Aki a háborút támogatja, az valójában azt akarja, hogy te támogasd a háborút

„A tiszás kommentelők, akik nekiállnak gyalázkodni, ha valaki felhívja a figyelműket a a háborúval kapcsolatos ellentmondásokra, sok esetben erősen katonakorúnak látszó férfiakról is beszélünk itt, általában »ghostolnak« amint valaki odaírja nekik, hogy ők fognak kikötni a keleti fronton, nem a nagymamájuk vagy a kamu profiljuk. És ilyenkor bevillan nekik a valódi háború.

És milyen az ember, még az internet névtelenségében és a kamuprofilok védettségében sem írja le szívesen az adott 18 és 50 közötti fiatalember, hogy ő igenis kész harcolni Ukrajnáért, hajlandó sorozott katona lenni, megcsinálni a kiképzést és EU-s zászlóval a zubbonyán, Manfred Weber nevével az ajkán rohamra indulni valahol az orosz állások ellen a Dnyeperen túl. A lelke mélyén minden hülye tudja, milyen is a háború.

A háborús uszítóból általában csak a halálfélelem csinál pacifistát, néha még az se

Az a szép, hogy ezek az anyagi jólétben élő felső-középosztálybeli férgek már a saját ukránpárti kommentjeiktől berosálnak és annyi bátorság sincs bennük, hogy belehazudják a kommentmezőbe, ők bizony, ha kell, azonnal mennek harcolni az oroszok ellen, akár a 20 éves fiukkal együtt! Még MacBook-juk és a macskájuk is röhögne ha ilyet tennének. A párjuk is, azt nem írom, hogy feleségük, barátnőjük, mert ugye az errefelé sértő, ugyanígy tenne, vagy csak követelné a háborúba menetel előtt a hadiházaságot, hiszen valakinek a Teslát, meg a lakást csak kell örökölnie. Idősebb, családos hülyék esetében az asszony valószínűleg a fejükön verné szét a laptopot, hiszen ha ők elmennek csak a képzeletükben férfias játékokat nyomni a háborúba, akkor ki fogja levinni a szemetet?”

Nyitókép: Máthé Zoltán/MTI