A Nyugat-Európából beáramló drogok megfékezésének és a fiatalokat célzó drogpropaganda felszámolásnak első lépése

„A drogokkal kapcsolatos jogszabályokat általában nem szokás Alkotmányban vagy Alaptörvényben rögzíteni. Az országok kirívó többsége külön rendelkezéseket, törvényeket alkalmaz annak érdekében, hogy visszaszorítsák a drogok terjesztését, fogyasztását (vagy éppen teret adjanak annak). Van azonban ellenpélda is: Kolumbia. 2022-ben beiktatási szertartásán Gustavo Pedro, baloldali elnök kilátásba helyezte a Marihuána legalizációját. Azonban komoly jogi akadályok merültek fel, hiszen az akkor érvényes kolumbiai alkotmány kifejezetten tiltotta a kábítószerek orvosi előírás nélküli használatát. Törvényt módosítani pedig mindig könnyebb, mint alkotmányt.

Az elmúlt évek drog legalizációs tapasztalatai megmutatták, hogy a drogok okozta kár felbecsülhetetlen, a folyamatot pedig visszafordítani nagyon nehéz. Németországban jelentősen megnőt a közúti balesetek száma. Kanadában pedig a legalizálást követően nem várt mértékben terhelte meg az egészségügyi ellátást a kannabiszmérgezés miatt sürgősségi ellátásra szoruló idősek száma. Kanadában 2016 és 2022, azaz 6 év leforgása alatt több mint 48.000 ember, az Egyesült Államokban pedig ugyanebben az időszakban több mint 371.000 ember haláláért felelős a kábítószer. Ez körülbelül Debrecen, Szeged és Eger teljes lakossága. Ha az Észak-Amerikai legalizációs folyamatokat nézzük elmondhatjuk, hogy

• Kanadában a 25 éven felüliek körében nőtt a fogyasztás;
• A kanadai fiatalok körében megnövekedett a kannabiszhoz kapcsolódó kórházi és sürgősségi osztályos látogatások száma;
• A használatot engedő amerikai államokban 20%-kal gyakrabban használnak kannabiszt, mint azokban az államokban, amelyek nem engedik a használatot;
• Oregonban (USA) 2020-ban került sor a „keménydrogok” dekriminalizálására, de kevesen igényeltek azóta is egészségügyi szolgáltatást, illetve 2021-ben az előző évhez képest 20%-kal nőtt a halálos kimenetelű túladagolások száma.

Nem csoda, hogy ezt követően még a New York Times a legalizáció ellen kezdett el érvelni. Hiszen a felelőtlen drogpolitika emberi életekben és tönkretett családokban mérhető. A felelőtlen drogpolitika árát minden ember megfizeti.

Az új típusú drogkereskedelmi trendekre, formabontó válasz érkezik

A drogkereskedelem, a drogfogyasztás és a drogok népszerűsítésének tiltása formabontó. Hiszen a klasszikus szankcionálandó kategóriák mellé beemeli a drogok népszerűsítését is, amely korunk egyik legaggasztóbb jelenségére ad választ. A nemzetközi droglobbi tevékenységének eredményeit láthattuk. Ott, ahol sikerült ráhatniuk a kormányzatokra a drogkereskedelem rengeteg pénzt keresett, a lakosok pedig az életükkel fizettek ezért. Nem jó biznisz. A droglegalizációs lobbifolyamat első lépése a társadalmi érzékenyítés. Ez pedig Magyarországon is kézzelfogható. Ahol a drogpropaganda megjelenik, ott a fogyasztási kedv is megnő. Ráadásul a legtöbb esetben a tudományos tényeket nélkülöző, megtévesztő hirdetéseken keresztül szeretnék értékesíteni a terjesztők ezeket a drogokat. Svédországban például a HHC-vel kapcsolatos érzékenyítő hírek a termék piacra dobása előtt elkezdtek megjelenni. A drogpiacot csak az után árasztották el vele, hogy a hamis marketing célba ért. Ezek a kampányok pedig nem csak külföldön, hanem Magyarországon is futnak. Gondoljunk bele, miután a kamasz gyerek megnéz egy Netflix-es sorozatot, ahol pozitívan van beállítva a füvezés, elolvas pár 444-es cikket vagy megnéz egy-egy videót, ami megint inkább csak meghozza a kedvét a dologhoz, ezt követően pedig csak néhány kattintás, hogy külföldről megrendelje a legújabb kotyvalékot, ami úgy néz ki, mintha fű lenne, ráadásul olcsó is: meg fogja állni, hogy kipróbálja? Életveszélyes folyamat.

Az alaptörvény módosítása, az új drogellenes hármasegység (terjesztés, fogyasztás, népszerűsítés) elősegíti a törvényhozást, hogy érvényesítse a zéró tolerancia elvét. Elősegíti a törvényhozást, hogy olyan jogszabályokat alkosson, amelyek véget vethetnek a megtévesztő és hamis drogpropagandának. Ezzel megvédje a magyar fiatalokat, a magyar családokat.”

Fotó: Iris van den Broek / ANP MAG / ANP via AFP