Tarlós István: Klímaforradalmárok akadályozták meg, hogy megépítsük a védművet

2024. szeptember 18. 08:06

A volt főpolgármester megdöbbentő dolgokról beszélt.

2024. szeptember 18. 08:06
null

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

„Bár az előrejelzések szerint a 2013-as rekord árvízszintet nem fogja elérni az árhullám, de ha a víz szintje 850 centiméter fölé megy, akkor a különbségnek csak statisztikai jelentősége van” – mondta el a Magyar Nemzetnek Tarlós István, majd hozzátette: nem akar és nem is tud hozzászólni a Római-parti lakosok és a főváros között zajló huzavonához.

„A klímaforradalmárok és a sötétzöldek gyakorlatilag egy politikai obstrukcióval megakadályozták, hogy mi megépítsük a parti védművet, 

aminek a létjogosultságát hat komoly szakvélemény alátámasztotta. Ha nem a parti változat épül meg, akkor több tízmilliárdos épített érték veszhet kárba egy jelentősebb árhullám eredményeképpen” – jelentette ki.

Hozzátette:

 „Az egyik jelenlegi főpolgármester-helyettes gyötörte ki magából azt a javaslatot, hogy majd menekülő létrákat biztosítanak. 

Matrónák, kismamák, gyerekek, öregek számára ez milyen alternatíva, hogy majd létrákat kapnak, hogy a rohanó víz elől elmeneküljenek? Ez a városvezetés szakmaiságáról azért ad egy képet, Karácsony Gergely- ideiglenes jogosítványával élve- hozott egy határozatot a Királyok útján építendő nyomvonalról, amivel igen komoly felelősséget vett a nyakába”. A baloldali politikusok és véleményvezérek 2016 óta folyamatosan azt állították, hogy a csillaghegyi öblözetet védő műtárgyat a Királyok útja mentén kell megépíteni, azonban 

2019 óta egyetlen egy kapavágás sem történt a területen. 

A főváros pedig az árvízvédelmi védmű projektjét átformálta egy tájvédelmi projektté. Öt év eltelt – gyakorlatilag semmivel – tudjuk meg.

„Én árvizek közeledtével mindig kiadtam a szükséges másfél tucat utasítást a különböző ellenőrzésekre, eszközöktől kezdve anyagokon át az élő munkaerőig, és ezeket a jelentéseket bekértem idejében, hogy most az megtörtént-e vagy nem, azt nem tudom. Azonban

 a liberális média biztosan tele lesz azzal, hogy a jelenlegi városvezetés megvédte a várost, miközben alapvetően ezt a védelmet Pintér Sándor, a honvédség és a kormányhivatal fogja megadni, 

igaz a Fővárosi Csatornázási Művek intenzív közreműködésével” – emelte ki Tarlós István. Szerinte a felkészültségről sokat elárul az, hogy Karácsony Gergely a csillaghegyi öblözet védelme során négy kilométeres agyagmag építéséről beszélt, miközben a Dunával párhuzamos védendő szakasz 3,1 kilométer, ebből az agyagmagot csak egy szakaszon, a Királyok útján volt szükséges megépíteni, ami körülbelül teljes hosszon1900 méter.

„Budapest önállóan védekező város, ennek a jogi státusznak a rendezetlenségével is valamit kezdeni kell, mert itt inkább jogászkodás folyik, ugyanis 

a főváros önmagát soha nem lesz képes önerőből megvédeni, 

mert egyszerűen nincsen annyi pénzügyi forrása. Mindeközben a 2013-as rekord árvíz után a hatóságok módosították a mértékadó árvízszintet, az új szabályozás paramétereinek pedig a budapesti árvízvédelmi építmények a háromnegyed része nem felel meg”– tette hozzá Tarlós István, aki elárulta, a csillaghegyi öblözet mellett Újpesten és Észak-Angyalföldön is vannak kritikus szakaszok. A főváros jelenleg a Margitszigetet emeli ki, mint lehetséges és fontos védendő területet. Ennek prioritása azonban Tarlós szerint szakmai szempontból nem feltétlen indokolt, mert a szigeten nincs állandó lakosság, így ott életvédelemről nem is lehet beszélni. Mindeközben pedig bizonyos árvízszint fölött a Margitsziget nem levédhető, ugyanis kavicságyon fekszik, és egy idő után, a kavicságyon keresztül alulról felszivárog a víz a szigetre.

„Ha valahol beépülne Budapesttől délebbre egy vízlépcső, a Gellért-hegynél található Ínség-sziklát kirobbantanák, és végre kiemelnék a Szabadság-híd alól a második világháborús roncsokat, akkor már sokat segítenének a budapesti árvízvédelmen, de 

hosszú távon egy elkerülő csatorna építése lenne a megoldás Bécshez hasonlóan” 

– jelentette ki Tarlós, aki szerint egy ilyen elkerülő csatornaszakasz, ami már Vác környékén elkezdődne, és a Csepel-szigeten, vagy annak környékén érne véget, megoldaná azt az árvízvédelmi problémát, ami Budapesten ma nem megoldott, és aminek következtében Budapest az áradásoknak erősen kitett város. Ez persze hatalmas munka, aminek jelenleg a pénzügyi feltételek sem adottak.

„Nyilván a Belügyminisztérium, a kormányhivatal és a Fővárosi Csatornázási Művek alaposan felkészültek ezekre a feladatokra, tehát remélhetőleg most is sikerül a várost megvédeni. Adja Isten, hogy így legyen. Én is azt mondom, pánikba esni nem kell, de oda kell figyelni, mert 

a kitettség és a védművek állapota nem megnyugtató ma a városban.

 Az pozitív jelenség, hogy komoly összefogás látszik, akárcsak 2013-ban. Végre valamiben van együttműködés valamennyi érdekelt között, még a képviselők nagy része is egy hangon beszél” – szögezte le volt főpolgármester.

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 97 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Martell 2
2024. szeptember 19. 02:28
Tarlósnak nincs ki a négy kereke, azért építene százmilliárdokért csatornát, hogy megvédje néhány spekuláns ingatlanát a Rómain.
zsuzsa-963
2024. szeptember 18. 16:50
Tarlósnak teljesen igaza van, ki kell robbantani az ínségsziklát a Gellérthegynél. 1944-óta a Duna medrében Dunában levő Ferencz-József híd roncsait ki kell emelni, mert itt a legszükebb a Duna medre És meg kell építeni Prof. Dr. Mosonyi Emil, által már a negyvenes években javasolt Adonyi és Fajsz duzzasztóművet mely sokat emelne a talajvízszinten és egyben biztosítaná a biztonságos hajózást, de a kommunisták Mosonyi professzort elzavarták az országból, mert a Műegyetem Forradalmi bizottság tagja volt 1956.-ban. A Karlshuhei Műszaki Egyetem professzora volt, amikor itthon a FIDESZ kormány alatt megkapta a Széchenyi-díjat Sólyom köztársasági elnök nem volt hajlandó vele kezet fogni!!!
madre79
2024. szeptember 18. 13:28
Ki adott építési engedélyeket az ártérre?
polárüveg
2024. szeptember 18. 12:52
A Duna régi medre szélesebb volt sok helyen. Pl. Budakalásznál jól látható, hogy meddig tartott a régi meder: a mai töltésen lévő sínig. A kifutó mezők mellett sokkal több öblözet is létezett akkor még, ez az árhullámot elviselhetővé tette. Régen a jegesedésnél alakulhatott ki olyan torlódás, amely pusztító árvizet indított. Ma ezeknek a jégtábláknak az érkezését elsősorban az osztrák vízépítmények akadályozzák, nagyon kicsi lett a valószínűsége. A hazai mederben keletkező jégtáblák nagysága, vastagsága, létezési ideje is minimálissá teszi a jégtorlódásból fakadó árhullám keletkezését.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!