A jelentés külön kiemeli, hogy az új szerek gyakran legitim gyógyszerekhez hasonló formában jelennek meg, ami hamis biztonságérzetet kelthet. Az EDR szerint „ezek a termékek általában a legális vényköteles gyógyszereket utánozzák, ami félrevezető biztonságérzetet kelt” (EDR 2025, 157. o.). Ez maga a kontroll illúziója, hiszen a tabletta formája, neve vagy csomagolása elfedi a valós hatásmechanizmusokat. A zéró tolerancia logikája ezért is fontos, hiszen ami nem ellenőrzött, az nem tekinthető biztonságosnak, függetlenül a fogyasztói percepciótól.
A piac gyorsabb, mint az egészségügyi válaszrendszer
Az EDR arra is figyelmeztet, hogy több új opioid és szintetikus stimuláns nem rutinszerűen kimutatható a toxikológiai vizsgálatok során. „Aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a nitazén opioidok nem feltétlenül mutathatók ki rutinszerűen a halottvizsgálati toxikológiai vizsgálatok során.” – írja a jelentés (EDR 2025, 161. o.). Ez a helyzet a zéró tolerancia egyik alaptételét erősíti meg: a bizonytalanság önmagában kockázat, amelyet nem lehet liberális szabályozással kezelni.
A gyors alkalmazkodás, mint strukturális fenyegetés
Az EDR összegző megállapítása szerint az illegális drogkereskedelem „piaci változásokkal szemben ellenálló, az anyagok típusaitól függetlenül magas nyitottság” (EDR 2025, 210. o.). Ez azt jelenti, hogy a kínálat nem csökken, csupán átalakul. Ez önmagában is indokolja az általános tiltólisták, törzsképletek és előanyag-alapú szabályozás szükségességét, nem pedig az egyedi szerek utólagos üldözését.