Drogtörvény van, drogstratégia nincs? – Az új kábítószer-ellenes politika háttere

„A kormányzat drogpolitikáját a »zéró tolerancia« elve hatja át, amely már a korábbi stratégiákban is megjelent. Valójában minden átfogó stratégia mögött áll egy társadalomkép: a jelenlegi vezetés a drogfogyasztást olyan súlyos társadalmi fenyegetésnek tekinti, amely az egész közösséget rombolja, ezért nem tűrhető. Orbán Viktor miniszterelnök idén év elején például nyomatékosan kifejtette véleményét, mely szerint a drogdílerek »roncsot csinálnak a gyerekeinkből, megölik a másik ember gyerekét«, így szerinte nincs joguk ilyen tevékenységet folytatni, és »akkora büntetést fognak kapni, hogy leszakad a fülük«. A miniszterelnök azt is egyértelművé tette, hogy mindezt még alkotmányos szinten is rögzíteni kell – vagyis a társadalom alapokmányába iktatandó, hogy a kábítószerrel kapcsolatos cselekmények nem elfogadhatóak. Ez a megközelítés a lehető legkisebb kompromisszumot sem engedi: a hivatalos álláspont szerint »nincs olyan, hogy könnyűdrog vagy nehézdrog, drog van« – minden kábítószer függőséget okoz és súlyosan károsít. Ennek megfelelően nem különböztetnek meg »ártatlanabb« szereket, 

A közösségi értékrendre hivatkozva a kormányzat a drogfogyasztást nem pusztán egyéni szabadságjognak tekinti, hanem közérdeket sértő, társadalombiztonsági és népegészségügyi problémaként kezeli. A szigorú jogi normák így egyfajta értékítéletet is hordoznak: azt üzenik, hogy a rend, a törvények betartása és a fiatal generációk védelme elsőbbséget élvez az egyén kockázatos szabadságával szemben. Ez a társadalomfilozófiai alap – miszerint a drogmentesség védeni való közösségi érték – hatja át a kormány minden nyilatkozatát és intézkedését az ügyben.

A zéró toleranciát érő bírálatokkal szemben egyre több nemzetközi szakmai hivatkozás támasztja alá azokat a közegészségügyi szempontokat, amelyek ezt az elvet életre hívták. A Mandineren nemrég megjelent írás az aktuálisan éppen Tóta W. Árpád által relativizálni kívánt kannabisz-használat kockázatait veszi végig az amerikai Columbia Egyetem és a Nature folyóirat kutatásai alapján, melyek egyértelmű összefüggést mutattak ki a tizenéves kori rendszeres használat és a pszichés zavarok, teljesítményromlás vagy akár öngyilkossági kísérletek között. A cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy a ma elérhető szerek – különösen a magas THC-tartalmú kannabisz és a dizájner drogok – neurobiológiai hatása lényegesen súlyosabb, mint korábban. Német példák alapján a legalizációt követően mérhetően nőtt a pszichotikus és viselkedési zavarok miatti orvosi esetek száma. Az ebből levont következtetés szerint a kormány zéró toleranciát hirdető drogpolitikája nem pusztán ideológiai állásfoglalás, hanem egy közegészségügyi krízis megelőzését célzó, prevenciós alapokon álló stratégia része.”

Nyitókép: faktumprojekt.hu

***