Újra itt a vadnyugat: így befolyásolhatja a magyar választásokat Donald Trump döntése

A világ egy új korszakba lépett. Donald Trump új politikája Európát is érinti, ami az áprilisi választásokra is kihat.

Az európai drogpiac egyik legaggasztóbb fejleménye, hogy az új pszichoaktív szerek megjelenési üteme mára meghaladja az állami szabályozás reakcióidejét. A gyártók és terjesztők folyamatos kémiai módosításokkal kerülik meg a tiltólistákat, miközben a fogyasztók a „biztonságosabb” vagy „ellenőrzött” szerek illúziójában mozognak.

„A European Drug Report 2025 jelentése szerint a piac alkalmazkodóképessége gyorsabb, mint bármely nemzeti vagy uniós jogalkotási mechanizmus. Ez nem pusztán közegészségügyi, hanem állami szuverenitási kérdés is.
Az EDR 2025 egyik visszatérő megállapítása, hogy az új pszichoaktív anyagok fejlesztése tudatosan a joghézagokra épít. A jelentés szerint „a szintetikus kábítószerek viszonylag könnyen előállíthatók nem ellenőrzött vegyi anyagokból, ami megkönnyíti a gyors innovációt és a piaci alkalmazkodást” (EDR 2025, 96–97. o.). Ez azt jelenti, hogy mire egy adott vegyület tiltólistára kerül, már több funkcionálisan hasonló, de jogilag még „tiszta” változat van forgalomban. A zéró tolerancia ezért fontos, a dinamika így elfogadhatatlan. Az állam nem reagálhat utólag egy olyan piacon, ahol a kockázat már a megjelenés pillanatában jelen van.

Kapcsolódó vélemény
A most kezdődő évben a legfontosabb szakmai kihívás nem az lesz, hogy a zéró tolerancia vagy a prevenció között válasszunk. A kérdés az, hogyan tudjuk a kettőt koherens, egymást erősítő rendszerré szervezni. Egy olyan működési modellé, amely egyszerre biztosít világos normákat, kiszámítható következményeket és valódi esélyt a megelőzésre.
A jelentés külön kiemeli, hogy az új szerek gyakran legitim gyógyszerekhez hasonló formában jelennek meg, ami hamis biztonságérzetet kelthet. Az EDR szerint „ezek a termékek általában a legális vényköteles gyógyszereket utánozzák, ami félrevezető biztonságérzetet kelt” (EDR 2025, 157. o.). Ez maga a kontroll illúziója, hiszen a tabletta formája, neve vagy csomagolása elfedi a valós hatásmechanizmusokat. A zéró tolerancia logikája ezért is fontos, hiszen ami nem ellenőrzött, az nem tekinthető biztonságosnak, függetlenül a fogyasztói percepciótól.
Az EDR arra is figyelmeztet, hogy több új opioid és szintetikus stimuláns nem rutinszerűen kimutatható a toxikológiai vizsgálatok során. „Aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a nitazén opioidok nem feltétlenül mutathatók ki rutinszerűen a halottvizsgálati toxikológiai vizsgálatok során.” – írja a jelentés (EDR 2025, 161. o.). Ez a helyzet a zéró tolerancia egyik alaptételét erősíti meg: a bizonytalanság önmagában kockázat, amelyet nem lehet liberális szabályozással kezelni.
Az EDR összegző megállapítása szerint az illegális drogkereskedelem „piaci változásokkal szemben ellenálló, az anyagok típusaitól függetlenül magas nyitottság” (EDR 2025, 210. o.). Ez azt jelenti, hogy a kínálat nem csökken, csupán átalakul. Ez önmagában is indokolja az általános tiltólisták, törzsképletek és előanyag-alapú szabályozás szükségességét, nem pedig az egyedi szerek utólagos üldözését.
A megelőzés tehát nem lehet reaktív. Az új pszichoaktív szerek terjedése világosan megmutatja, hogy a kontroll nem technikai, hanem politikai kérdés. Ha az állam elfogadja a „kísérletező piac” logikáját, akkor lemond a közegészség védelméről. Az EDR 2025 adatai alapján a zéró tolerancia nem is ideológia, hanem kockázatkezelési minimum egy olyan környezetben, ahol az innováció sebessége meghaladja a jogalkotásét.”
Nyitókép: Pixabay