Király Júlia szerint a rezsicsökkentés „valójában hazugság”, Kéri László a „világ blöffje”-ként beszélt róla, míg Bódis Kriszta olyan érvelést használt, amely szerint ha valaki többet fizet valamiért, az tulajdonképpen „sokkal jobb dolog”. A bírálatokat erősítette Surányi György („meg lehet kérdőjelezni a rezsicsökkentést”), Lengyel László (a rezsicsökkentés „antiszociális és igazságtalan”), valamint Gerzsenyi Gabriella („a rezsicsökkentéssel maga alatt vágja a fát az ország”) a Tisza Párt európai parlamenti képviselője.
A mondatok különböző hangsúlyokkal, de közös következtetés felé tartottak, amikor a rendszer fenntarthatóságát és az általános kompenzáció logikáját tették kérdésessé.
Ehhez képest a mostani kommunikáció egy másik korszak nyelvén szól. A januári hidegben a rezsicsökkentés a kampány egyik fő témája lett, Magyar Péter közösségi oldalán sorra jelennek meg a rezsipárti posztok, és a párt úgy beszél a kérdésről, mintha mindig is ebben a szerepben állt volna. A képet tovább erősíti Kapitány István felbukkanása, aki a rezsiárak leszorításának, valamint a szigeteléstechnikai és fűtési megoldások szakértőjeként tűnt fel, látványos kontrasztot adva a korábbi kritikákkal.