Elképesztő: józan résztvevőkre költene milliókat a hetente csőddel riogató budapesti városvezetés
A terv totálisan ellentmond a Magyarországon hatályos törvényeknek.
Ahogyan Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője lényegre törően megjegyezte: a szellem emberei itt találkozhatnak a cselekvés embereivel.
Nyitóképen: Orbán Viktor miniszterelnök beszél 2012-es Tranzit – Fesztivál a határon rendezvényen a kőszegi Jurisics-várban.
Fotó: MTI / Varga György
Negyedszázaddal ezelőtt, 1999-ben szervezték az első Fesztivál a határon elnevezésű eseményt Kőszegen, ennek lépett örökébe 2009-ben Dobogókőn a Tranzit.
„A rendszerváltozás tíz éve kezdődött, ezeréves a magyar államiság, s kétezer éves a kereszténység. A dátumok önmagukban is okot adnának mélyreható elemzésekre, a kőszegi fesztivál aktualitása mégis kézenfekvőbb. Felnőtt egy generáció, amely tíz esztendeje jószerivel gyermek volt, de legalábbis kisiskolás. Ők ma fiatal felnőttként arról kívánnak beszélgetni, milyen tartalommal töltik meg az adott kereteket.” E szavakkal indokolta Gyürk András főszervező, a Fidelitas elnöke az 1999. szeptember 1. és 4. között megtartott Fesztivál a határon életre hívását.
A helyszín időben és térben egyaránt szimbolikus volt, a névválasztás Ottlik Géza Kőszegen játszódó halhatatlan regényét idézte. A 730 anyaországi és 70 határon túli résztvevő konzervatív gondolkodású és beállítottságú ifjúsági közösségekből – többek közt cserkészcsoportokból, egyházi ifjúsági szervezetekből, hallgatói önkormányzatokból, egyetemi körökből – érkezett, ugyanis az alapítók már akkor is nagy hangsúlyt fektettek a közösségi gondolkodásra, a szemük előtt pedig a közösségelvű társadalom megteremtésének célja lebegett.
A Fesztivál a határon ötvözte a nyári egyetemek és a kulturális fesztiválok műfaját, és már az első alkalommal kifejezetten színes és színvonalas programok tucatjaival, többek között politikai és gazdasági előadásokkal, pódiumbeszélgetésekkel, koncertekkel és filmvetítéssel fogadta a látogatókat, lehetőséget adva a fiatal nemzedéknek, hogy együtt gondolkodjon a hazánk sorsát meghatározó kérdésekről. A rendezvényt fővédnökként megnyitó Orbán Viktor miniszterelnök a beszédében kiemelte, hogy a 20. században felnövő nemzedékek közül a húszas éveikben járók tekinthetők a legszerencsésebbnek, mert már nem gyűjtöttek sérüléseket az államszocializmus időszakából, azonban edzetté tette őket a rendszerváltozást követő évek kiszámíthatatlansága.
A kőszegi találkozó népszerűségét mutatja, hogy a következő évben már a településen akkortájt maximálisan befogadható 1200 fő vett rajta részt. Az összejöveteleknek 2006-ig minden alkalommal a hangulatos vasi kisváros adott otthont.
2006 és 2009 között nem rendezték meg a fesztivált, 2009-ben viszont már társadalmi igény mutatkozott arra, hogy a korábbi résztvevők alulról építkezve, a kőszegihez hasonló alapokon, de más modellben ismét közösséget alkossanak. Ennek motorja a Kommentár Alapítvány néven 2005-ben alakult szellemi kisközösség lett, amely 2006 óta adja ki a rangos Kommentár folyóiratot, és a lap hitvallásaként szolgáló „közösség, hagyomány, szabadság” hármas mentén gondolkodókat kívánja összefogni.
A Tranzit nem értéksemleges, a »közösség, hagyomány, szabadság« trióját tekinti vezérfonalnak”
2009 decemberében Dobogókőn indították útjára 150 fő részvételével a Tranzit elnevezésű konferenciasorozatot. A 2008-as gazdasági válság, valamint a kudarcos szocialista, szabad demokrata kormányzás fényében ekképpen fogalmaztak: „Magyarország 2009-ben a mostanában sehonnan sehová tartók tranzitvárója. […] Egyelőre itt vagyunk ebben a furcsa átmeneti állapotban. De úgy érezzük, hogy lassan fordul a szél, s ezért ideje lerázni magunkról a zsibbadtságot. Rajtunk is áll, merre jutunk ki a tranzitból.”
Az elkövetkezendőkben egyre növekedett a változatos helyszíneken – Sarlóspusztán, Egerben, Sopronban, Kőszegen – megrendezett Tranzit konferenciák látogatottsága. A 2017 óta Tihanyban megtartott nyári Tranzit emblematikussá vált. Minden esemény lehetőséget ad a közügyek iránt elkötelezett, nemzeti–konzervatív értékrendet valló embereknek az érintkezésre. Ahogyan Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője lényegre törően megjegyezte: a szellem emberei itt találkozhatnak a cselekvés embereivel. S a magyar jobboldali közösségek meghatározó kapcsolódási pontjaként a Tranzit méltán nevezhető a közösségek közösségének.
A rendezvénysorozat egyik alapító főszervezője, Hegedűs Zoltán történész szerint a Tranzit nem értéksemleges, a „közösség, hagyomány, szabadság” trióját tekinti vezérfonalnak. A közösség képes megsokszorozni az egyéni teljesítményt, lehetőséget teremtve arra, hogy az az ország javára kamatozódjék, a részvevők pedig lelki megerősödést kaphatnak, hogy nincsenek egyedül gondolataikkal. A hagyományra nem ápolásra szoruló dologként tekintenek, hanem erőforrásként, a szabadság pedig azt jelenti, hogy a nemzetnek joga van dönteni a nemzetet érintő kérdésekben. Természetesen elengedhetetlenek a viták, és a Tranzit rendszeresen teret is enged nekik, mivel az alapvető sorskérdéseinkben vágyott nemzeti minimum csakis a vitákon keresztül kristályosodhat ki.
Fontos megjegyezni, hogy a konferenciasorozat tapasztalataira támaszkodva a Kommentár Alapítvány 2016-ban útjára indította a Tranzit közéleti képzést is, amelynek kiemelt célja, hogy megtalálja a hazájukért és közösségeikért tenni akaró, cselekvő fiatalokat. Az idén már a kilencedik évfolyamába lépő képzést ez idáig megközelítőleg 350 fiatal végezte el.
Napjainkban elmondható, hogy ismét tranzitzónában vagyunk. A világrendszer-változás a szemünk előtt zajlik. S hogy abban mi lehet Magyarország szerepe, mik a lehetőségeink, és mekkora a mozgásterünk, arra minden bizonnyal válaszokat kaphatunk majd az augusztus 22. és 25. között Tihanyban megrendezendő Tranziton.
A szerző az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskolájának kutatótanára.