Az Egyesült Államok megpróbálja a befolyását fenntartani a Közel-Keleten

Nyitókép: Amir Levy/Getty Images

„Ha kell, amerikai fegyverek nélkül is megvívja a gázai háborút Izrael, ezt mondja a miniszterelnök, Amerika pedig azt mondja, hogy támadó fegyvereket nem fog a továbbiakban adni, a védekező fegyverekkel továbbra is ellátja Izraelt. Mit változtatott az amerikai–izraeli kapcsolatokon a terrortámadás meg az utána következő izraeli hadművelet Gázában?

Az Egyesült Államok készülve az elnökválasztásra, ami nem egy elhanyagolandó szempont, megpróbálja a befolyását fenntartani a Közel-Keleten, miközben egyébként fő külpolitikai prioritása inkább Kína és a kelet-ázsiai térség. Washingtonnak most az a kimondott célja, hogy Szaúd-Arábiával tető alá hozzon lehetőség szerint egy háromoldalú megállapodást, amelyben Szaúd-Arábia csatlakozna az Ábrahám-egyezményekhez, és ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok egy védelmi paktumot szeretne Szaúd-Arábiával kötni. Ennek körvonalai most jelentek meg az elmúlt napokban. Október 7. előtt már napirenden volt ez a kérdés, de most felgyorsultak az egyeztetések, és Washington úgy szeretné Izraelt valamelyest visszafogni, hogy lehetőség szerint egy szaúdi–izraeli megállapodást tető alá lehessen hozni. Ennek az a jelentősége, hogy Iránt ezzel sokkal jobban marginalizálni lehetne a térségben. Május 1-jén Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei egy nyilatkozatot adott ki, amelyben már bírálta Szaúd-Arábiát, amiért készül egy ilyen megállapodást aláírni. Ez a megállapodás Washington számára azért fontos, mert prioritás Washington számára, hogy ne Kína vegye át az Egyesült Államok szerepét Szaúd-Arábia biztonságának szavatolásában, a védelmi iparban és más területeken, amelyekben célszerű lenne Kínát távol tartani, ez mesterséges intelligencia, félvezetők, szuperszámítógépe, tehát a kritikus technológiák, és azt reméli Washington, hogy tovább értékesíti a fegyvereket, és cserébe pedig elismeri várhatóan Szaúd-Arábia nukleáris programját. A probléma az, hogy a szaúdiak azt követelik, hogy a palesztin kérdést a kétállamos megoldás keretei között rendezzék, ezért azt gondolom, hogy elég nehéz lesz keresztülvinni ezt a megállapodást.

Izrael képes saját maga befejezni ezt a műveletet? Vagy ez egy hatékony nyomásgyakorlás az amerikaiak részéről, hogy nem adnak támadó fegyvert?

Amiről itt szó van, ezek 900 kilogrammos nehézbombák, amelyeket ha lakott területeken bevetnek Rafahban, annak katasztrofális humanitárius következményei lesznek. Én azt gondolom, hogy ezek nélkül is végig tudja vinni Izrael katonailag ezt a háborút, ez sokkal inkább egy diplomáciai nyomásgyakorlás, amely egyébként felbosszantotta az izraeli vezetést. Lényegében Washington szeretné megelőzni azt, hogy a rafahi hadművelet elinduljon. A jelenlegi eseményeket az Egyesült Államok még nem látja úgy, hogy átlépte volna Izrael a vörös vonalat. A határátkelőt foglalták el az elmúlt napokban, de a nagyobb arányú izraeli szárazföldi offenzíva még várat magára. Nemrégiben nyilatkozott az Egyesült Államok izraeli nagykövete, aki magyarázta Joe Bidennek ezt a lépését, és azt mondta, hogy ne értékeljük túl ezt a dolgot, egy szállítmány visszatartásáról van szó. Ha megnézzük, október 7. óta jelentősen megnőtt az Izraelnek nyújtott katonai segélyek aránya, és mindez nem változtat azon, hogy az Egyesült Államok fő stratégiai partnere a térségben Izrael állam. Valóban van egyfajta nyomásgyakorlás. Az is látszik, hogy önmagában ez nem biztos, hogy elegendő. Izraeli dilemmákkal néz szembe jelen pillanatban, Washington pedig értelemszerűen szeretné a befolyását fenntartani a térségbeli államok fölött, amely nem teljesen működik.

Miből lehet azt megállapítani, hogy a sokat próbált izraeli emberek, az izraeli közvélemény mit akar most?

Mint minden ember, alapvetően békét. Több mint kétszáz napja mennek a hadműveletek, és ebben azért nagyon sok család érintett. Tartalékosként nagyon sok embert behívtak október 7. után.

Amikor valakit agyonüt egy segélycsomag Gázában, akkor az ő családja kire haragszik?

Valószínűsíthetően mindenkire. Szörnyű humanitárius helyzet alakult ki a Gázai övezetben. Az ENSZ éppen arról tett közzé egy jelentést, hogy több mint 300 ezren hagyták el Rafah városát. Ahogy Izrael elfoglalta a rafahi határt, így lényegében a segélyszállítmányok egy jelentős része már nem jut be a Gázai övezet területére, különösen az üzemanyag hiányzik, ami kulcsfontosságú mindennek az üzemeltetéséhez. A másik oldalon nyilván Izrael arra hivatkozik, hogy négy izraeli katona megint életét vesztette, mert a Hamász megtámadta őket Észak-Gázában. Megint nehéz helyzet van a Gázai övezetben, és ha megindul a rafahi hadművelet abban a formában, akkor Izrael átlépi a vörös vonalat.”