Végleg megdőlt a baloldal kedvenc hazugsága: a számok feketén-fehéren bizonyítják.
A 2026-os esztendőre fordulva a magyar gazdaság olyan pályára állt, amelyet még a legoptimistább elemzők is kétkedve figyeltek néhány évvel ezelőtt. A Kontextus Cash Talk legutóbbi adásában Szalai Piroska és Palóc André olyan adatsorokat tettek le az asztalra, amelyek végérvényesen leszámolnak a „dolgozói szegénység” ellenzéki mítoszával. A műsorban elhangzottak alapján nem túlzás kijelenteni: a magyar reálbérek olyan ütemben emelkednek, amire a még soha nem volt példa.
Szalai Piroska egy egészen döbbenetes, 1960-ig visszanyúló grafikont mutatott be a stúdióban. A KSH adataiból feketén-fehéren látszik, hogy a magyar emberek átlagkeresetének reálértéke – azaz a fizetések inflációval korrigált értéke – a 2010-es kormányváltás óta szinte töretlenül emelkedik. Bár 2023-ban a háborús infláció okozott egy átmeneti megtorpanást, a 2024-es és 2025-ös korrekció olyan elemi erővel rántotta vissza a magyar fizetéseket a növekedési pályára, hogy
már 2024 évvégére már messze túlszárnyaltuk a válság előtti szinteket.
Palóc André rámutatott a helyzet nemzetközi vetületére is: miközben a német vagy a cseh gazdaságban még mindig a Covid és az energiaválság előtti reálbérszintek eléréséért küzdenek, Magyarország már rég elhúzott mellettük. A szakértő hangsúlyozta, hogy míg tőlünk nyugatra évek óta tart a stagnálás, nálunk a minimálbér nominális növekedése 2010 óta az Európai Unió negyedik legmagasabbja. Ez nem csupán statisztikai bűvészkedés, hanem a mindennapi valóság: a magyar családok többet tudnak félretenni és többet tudnak fogyasztani, mint korábban bármikor.
A műsor egyik legfontosabb megállapítása a 2030-ig kitűzött célok realitása volt. A jelenlegi dinamika mellett ugyanis a 1000 eurós minimálbér és az egymillió forintos átlagbér
nem egy távoli vágyálom, hanem karnyújtásnyira lévő cél.
Szalai Piroska szerint a „reálbérrobbanás” motorja az az egymillió új munkahely, amely 2010 óta jött létre, és amelynek köszönhetően a munkavállalók alkupozíciója soha nem volt ilyen erős. Ha valaki ma Magyarországon dolgozni akar, az nemcsak munkát talál, hanem olyan bért is kap, amely tisztes megélhetést biztosít.
A beszélgetés végén elhangzott: a baloldali károgás ellenére a tények makacs dolgok. 2026 tavaszán a magyar gazdaság nemcsak válságálló, hanem olyan jóléti fordulatot hajtott végre, amelyre a rendszerváltás óta vártunk. A „lélegeztetőgépen tartott gazdaság” képe végleg a múlté; ma már egy dübörgő, a családok zsebére és a reálbérek emelkedésére fókuszáló Magyarországról beszélhetünk.
Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az újabb energiaválság megsemmisítette a Barátság kőolajvezeték újraindítása ellen felsorakoztatott érveket.
Több országban a támogatások felfüggesztéséről beszélnek.
Az Európai Unió idén augusztustól új szabályozást vezet be a műanyag csomagolások terén, amely elsősorban a vendéglátást érinti.
A NATO beavatkozását javasolják.
Ukrajna mindent bevetne a 90 milliárd eurós EU-hitel érdekében.
Újabb, az előzőnél is nagyobb energiaválság jöhet, ha nem rendeződik a közel-keleti helyzet.
Kaja Kallas szerint máshogy nem lehet legyőzni az „orosz imperializmust”.
