, számára a meghatározott kollektív cél kitűzése az eredendő bűn.

Arról van szó, hogy egyetlen ember sem tudhat többet annak töredékénél, amelyről az emberek összességének tudomása van, és ez a tény igencsak behatárolja a tudattalan társadalmi folyamatok tudatos irányításának lehetőségeit. Ebből az következik, hogy fejet kell hajtanunk olyan elvek előtt, amelyek teljes megértésére nincs reményünk, de amelyektől a civilizáció fejlődése, sőt, megmaradása függ. Ezek az elvek a szabad társadalom spontán rendjében összegeződnek.

Noha Hayek egész életében a liberalizmus védelmével bíbelődött, igen kevesen tekintik a liberalizmus pápájának. Más, hozzá hasonlóan rendkívül érdemes férfiúk – Rawls, Nozick, Dworkin – sokkal gyakrabban kerülnek szóba, ha a liberalizmusról van szó. Egy időben, bizonyos körökben még csak nem is liberálisként, hanem az új jobboldal képviselőjeként tartották nyilván. Más szóval első számú közellenségként.” – írja Neményi László Hayek eltávozása kapcsán „.Búcsú egy „gyanús kozmopolita liberálistól” címmel.

Forrás: Beszélő Évfolyam 4, Szám 14

A valódi liberalizmusban, amelyben a demokrácia is jelen van az egyenlőség nem azt jelenti, hogy egyformák vagyunk, hanem azt egyenlő jogai vannak minden embernek.
A gyakorlati valóságban viszont azt tapasztaljuk, hogy ezek a nagyon demokratikus liberálisok és szocialisták azt valósítják meg; vannak egyelők és vannak egyenlőbbek.

Mellesleg nem csak nálunk gykorlati liberális demokrácia ami torzitotta és torzitja a klaszikus liberális értékrendet, hanem nyugateuropában és a fehér civilizációban. A rendszerváltoztattásnál már europában kezdett hoditani az USA-ból átjövő írányzat a neoliberalizmus ami a globalizmus hatására terjedt el és annak ideológiai magyarázatként szolgált.

Sajnos mi akkor vivtuk ki függetlenségünket és szabadságunkat mikor az új írányzat kezdett tért hoditani, így hozzánk már egy tozuló félben lévő liberális demokráciának nevezett torzszülött példája gyürüzött be. Természetesen a balliberálisok akik igazán korábban nem voltak politikailag képzettek, akárcsak a többi szerveződés szervilis modon elfogadták azokat az elveket és tanácsokat ami már nem azokat a szociális piacgazdasági elveket vallották amit europát erős gazdaságá alakitották.Emelett a nyugati társadalom polgárai is kezdtek atomizálodni, a közöségek kohéziója fellazult az új hullám következtében. A szabadságot felválltotta a szabadoság az egyén mint őnmegvalósitó egyén vált trendivé. Ezáltal megszünt az a gát amit a közöségek, mint erkölcsi fék biztosított. A fogyasztói társadalom máshová helyezte az értékek súlypontját ami egyrészt megosztotta és ezáltal szét is szakitotta a társadalmat. A pénz és ezáltal a fogyasztás vált az egyes számú rendezőelvé. A társadalom egyre jobban szegényekre és modosokra oszlott ami a fogyasztás mértékétől függött. Ezzel egyidőben a devincia is megjelent, mint természetes viselkedési forma. A kábitószer és a szabad szex elvesztette a társadalom azokat az erkölcsi normákat mely korábban fontos volt. A család a házasság a hüség és becsület többé nem számitott evidenciának, sőt a devianciák emelkedtek elfogadható sőt követendő magatartás formának. Közben a globális töke és gazdaság kialakulása következtében már nem kötödtek országokhoz, nem éreztek felelöséget hazájuk társadalmának. Az államok egyre gyengébbek lettek, mivel kicsuszott a politikusok választott vezetök kezéből sok esetben a döntés joga mert azt átvették a globális töke és multicégek vezetői.

Ezáltal a neoliberalizmus nemcsak hazánkban fejtette ki káros hatását hanem az egész fehér civilizációban. Nálunk azért volt ez sokkolobb, mert mig a nyugati társadalmak egy hosszú ídő alatt jutott el oda ahová mink a diktaturából igazi átmenet nélkül csöppentün cseberből vederbe. A mai liberális demográci, vagyis a globalista neoliberális berendezkedés és államszervezet inkább hasonlit egy diktatorikus a kissebbség kevesek által diktált formát jelent, semmint a XIX. századi nemzeti klaszikus liberalizmus ami szabadságjogok a nemzeti függetlenség, emberi jogok kiszélesedése érdekében született. Ezek az értékek az ídő folyamán beépültek a demokratikus rendszerekbe és sajátjuká vált. Ami ezek után hozzáadódott az inkább fosztoképzői a demokráciának amit ma liberális demokráciának hivnak, s nagyon félrevezető.

Akik ma minden erejükkel védik ezt a berendezkedést és aki kritikát fogalmaz meg ellene közellenségnek kiáltanak ki azok lényegileg a jelenleg meghonosodott egy torz rendszert véd, torz értékrendet és ideológiát ami europát a vesztébe sodorja.

Ha nem lesz változás és nem ébrednek fel a politikai vezetök és tövábbra is kiengedik a döntés jogát a globális tökének és pspekulativ pénzügyi köröknek és nem a társadalom szolgálatába állnak alkalmatlanok a vezetői posztra és a társadalom részéről a bizalomra.

A liberalizmus alapelve a kicsi állam, amely aztán nem tudja biztosítani a vagyonbiztonságot és a jogállamiságot.

A szólásszabadságot meg összetéveszti a rágalmazás és hitelrontás jogával.

Ja, ez is fontos. A nemzetgazdaságilag és kisemberjogilag sokkal fontosabb bankokat privatizálták, a színházakat viszont nem. Liberális logika.

A fogalmakat nehéz tisztázni, ha a liberálisok megrögzötten befekszenek ősellenségeik, a kommunisták ágyába.

Nekik kellett volna eldönteni időben, hogy pribékpártiak-e vagy méltóságpártiak, ahogy az egy egyenesgerincű liberálishoz illenék.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés