Ez a realitás: kimondták, hogy a Fidesz vagy a Tisza esélyesebb a választási győzelemre

„Ha egy lépés távolságból nézzük, akkor érzi mindenki” – fogalmazott a szakértő.

Hankó Balázs szerint Magyarországon a legmagasabb a gyermekvállalás a régió országai közül.

Az előzetes, becsült adatok szerint 2025 decemberében 6020 gyermek született, és 10 811 fő halt meg. Az előző év azonos hónapjához képest a születések száma 4,9, a halálozásoké 7,8 százalékkal mérséklődött, míg a házasságkötéseké 13 százalékkal emelkedett – írja közleményében a KSH.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 decemberében:

A KSH szerint 2025-ben:
„Az ukrajnai háború kitörése óta minden európai országban csökken a születések száma. Hazánkban 2025-ben az előzetes adatok szerint 72 ezer gyermek született, 7,1 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben. A magyarok és a magyar kormány háborúellenes és a magyar családok biztonságát szolgáló családbarát támogatásainak eredményét mutatja, hogy
a háborúhoz földrajzilag közelebb levő V4- és balti országokban a magyarnál nagyobb mértékű, 9 százalék körüli csökkenést mértek, és a tavalyi évre számolt 1,31 es termékenységi arányszámmal ezen országok közül Magyarországon a legmagasabb a gyermekvállalás”
– fogalmazott Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter Facebookra feltöltött videójában.
A tárcavezető hozzátette:
Míg az Európai Unióban minden negyedik születés esetében az anya migrációs hátterű, addig mi magyarok többször is megerősítettük, hogy Magyarországot, magyar országnak akarjuk megtartani.
Ezért fontos, hogy az előbb említett 1.31-es termékenységi arányszám az EU migrációmentes, azaz őshonos édesanyák alapján számolt termékenységi arányszámának átlagánál – ami 1,27 volt –, még a háborús fenyegetettség miatti visszaesés ellenére is magasabb.”
Hankó Balázs kiemelte:
A születésszám csökkenésében meghatározó szerepet játszik a baloldali ideológiák által vezérelt Bokros csomag,
amely bő 30 évvel ezelőtt megvonta a családtámogatásokat és ennek eredményeként akkor visszazuhant a gyermekvállalás,
ezért most nem kevesebb mint 344 ezer szülőképes korú édesanya hiányzik.”
A miniszter hangsúlyozta: „Fontos tudnunk, hogy
a 2010 óta megvalósult családbarát fordulat következtében legalább 200 ezerrel több gyermek született, mintha a 2010-es szinten maradt volna a gyermekvállalás.
Biztató, hogy azt látjuk, hogy a 2025 nyarától elérhető kibővített családtámogatások, mint a családi adókedvezmény megduplázása, vagy az édesanyák esetében jelentősen bővülő szja mentesség az anyagi biztonság mellett a családalapításban is éreztetik kedvező hatásukat, hiszen 2025 utolsó harmadában 13,4 százalékkal nőtt a házasságkötések száma, ami azért fontos, mert házasság a gyermekvállalás »előszobája«, emellett egyre több várandóst is regisztrálnak, így ez trendfordulót vetít elő a 2026-os évre.”
Az elmúlt 15 év családbarát politikája a szülőképes korú nők alacsony száma ellenére kedvező irányba terelte a gyermekvállalási kedvet Magyarországon, a születések száma az ukrajnai háború kitöréséig javuló pályán volt. A háború azonban egész Európában bizonytalanságot okozott, ami hazánkban is mérsékelte a gyermekvállalási kedvet – olvasható a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elemzésében, amelynek részleteit pénteken közölték az MTI-vel.
Az elemzés szerint Magyarországon 2025-ben az előzetes adatok szerint 72 ezer gyermek született, 7,1 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben, miközben ezer szülőképes (15-49 éves) nőre vetítve a csökkenés ennél kisebb mértékű, 5,2 százalékos volt.
A háborúhoz földrajzilag közelebb levő V4-es és balti országokban a nemzeti statisztikai hivatalok a magyarnál nagyobb mértékű, 9 százalék körüli csökkenést mértek.
A születések számának mérséklődése Magyarországon feleakkora mértékű volt, mint más kelet-európai, a háborúhoz földrajzilag közel eső országokban, például Romániában, ahol 20 százalékos vagy Lettországban, ahol 19 százalékos volt a visszaesés mértéke a háború kitörése óta.
Kiemelték, hogy a háború eszkalációjának lehetősége és a háború közelsége nagyban befolyásolja a gyermekvállalási kedvet, de Magyarország esetében egy másik fontos hatást is figyelembe kell venni: a gyermekvállalási korú nők számának jelentős csökkenését.
„Hazánk történetében még soha nem volt olyan alacsony a szülőképes korú nők létszáma, mint napjainkban, ez erősen befolyásolja a születések számát, hiszen sokkal kevesebb nőnek kellene sokkal több gyermeket szülnie ahhoz, hogy több kisbaba jöjjön a világra” – tették hozzá.
Rámutattak arra, hogy 2025-ben a térség más országaihoz képest a hazai születésszámok még a csökkenés ellenére is kedvezőbbek voltak, ráadásul nálunk ebben nincs szerepe a bevándorló hátterű nők gyermekvállalásának.
A közlemény szerint „reménységre ad okot, hogy a bővülő családtámogatások mellett 2025-ben már többen házasodtak és több várandóst regisztráltak, mint egy évvel korábban, ami 2026-ra trendfordulót vetít előre a születések tekintetében is”.
Közölték azt is, hogy az Európai Unió országaiban tapasztalható születésszám-csökkenés annak ellenére következett be, hogy „ma már az unióban minden negyedik újszülött bevándorló hátterű anyától származik”.
„Hazánkban a külső migráció nem befolyásolja a születések számát, Magyarországon nincs migrációs hatás, miközben magasabb az egy nőre jutó termékenységi ráta (2025-ben 1,31), mint más országok női népességében, ahol csak 1-1,2 gyermek jut egy nőre (a 2025-re vonatkozó becslések szerint 1,27 az EU-átlag), míg a külföldi bevándorló anyák esetében kettő feletti a termékenységi arányszám” – áll az elemzésben.
Nyitókép: Pixabay