Kijöttek a 2025-ös népesedési adatok – a miniszter már reagált is

2026. január 30. 09:49

Hankó Balázs szerint Magyarországon a legmagasabb a gyermekvállalás a régió országai közül.

2026. január 30. 09:49
null

Az előzetes, becsült adatok szerint 2025 decemberében 6020 gyermek született, és 10 811 fő halt meg. Az előző év azonos hónapjához képest a születések száma 4,9, a halálozásoké 7,8 százalékkal mérséklődött, míg a házasságkötéseké 13 százalékkal emelkedett – írja közleményében a KSH.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 decemberében:

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Ez a realitás: kimondták, hogy a Fidesz vagy a Tisza esélyesebb a választási győzelemre

Ez a realitás: kimondták, hogy a Fidesz vagy a Tisza esélyesebb a választási győzelemre
Tovább a cikkhezchevron
  • 6020 gyermek született, 4,9 százalékkal, 309-cel kevesebb, mint 2024 decemberében.
  • 10 811 fő vesztette életét, 7,8 százalékkal, 910-zel kevesebb az egy évvel korábbinál.
  • A természetes fogyás a 2024. decemberi 5392-vel szemben 4791 fő volt.
  • 2271 pár kötött házasságot, 13 százalékkal, 261-gyel több, mint egy évvel korábban.
  • Ezer lakosra 7,5 élveszületés és 13,4 halálozás jutott. Az élveszületési arányszám 0,4, a halálozási arányszám 1,1 ezrelékponttal alacsonyabb volt, mint 2024 decemberében. Az ezer lakosra jutó természetes fogyás 0,7 ezrelékponttal, 5,9 főre csökkent. Ezer lakosra 2,8 házasságkötés jutott, 0,3 ezrelékponttal több, mint egy évvel korábban.

A KSH szerint 2025-ben:

  • Az előzetes, becsült adatok szerint 72 000 gyermek jött világra, 7,1 százalékkal, 5511-gyel kevesebb, mint az előző évben. Ezer 15–49 éves nőre 35,1 élveszületés jutott, 5,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az éven belül január–májusban 8,9, június–júliusban 1,7, augusztus–novemberben 8,2, decemberben pedig mérsékeltebb, 4,9 százalékos volt a születésszám-csökkenés az előző év azonos időszakaihoz képest.
  • A teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 1,31, egy évvel korábban 1,39 volt.
  • Az elhunytak becsült száma 124 200 volt, 2,6 százalékkal, 3270-nel kevesebb az egy évvel korábbinál. Január–júniusban 3,5 százalékkal többen, míg július–decemberben 8,4 százalékkal kevesebben hunytak el, mint az előző év azonos időszakaiban.
  • A születések és a halálozások egyenlegének következtében a becsült természetes fogyás 52 200 fő volt, 4,5 százalékkal több az előző évi 49 959 fős értéknél.
  • A becsült adatok szerint 46 600 pár kötött házasságot. A házasságkötések több éve tartó csökkenése megállt, 2025-ben 0,1 százalékkal, 39-cel több házasságot kötöttek, mint egy évvel korábban. Január–áprilisban 6,1, június–augusztusban 7,8 százalékkal kevesebb, májusban 2,4, szeptember–decemberben 13 százalékkal több házasságkötés történt, mint 2024 azonos időszakaiban.
  • Ezer lakosra 7,6 élveszületés és 13,1 halálozás jutott. Az élveszületési arányszám 0,5 ezrelékponttal, míg a halálozási arányszám 0,3 ezrelékponttal alacsonyabb volt, mint 2024 január–decemberében. A természetes fogyás 0,3 ezrelékponttal 5,5 ezrelékre nőtt. Ezer élveszületésre 3,3 csecsemőhalálozás jutott, amely 0,5 ezrelékponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál. A házasságkötési arányszám 4,9 ezrelék volt, közel azonos az egy évvel korábbival.
  • A nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege kismértékben mérsékelte a természetes fogyásból eredő népességcsökkenést, ennek eredményeként a 2022. évi népszámlálás alapján számított lakónépesség becsült száma 2025 végén 9 millió 489 ezer fő volt.

Hankó Balázs:  200 ezerrel több gyermek született, mintha a 2010-es szinten maradt volna a gyermekvállalás

„Az ukrajnai háború kitörése óta minden európai országban csökken a születések száma. Hazánkban 2025-ben az előzetes adatok szerint 72 ezer gyermek született, 7,1 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben. A magyarok és a magyar kormány háborúellenes és a magyar családok biztonságát szolgáló családbarát támogatásainak eredményét mutatja, hogy

a háborúhoz földrajzilag közelebb levő V4- és balti országokban a magyarnál nagyobb mértékű, 9 százalék körüli csökkenést mértek, és a tavalyi évre számolt 1,31 es termékenységi arányszámmal ezen országok közül Magyarországon a legmagasabb a gyermekvállalás” 

– fogalmazott Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter Facebookra feltöltött videójában.

A tárcavezető hozzátette: 

Míg az Európai Unióban minden negyedik születés esetében az anya migrációs hátterű, addig mi magyarok többször is megerősítettük, hogy Magyarországot, magyar országnak akarjuk megtartani. 

Ezért fontos, hogy az előbb említett 1.31-es termékenységi arányszám az EU migrációmentes, azaz őshonos édesanyák alapján számolt termékenységi arányszámának átlagánál – ami 1,27 volt –, még a háborús fenyegetettség miatti visszaesés ellenére is magasabb.”

Hankó Balázs kiemelte: 

A születésszám csökkenésében meghatározó szerepet játszik a baloldali ideológiák által vezérelt Bokros csomag, 

amely bő 30 évvel ezelőtt megvonta a családtámogatásokat és ennek eredményeként akkor visszazuhant a gyermekvállalás, 

ezért most nem kevesebb mint 344 ezer szülőképes korú édesanya hiányzik.”

A miniszter hangsúlyozta: „Fontos tudnunk, hogy 

a 2010 óta megvalósult családbarát fordulat következtében legalább 200 ezerrel több gyermek született, mintha a 2010-es szinten maradt volna a gyermekvállalás. 

Biztató, hogy azt látjuk, hogy a 2025 nyarától elérhető kibővített családtámogatások, mint a családi adókedvezmény megduplázása, vagy az édesanyák esetében jelentősen bővülő szja mentesség az anyagi biztonság mellett a családalapításban is éreztetik kedvező hatásukat, hiszen 2025 utolsó harmadában 13,4 százalékkal nőtt a házasságkötések száma, ami azért fontos, mert házasság a gyermekvállalás »előszobája«, emellett egyre több várandóst is regisztrálnak, így ez trendfordulót vetít elő a 2026-os évre.”

Megszólalt a KINCS is: a háború egész Európában visszavetette a gyermekvállalási kedvet

Az elmúlt 15 év családbarát politikája a szülőképes korú nők alacsony száma ellenére kedvező irányba terelte a gyermekvállalási kedvet Magyarországon, a születések száma az ukrajnai háború kitöréséig javuló pályán volt. A háború azonban egész Európában bizonytalanságot okozott, ami hazánkban is mérsékelte a gyermekvállalási kedvet – olvasható a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elemzésében, amelynek részleteit pénteken közölték az MTI-vel.

Az elemzés szerint Magyarországon 2025-ben az előzetes adatok szerint 72 ezer gyermek született, 7,1 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben, miközben ezer szülőképes (15-49 éves) nőre vetítve a csökkenés ennél kisebb mértékű, 5,2 százalékos volt.

A háborúhoz földrajzilag közelebb levő V4-es és balti országokban a nemzeti statisztikai hivatalok a magyarnál nagyobb mértékű, 9 százalék körüli csökkenést mértek.

A születések számának mérséklődése Magyarországon feleakkora mértékű volt, mint más kelet-európai, a háborúhoz földrajzilag közel eső országokban, például Romániában, ahol 20 százalékos vagy Lettországban, ahol 19 százalékos volt a visszaesés mértéke a háború kitörése óta.

Kiemelték, hogy a háború eszkalációjának lehetősége és a háború közelsége nagyban befolyásolja a gyermekvállalási kedvet, de Magyarország esetében egy másik fontos hatást is figyelembe kell venni: a gyermekvállalási korú nők számának jelentős csökkenését.

„Hazánk történetében még soha nem volt olyan alacsony a szülőképes korú nők létszáma, mint napjainkban, ez erősen befolyásolja a születések számát, hiszen sokkal kevesebb nőnek kellene sokkal több gyermeket szülnie ahhoz, hogy több kisbaba jöjjön a világra” – tették hozzá.

Rámutattak arra, hogy 2025-ben a térség más országaihoz képest a hazai születésszámok még a csökkenés ellenére is kedvezőbbek voltak, ráadásul nálunk ebben nincs szerepe a bevándorló hátterű nők gyermekvállalásának.

A közlemény szerint „reménységre ad okot, hogy a bővülő családtámogatások mellett 2025-ben már többen házasodtak és több várandóst regisztráltak, mint egy évvel korábban, ami 2026-ra trendfordulót vetít előre a születések tekintetében is”.

Közölték azt is, hogy az Európai Unió országaiban tapasztalható születésszám-csökkenés annak ellenére következett be, hogy „ma már az unióban minden negyedik újszülött bevándorló hátterű anyától származik”.

„Hazánkban a külső migráció nem befolyásolja a születések számát, Magyarországon nincs migrációs hatás, miközben magasabb az egy nőre jutó termékenységi ráta (2025-ben 1,31), mint más országok női népességében, ahol csak 1-1,2 gyermek jut egy nőre (a 2025-re vonatkozó becslések szerint 1,27 az EU-átlag), míg a külföldi bevándorló anyák esetében kettő feletti a termékenységi arányszám” – áll az elemzésben.

Nyitókép: Pixabay
 

 

Összesen 39 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
hegyivadász
2026. január 30. 10:52 Szerkesztve
Sajnos a számok nem jók, de ez már szemléletbeli, civilizációs probléma. Nem sok olyan lépés van, amit még meg lehetne tenni azért, hogy a gyerekvállalás ne tegyen indokolatlan pénzügyi terhet a családokra. Gyereket helyettünk nem tud a kormány csinálni.
Válasz erre
0
0
kalmanok
2026. január 30. 10:49
A hülye annyi gyereket csinál amennyit bír, az okos meg annyit amennyit akar.
Válasz erre
0
0
Nemtulokos
2026. január 30. 10:48 Szerkesztve
A németeknél is ez van, ott is csökken a születésszám. Ott meg az derült ki, hogy II. Ottó császár a hibás.
Válasz erre
0
0
rasputin
2026. január 30. 10:47
Error404PageNotFound 2026. január 30. 10:42 A Ratkó-unokák (a 70-es évek szülöttjei Mindig azaz átkozott matek...... Az szép baleset mikor az embernek huszonévesen unokája van.
Válasz erre
1
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!