Csákinak persze újságírói teljesítménye sem volt kirakatba való. Az Ellenpont bukkant rá, hogy a szerinte idejétmúlt darabbá vált Nem félünk a farkastól című előadásról úgy írt, hogy „kiment a darabból a cucc". Nem a kocsmában „cuccozott”, hanem az újságban. A leghálásabb szerepet kapó színészről pedig úgy, hogy ő „viszi el a tejfölt”.
Apáti Bencét, a Budapesti Operettszínház balettigazgatóját, balettművészét pedig 2019-ben, amikor bemutatták a fantasztikus sikert arató Csárdáskirálynőt, csicskának, vérhülyének és ostobának nevezte.
A lényeg azonban a magyarok, a választók lenézése. Pusztán ezért, mert másképp látják a világot, mint ő. Ezért aggatta rájuk a fogatlan, kövér, nyomorult jelzőket.
Illetve az örök kisebbség, a teljes szabaddemokrata társaság szemlélete ez, amely még a rendszerváltoztatás idején se tudott többséget szerezni úgy, hogy be ne csapta volna közben az egész országot, antikommunistának hazudva magát. Soha nem igaz, amit mondtak, ahogy az SZDSZ 2.0-nak, azaz a Tiszának sem igaz egyetlen szava sem. Az SZDSZ-nek Moszkva volt, a Tiszának most Brüsszel a hátországa. Ők mozgatják Pojáca marionettfiguráját.
A magyarok pedig fütyülnek rájuk és a szabadságot választják.