Azon gondolkodom, hogy el kéne mennem Kelemen Istvánnéhoz

„Azon gondolkodom, hogy el kéne mennem Kelemen Istvánnéhoz. Rendes fideszes nyugdíjas néninek képzelem, tán ketten élnek apuskával valami kistelepülésen, csirkepörkölt, hamvasított dauer, az udvaron almafa, a tévében táncolós gálaműsorok meg hírtévé, és persze Facebook meg YouTube, ahol nagyon aktív. Apuska mondja is neki, hogy Jusztikám, hát kapcsold már ki azt a szart, de nem, nem, ő még ide beírja azt a dolgot a mentelmi jogról, ami mindenhova szokott. Beírta már a Czeglédi úrnak is, de az nem értett vele egyet, most beírja a sifferdoktor videójához is, az rendes jogász, ha balos is, de ő majd érteni fogja! 

Leülnénk szépen a kiskonyhában, lehalkítanánk a betelefonálós műsort, két kezem közé vennem a kis dolgos kezét, és mondanám, sorra, hogy Juszti néni, ez a mentelmi jog, ez nem így van. Tessék rám figyelni, jó szívvel mondom. Ha Magyart megválasztják országgyűlési képviselőnek, pláne miniszterelnöknek, akkor valóban csak úgy lehet utóbbi kettő, ha az EP-mandátumáról és ezzel a »kinti« mentelmi jogáról lemond, de most tessék velem maradni, most figyeljen: akkor lesz helyettük másik. Hazai. És ha van egy tiszás többségű parlament, az ugyanúgy nem kell, hogy kiadja. Ne tessék beírni mindenhova, hogy majd lecsukják, mert nem fogják. Jó? Szívemben a legnagyobb szeretettel mondom, Juszti néni. Na. Most tessék megmutatni, hova írta még be ezt a butaságot az elmúlt fél évben, meg hogy önnek ezt ki mondta. Köszönöm. Ne tessék többé.

Nem, nem maradok a kávénál tovább, nagyon kedves, de mennem kell, dolog van. Zöld meg balos NGO-kkal, mozgalmakkal-műhelyekkel-szakértőkkel lesz egy workshopunk, pólókat fogunk batikolni ilyen zöld Shell-logóval. Igen, zöldre mossuk, nagyon érdekes lesz."

Nyitókép: FREDERICK FLORIN/AFP