A sarkkörök és a hideg égövek világát idéző állatbemutató Magyarország történetének legnagyobb vidéki állatkerti beruházása. Gajdos László igazgató szerint egyedülálló látványosság jött létre nem csak Magyarországon, hanem Európában is. Kovács Ferenc polgármester úgy véli, már nem lecsúszó város a szabolcsi vármegyeszékhely.
Nyitókép: Mandiner/P. Fülöp Gábor
***
Élethű mamutcsontváz másolat, különleges pingvinek, óriási sasok, jegesmedvék, virtuális merülés a tenger mélyére és egy speciális hullámvasút az állatok között. A Nyíregyházi Állatparkban létrehozott Jégvilág Európában is egyedülálló technikai megoldásokat alkalmazó különleges épület, a hozzá kapcsolódó 2 hektáros külső kifutórendszer Magyarországon még nem látott, ritka sarki állatfajoknak ad teret. A beruházás az építőknek is kihívást jelentett, hiszen a Jégpalota több száz négyzetméter felületét speciális üvegtáblák borítják, míg belül van olyan hely ahol 0°C alatti hőmérsékletet kell tartani, és esik a hó egész nap, máshol pedig vetítések adják a virtuális valóságot.
„Egyedülálló látványosság jött létre nem csak Magyarországon, hanem Európában is. Az egyébként is vezető turisztikai attrakciónak számító Nyíregyházi Állatpark most egy olyan látványossággal bővült, ami nagyon fontos az állatok tartása és a veszélyeztetett fajok tenyésztése szempontjából. Komoly állatkerti élményt nyújt, nagyon sok ritka állatot meg lehet nézni, de becsempésztük a 21. századot, virtális valóságot megjelenítő VR szemüveg segítségével le lehet menni a víz alá, és feltárul a jeges tenger világa. A kifutók melletti száguldó folyó pedig vidámparki élményt kínál” – kezdte a Mandinernek Gajdos László igazgató a nagy forgatagban, hiszen a pénteki átadó ünnepséggel egyidejűleg a nagyközönség is birtokba vette az új látványosságot.
„Örömöt adhat a magyar családoknak, s mivel három ország határához közel vagyunk Szabolcs-Szatmár-Beregben, a határon túli magyarok számára kirándulóhely és találkozási pont is vagyunk.
Olyan, mint egy Nyugat-európai nagy látványosság, de nem kell nagyon messzire menni.
Sok gazdag állatkert csinált már poláriumot, sarki bemutatót néhány fókával, jegesmedvével. Mindet megnéztük, és továbbgondoltuk. Mi egy komplexitást hoztunk létre: az Antarktiszt ugyanúgy bemutatjuk, mint a hideg égövek állatait. Eljutunk Alaszkába, Szibériába, ezért kerülhet ide a fehér fejű réti és a steller sas, igazi különlegességek, amik Magyarországon még nem voltak láthatók, de puma és kanadai farkas is lakik nálunk. Megpróbáltuk átvenni a bécsi és a rostocki állatkert jegesmedvetartás technológiáját, és kiegészíteni sok más fajjal. Például a kontinensen egyedülálló módon háromféle pingvint tartunk, a király, a sziklaugró és a humboldt-pingvint is bemutatjuk.”
Az első látogatók közül a felnőttek nagy része az építészeti megoldásokat csodálta meg leginkább, a gyerekek a lépcsőkön lemenve alulról és testközelről csodálták a jókedvűen úszkáló jegesmedvéket. Ennek jelentőségére hívta fel a figyelmet Révészné Petró Zsuzsa, oktatási vezető.
„Nagyon fontos, hogy tapasztalatok alapján jussanak megfelelő ismeretekhez az ide érkezők. Nem tankönyvből tanulják meg, milyen a sarkvidéken élni, hanem például egy speciális klímakamra segítségével kipróbálhatják, érezhetik a hideget, a havat, a szelet és a fényeket is. Korábban kontinensenként felosztva mutattuk meg az élővilágot ehhez csatlakozott most a sarkvidék is csatlakozott. Az Európai Fajmegelőzési Program keretében érkezett hozzánk, s hazánkban először látható a király- és a sziklaugró pingvin, cél, hogy tenyésszük is ezeket a végveszélybe került fajtákat. Bravúros építészeti technikákat alkalmazva klimatizált a kifutórendszerük, ahogy a jegesmedvéké is. Nekik ráadásul nem csupán egy négy méter mély üvegfalú medence áll a rendelkezésükre, de télen ki tudjuk nyitni a tetőket, és a hó beeshet a területükre.”
A nyíregyházi Jégvilág Magyarország történetének legnagyobb vidéki állatkerti beruházásaként közel 14 milliárd forintból valósult meg. A szabolcsi vármegyeszékhely polgármestere maga is kipróbálta virtuális technológiát, s beült a mélység szépségeihez vezető tengeralattjáróra.
„Jégkorszaki állatok között hajózhatunk. Nagyon különleges és teljesen élethű, az ember úgy érzi, mintha valóban ott lenne. Hajóroncs is van a tenger mélyén, úszkálnak a rozmárok, egyedi élmény. Nagyon örülök, hogy megvalósult egy közel egy évtizedes álom, mert rengeteg munka van mögötte és pénzügyi támogatás. Utóbbit a kormánytól kaptunk a Modern Városok Program keretében. Egész Európában párját ritkítja, remélem, hogy következő két évtizedet is olyan eredményessé teszi, mint amilyen az Állatpark mögött van” – mondta lapunknak Kovács Ferenc, aki 2010 óta vezeti Nyíregyházát, ahol hamarosan átadják az új futballstadiont is.
„Ez egy teljesen új korszak a városon belül. Eltűntek azok a frusztráltságok, reménytelenségek, amikor akkor jellemezték a közhangulatot.
Egy lecsúszó város volt Nyíregyháza. Több mint tíz éve emelkedő pályán van, ezt érzik az itt lakók és azok is, akik eljönnek hozzánk.
Sok területen számos pozitív visszajelzést kapok, aminek azért örülök, mert ez a nyíregyháziakra is jó hatással van.”
Európa egyik legnagyobb állatállománnyal rendelkező állatparkja különleges hangulatú tölgyerdőben látja vendégül az állatbarátokat Nyíregyháza-Sóstón. Gajdos László vezetésével egy vadasparkból nőtte ki magát a nemzetközi szinten is jelentős, s mint az igazgatótól megtudtuk: önfenntartó intézménye.
„Elértük az évi 600 ezres látogatói számot, idén a cél a 700 ezer, az álomhatár az egymillió. Kelet-Magyarországon, egy százezer lakosú városban ez egy komoly kihívás. 2010 óta önkormányzati támogatás nélkül nyereséggel tud működni a nonprofit kft., ami nagyon nagy dolog! Igény van ránk, de Európában is leglátogatottabb közösségi terek az állatkertek. Itt a megnyitón a bécsi igazgató mondta, hogy Németországban a labdarúgó-bajnokság, a Bundesliga első és másodosztálya nem vonz annyi érdeklődőt, mint az állatkertek” – mondta a Mandinernek Gajdos László.