Pedig Bohár nem tett mást, csak megpróbált válaszokat kapni Sándor Fegyir nagykövettől, akit Szijjártó Péter éppen a magyar szuverenitást sértő történések miatt kéretett magához, s azt kérdezte: „Az ukránok miért akarnak beavatkozni a választási kampányba?” A válasz pedig: csönd, többszöri nekifutás után is. „Miért nem válaszol egyetlen kérdésre sem? Ezek fontos kérdések, önök bele akarnak szólni a választási kampányba. A magyar embereket akarják befolyásolni” – érvelt Bohár.
Kukorelly megjegyezte: „Még február sincsen, nincs igazi kampány, de ez eddig a mélypont. Ez a film, ez a bejátszás, amikor ezt az embert körbe veszik ilyen Bohár-szerű alakok. Amit itt produkálnak, ilyet én még nem pipáltam. Ez tényleg a mélypont. Tényleg menjenek, ahová gondolom.” Aztán indulattól vezérelve kifakadt:
„Ez a Bohár egy gazember.” Tagolva megismételte. „Gaz-em-ber.”
„Te becsületes, rendes embernek tartod, most komolyan?” – kérdezte Dévényit, aki korábban jobboldali újságíró volt, csak Simicska érkeztével árulta el a nemzeti ügyet és Simicska mellett maradt. „Dévényi: – Egyre inkább tudathasadásos állapotban vagyok. Ismerem őket régóta.” Reichert János, aki korábban szintén jobboldali újságíró volt, csak ő is átállt a másik oldalra, kijelentette: „E helyről szeretném tiszteletteljes üdvözletemet küldeni Sándor Fegyirnek, a történetben szereplő magyar, úgynevezett újságírók a cipőzsinórját sem oldhatják meg.”
Kukorelly azt is kijelentette: „Nagyon szeretnék meginni egy pohár sört egy olyan fideszes szavazóval, aki nem fizetett alkalmazott, másrészt nem agymosott és totálisan indoktrinált, harmadrészt nem tartja magát gazembernek. Én ilyen embert nem ismerek, sajnos.” Magyarán ő maga mondta ki, hogy nem akar fideszessel tárgyalni, mégha az ő kritériumainak meg is felelnek.