Több ezer fiatal segíti az árvíz elleni védekezést
Megmozdult az ország.
A volt főpolgármester megdöbbentő dolgokról beszélt.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
„Bár az előrejelzések szerint a 2013-as rekord árvízszintet nem fogja elérni az árhullám, de ha a víz szintje 850 centiméter fölé megy, akkor a különbségnek csak statisztikai jelentősége van” – mondta el a Magyar Nemzetnek Tarlós István, majd hozzátette: nem akar és nem is tud hozzászólni a Római-parti lakosok és a főváros között zajló huzavonához.
„A klímaforradalmárok és a sötétzöldek gyakorlatilag egy politikai obstrukcióval megakadályozták, hogy mi megépítsük a parti védművet,
aminek a létjogosultságát hat komoly szakvélemény alátámasztotta. Ha nem a parti változat épül meg, akkor több tízmilliárdos épített érték veszhet kárba egy jelentősebb árhullám eredményeképpen” – jelentette ki.
Hozzátette:
„Az egyik jelenlegi főpolgármester-helyettes gyötörte ki magából azt a javaslatot, hogy majd menekülő létrákat biztosítanak.
Matrónák, kismamák, gyerekek, öregek számára ez milyen alternatíva, hogy majd létrákat kapnak, hogy a rohanó víz elől elmeneküljenek? Ez a városvezetés szakmaiságáról azért ad egy képet, Karácsony Gergely- ideiglenes jogosítványával élve- hozott egy határozatot a Királyok útján építendő nyomvonalról, amivel igen komoly felelősséget vett a nyakába”. A baloldali politikusok és véleményvezérek 2016 óta folyamatosan azt állították, hogy a csillaghegyi öblözetet védő műtárgyat a Királyok útja mentén kell megépíteni, azonban
2019 óta egyetlen egy kapavágás sem történt a területen.
A főváros pedig az árvízvédelmi védmű projektjét átformálta egy tájvédelmi projektté. Öt év eltelt – gyakorlatilag semmivel – tudjuk meg.
„Én árvizek közeledtével mindig kiadtam a szükséges másfél tucat utasítást a különböző ellenőrzésekre, eszközöktől kezdve anyagokon át az élő munkaerőig, és ezeket a jelentéseket bekértem idejében, hogy most az megtörtént-e vagy nem, azt nem tudom. Azonban
a liberális média biztosan tele lesz azzal, hogy a jelenlegi városvezetés megvédte a várost, miközben alapvetően ezt a védelmet Pintér Sándor, a honvédség és a kormányhivatal fogja megadni,
igaz a Fővárosi Csatornázási Művek intenzív közreműködésével” – emelte ki Tarlós István. Szerinte a felkészültségről sokat elárul az, hogy Karácsony Gergely a csillaghegyi öblözet védelme során négy kilométeres agyagmag építéséről beszélt, miközben a Dunával párhuzamos védendő szakasz 3,1 kilométer, ebből az agyagmagot csak egy szakaszon, a Királyok útján volt szükséges megépíteni, ami körülbelül teljes hosszon1900 méter.
„Budapest önállóan védekező város, ennek a jogi státusznak a rendezetlenségével is valamit kezdeni kell, mert itt inkább jogászkodás folyik, ugyanis
a főváros önmagát soha nem lesz képes önerőből megvédeni,
mert egyszerűen nincsen annyi pénzügyi forrása. Mindeközben a 2013-as rekord árvíz után a hatóságok módosították a mértékadó árvízszintet, az új szabályozás paramétereinek pedig a budapesti árvízvédelmi építmények a háromnegyed része nem felel meg”– tette hozzá Tarlós István, aki elárulta, a csillaghegyi öblözet mellett Újpesten és Észak-Angyalföldön is vannak kritikus szakaszok. A főváros jelenleg a Margitszigetet emeli ki, mint lehetséges és fontos védendő területet. Ennek prioritása azonban Tarlós szerint szakmai szempontból nem feltétlen indokolt, mert a szigeten nincs állandó lakosság, így ott életvédelemről nem is lehet beszélni. Mindeközben pedig bizonyos árvízszint fölött a Margitsziget nem levédhető, ugyanis kavicságyon fekszik, és egy idő után, a kavicságyon keresztül alulról felszivárog a víz a szigetre.
„Ha valahol beépülne Budapesttől délebbre egy vízlépcső, a Gellért-hegynél található Ínség-sziklát kirobbantanák, és végre kiemelnék a Szabadság-híd alól a második világháborús roncsokat, akkor már sokat segítenének a budapesti árvízvédelmen, de
hosszú távon egy elkerülő csatorna építése lenne a megoldás Bécshez hasonlóan”
– jelentette ki Tarlós, aki szerint egy ilyen elkerülő csatornaszakasz, ami már Vác környékén elkezdődne, és a Csepel-szigeten, vagy annak környékén érne véget, megoldaná azt az árvízvédelmi problémát, ami Budapesten ma nem megoldott, és aminek következtében Budapest az áradásoknak erősen kitett város. Ez persze hatalmas munka, aminek jelenleg a pénzügyi feltételek sem adottak.
„Nyilván a Belügyminisztérium, a kormányhivatal és a Fővárosi Csatornázási Művek alaposan felkészültek ezekre a feladatokra, tehát remélhetőleg most is sikerül a várost megvédeni. Adja Isten, hogy így legyen. Én is azt mondom, pánikba esni nem kell, de oda kell figyelni, mert
a kitettség és a védművek állapota nem megnyugtató ma a városban.
Az pozitív jelenség, hogy komoly összefogás látszik, akárcsak 2013-ban. Végre valamiben van együttműködés valamennyi érdekelt között, még a képviselők nagy része is egy hangon beszél” – szögezte le volt főpolgármester.
Ezt is ajánljuk a témában
Megmozdult az ország.